Zsidó szervezetek: Kósa kijelentése több ponton is sértő a zsidó közösség számára

Mint arról nemrég beszámoltunk, Kósa Lajos szombaton a Fidelitas tisztújító kongresszusán felszólalásában arról beszélt, hogy átalakultak a politikai viszonyok, a „nyilasok a neoliberálisokra szavaztak, a globalisták összeálltak az antiglobalistákkal, a nemzeti radikálisok meg átszavaztak a balliberális oldalra, ami eddig mindig rárontott a magyar nemzetre”.

Utána azt is hozzátette, hogy az antifasiszták összeálltak az újnyilasokkal, a

zsidók kénytelenek voltak, vagy lehet, hogy jól is esett nekik a nyilas vitézt megszavazni a Hajdú-Bihar megyei közgyűlésbe”.

Kósa kijelentésére Heisler András, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke Facebook-bejegyzésben reagált. Mint írta, három kérdés fogalmazódott meg benne. Először is, hogy

Kósa Lajos valóban nem tudja, hogy megyéjéből 1944-ben Auschwitzba deportálták a zsidókat?”

Azt is kérdezte, vajon a fideszes politikus „tényleg nincs tisztában azzal, hogy a Hajdú-Bihar megyében élő maradékok maradékával, azaz néhány száz zsidóval nem lehet sem megnyerni, sem elveszíteni az önkormányzati választásokat? Vagy egész egyszerűen a meghirdetett „zéró tolerancia” került elég látványosan felmondásra?”

Köves Slomó a Neokohnon megjelent cikkben utasította vissza, hogy „a magyar politikai közélet erkölcstelenségének terhét bárki is a zsidóságra terhelje át”, még úgy is, hogy látja: „Kósa a sokunk által kritizált és abszurd koalícióról beszélt nyeglén és átgondolatlanul”.

A Tett és Védelem Alaptívány is közleményt adott ki Kósa kijelentése után, mint írták, megdöbbenve olvasták a beszédet.

Ez a megfogalmazás több ponton is sértő a zsidó közösség számára, ráadásul pontatlan is, továbbá egészségtelen politikai konnotációkat tartalmaz. A „zsidóság” Hajdú-Bihar megyében nem szavazhatott senkire, ugyanis éppen 75 évvel ezelőtt a német nácik és a magyar kollaboráns hatóságok haláltáborba deportálták őket. Emléküket sérti, hogy ilyen hangon beszélnek napjainkban a mártírokról.”

Hozzáteszik, az „ellenzéki összefogás” jelenségét, amely gyakorlatban az antiszemita és több alkalommal is a holokauszt emlékén gúnyolódó jobbikosokkal való közös politikai fellépést jelentette, a Tett és Védelem Alapítvány már számos alkalommal elítélte. Azonban csúsztatás azt állítani, hogy a „zsidóság ezt az összefogást valaha támogatta volna. A zsidó közösség egyetlen politikai nézettel sem azonosítható, sokszínű közösség”.

Közleményükben felhívják a magyar politika hivatásos szereplőinek figyelmét arra, hogy "a holokauszt után 75 évvel csakis meggondoltan és kellő tapintattal nyilatkozzanak a zsidóságot érintő kérdésekről, és napi hatalmi küzdelmeikben ne használják eszközeként a zsidó közösséget."