Pálmai Erika
Pálmai Erika
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Nehezebb és költségesebb lett pereskedni az új eljárási törvény miatt, ezért is érkezik egyre kevesebb ügy a bíróságokra.

Kölcsönadott egy-két milliót, és nem kapta vissza? Átverték egy egzotikus utazással, netán egy ablakcserével, amit kifizetett ugyan, de a vállalkozó csődbe ment vagy meglépett? Rendszerint ezekhez hasonló okból indultak azok a kis értékű perek a bíróságokon, amelyeket eddig el lehetett intézni ügyvédi segítség nélkül is. És egyebek között ezek azok az ügyek, amelyek ma már nem jutnak el az ítélkező bírákig. A tavaly január elsejével hatályba lépett új polgári perrendtartás alapján ugyanis a korábbinál jóval nehezebb lett a perindítás.

Az igen szigorú, más olvasatban kukacoskodó előírások nyomán még az ügyészséggel is megesett, hogy polgári pert akart indítani, de nem tudott, mert a bíróság visszautasította a keresetét. Sokan jártak így, a tavalyi év elején valósággal eltűntek a polgári perek a bíróságokról, melyekből korábban évente 250 ezer indult, nem is beszélve a milliós nem peres eljárásokról.

Leginkább a törvényszékeken tűnt úgy, hogy hamarosan beköszönt az örök béke, ott ugyanis a kétharmadára esett vissza az ügyek száma. De összességében is legalább 25 százalékkal kevesebb polgári és gazdasági per indult tavaly, mint egy évvel korábban. Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal vezetőjének beszámolója szerint „ennek oka elsősorban az volt, hogy 2017 utolsó negyedévében az ügyfelek egy része »előrehozta« a per megindítását, tartva az új eljárási szabályoktól”.

©

Ám a „pereskedési kedv” azóta sem jött igazán vissza, aminek okát a HVG által megkérdezett jogászok kivétel nélkül az új szabályokban látják, melyektől még az eredetileg felkért kidolgozói is elhatárolódtak, a budapesti ügyvédek pedig még sztrájkot is terveztek.

„A törvényjavaslatot ezennel tisztelettel megtagadom”

– Németh János, a polgári perrendtartás kodifikációs főbizottságának elnöke, az Alkotmánybíróság volt elnöke fogalmazott így egy konferencián még a parlament előtt lévő, végszavazásra váró polgári perrendtartással kapcsolatban. Olyan szövegről mondott kritikát, amelyen amúgy már jó három éve dolgozott, méghozzá a kormány felkérésére, csaknem 120 neves jogásszal közösen. Arra a javaslatra viszont, ami végül az Országgyűlés elé került, egyik szakértő sem ismert rá. Használhatatlan, olykor nevetséges perjogi szabályozás készült, amely emberek ezreit fogja megfosztani a jogaitól – hangzott a prófétainak bizonyult jóslata.

Pedig az új eljárásrend jó szándékból született: a terv az eljárások felgyorsítása volt, ennek érdekében véget vetettek a parttalan vitáknak. Így fő szabály szerint a bírósággal már írásban kell kommunikálni, az pedig úgynevezett osztott perszerkezet alapján jár el. E szerint a perek két szakaszból állnak: van az előkészítő, perfelvételinek mondott szakasz, ahol egészen konkrétan le kell írni a kereseti kérelmet, és ott kell megtenni a nyilatkozatokat is, ami semmiképpen sem tekinthető irreális elvárásnak.

Az azonban már problematikusabb, hogy a kérelemmel együtt minden bizonyítékot is be kell csatolni, vagyis már a kezdet kezdetén fel kell fedni minden ütőkártyát. Ha pedig a bíró számára már teljesen világos, hogy ki, mi alapján és mit kér, akkor lezárja az első szakaszt, és így kezdődhet az érdemi tárgyalás. Ekkor már csak a bíró kérdéseire lehet válaszolni, új nyilatkozatra vagy bizonyításra már nincs esély, és elvben akár nyomban ítélet is születhet.

A kormány úgy számolt, hogy a perek többsége lezárul majd az első érdemi tárgyaláson, és nem lehet majd évekig húzni a pereket. A gyakorlat azonban épp az ellenkezőjét produkálta – állítja a HVG-nek Méhes Dávid ügyvéd. Nem sikerült a „nagy ugrás”, gyakran 4-5 perfelvételi tárgyalást is tartanak a bíróságok, vagyis éppen ott tartunk, ahol korábban is.

©

Legalábbis ami a perek hosszát illeti. Mert amúgy az újraírt perindítási feltételek igencsak szigorúak: a perfelvételi tárgyaláson például kötelező a jelenlét. Ha akár az al-, akár a felperes elkésik, az egész eljárást elbukta. Ahhoz pedig, hogy valaki egyáltalán pert indíthasson, a korábbiakhoz képest sokkal körültekintőbben összeállított keresetlevél szükséges, ami a tapasztalatok szerint az ügyvédség számára is igen komoly kihívás. Fokozottan igaz ez azokra, akik jogi képviselő nélkül járnak el – ezt a járásbíróságokon lehet még megtenni –, és maguk adják be a keresetlevelüket. Erre a célra korábban 26, ma már „csupán” 9 oldal formanyomtatvány szolgál. Az új szabályoknak az ügyvédi kar jelentős része láthatóan nem képes megfelelni, ahogy a túlzottan bürokratikusnak mondott költségjegyzék naprakész vezetése is problémát jelent.

„Csak arra jó, hogy az ügyvéd adminisztráljon, és ne az üggyel foglalkozzon.”

Ha egy kereset nem felel meg az új szabályoknak, a bíró további, érdemi vizsgálat nélkül visszautasítja, ami tavaly októberig azzal járt együtt, hogy a pereskedő az illetéket is elbukta. Az ügyvédi panaszok szerint az elutasítások gyakran tűntek inkább öncélú erőfitogtatásnak, vagy éppen az új szabályozás miatti bizonytalanságnak, mintsem szakmai kifogásoknak. A keresetlevél részeinek hibásnak vélt sorrendje, vagy a „nem elég világos tényállás” is elég ok a visszautasításra. Egyes számítások szerint tavaly január és október között összesen mintegy 200 millió forintjuk szállt el az ügyfeleknek a keresetlevéllel együtt. A Kúriának is feltűnt a gyakori elutasítás, és vizsgálatot indított a nem egységes bírói gyakorlat miatt.

Réti László ügyvéd, a Budapesti Ügyvédi Kamara korábbi elnöke szerint is túl szigorúak az alaki korlátok, ami megnehezíti az igazság kiderítését, és korlátozza az állampolgárok igényérvényesítését is, a „nyílt lapok elve” pedig megöli a pertaktikát. Más oldalon ez azonban még előny is lehet. Az ugyanis kifejezetten a jogkereső állampolgárok számára lesz majd hasznos, ha a parttalan jogi vitákat nem velük fizettetik ki az ügyvédek. Ahogy az is kedvező változás lehet, ha az új törvény tanulóideje után a jogi képviselők felkészültsége is javul.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Máig nem tudni, Orbán miért nem küldött gyásztáviratot Heller Ágnes halálára

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Gyanúsítottként hallgatták ki Demeter Mártát

Kövér László: Kommunista találmány, hogy a politika és a vallás két különböző dolog

Kövér László: Kommunista találmány, hogy a politika és a vallás két különböző dolog

4,6 milliárdból újul meg a PVSK sporttelepe

4,6 milliárdból újul meg a PVSK sporttelepe

Rövidített munkaidővel spórol egy német autóipari cég, akkora a baj az ágazatban

Rövidített munkaidővel spórol egy német autóipari cég, akkora a baj az ágazatban

Kubatov Gábor elmondta, kik nem értik a foci lényegét

Kubatov Gábor elmondta, kik nem értik a foci lényegét