„Egy centire voltunk attól, hogy kilépjünk a Néppártból” – üzente saját pártcsaládjának Orbán Viktor a múlt héten, miután az Európai Parlament, köztük a néppárti többség elfogadta a magyar és a lengyel jogállamiság romlásáról szóló legfrissebb határozatot. A kormányfő saját szavai szerint végül azért maradt, mert három fontos ország – a spanyolok, a franciák és az olaszok – kiállt Magyarország mellett. A hvg.hu információi szerint azonban
a néppárti EP-képviselők több mint 70 százaléka szívesebben látná a magyar kormánypártot az ajtón kívül.
A Fidesz miatti megosztottság ugyanis már az Európai Parlament legnagyobb frakciójának belső ügyeit veszélyezteti.
Úgy tudjuk, a nézetkülönbségek a múlt héten, az EP szavazása előtt tartott frakcióülésen csúcsosodtak ki, ahol arról kellett dönteni, hogy a néppárti képviselők megszavazzák-e az állásfoglalást, mely szerint Magyarországon tovább romlott a jogállamiság.
„Az ilyen forró témákról mindig nagy viták szoktak kialakulni, nem volt ez máshogy most sem. A Fidesz EP-képviselői többször is felszólaltak az ülés alatt, de végül leszavazta őket a többség” – számolt be a hvg.hu-nak a történtekről Petri Sarvamaa, a finn Nemzeti Koalíció (Kansallinen Kokoomus) képviselője. Az északi párt volt egyébként az első EPP-tag, mely a Fidesz kizárását kezdeményezte tavaly Joseph Daul pártelnöknél.
Orbán Viktor, Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke és Szájer József Brüsszelben 2019. április 10-én
MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
A fideszes képviselők próbálkozásai ellenére végül úgy döntöttek, megszavazzák a határozatot, sőt arról is, hogy frakciófegyelmet kérnek a szavazásnál. Ezt ugyan nem mindenki tartotta be, de a többség így is jelentős volt: a néppárti képviselők 63 százaléka nyomta meg az igen gombot, többen pedig tartózkodtak.
MTI / EPA / Patrick Seeger
A számok a magyar kormánnyal szemben növekvő elégedetlenséget is jelzik: a Sargentini-jelentés elfogadásakor a néppárti képviselőknek még csak 58 százaléka ment szembe a magyar kormánypárttal, a hetes cikkely szerinti eljárás elindítását (azaz a jelentés elkészítését) 2017-ben pedig még kevesebben, mindössze 34 százalékuk támogatta – mutatott rá a Political Capital elemzése. Az sem mellékes fordulat, hogy míg Manfred Weber frakcióvezető korábban mindenkinek saját lelkiismeretére bízta, hogyan szavaz, a múlt heti határozat elfogadásánál már szigorúbb volt a frakció.
Törésvonalak
Petri Sarvamaa szerint az események azt bizonyítják, hogy a néppárton belül sem hajlandók kompromisszumot kötni a demokrácia, a jogállamiság, a sajtószabadság, vagy éppen a tudományos élet és a kisebbségek ügyében.
„A határozat elfogadásából kiindulva a frakció 75-80 százaléka kész kitenni a Fideszt. Orbán Viktor kijelentéseivel csak fokozza a bajt, a párt viselkedése pedig semmit nem javult a felfüggesztésük óta” – mondta a finn EP-képviselő, aki szerint a magyar kormánypártnak nem is áll érdekében a változás.
Arra, hogy mikor hozhatja meg az EPP a végső döntést, a politikus egyszerű választ adott:
„minél előbb, annál jobb”.
Bár a Fideszről nem a frakció tagjai, hanem a Néppárt küldöttjei döntenek majd, akik között nem csak európai parlamenti képviselők vannak, fontos fokmérő, hogy az Európai Parlamenten belül milyen a hangulat. Ugyanígy azt sem szabad elfelejteni, hogy a magyar kormánypártnak maradtak fontos szövetségesei, hiszen a határozati javaslat ellen szavaztak az olasz a francia és a spanyol néppárti képviselők. A német konzervatívok viszont megosztottak voltak a kérdésben: míg a CSU képviselőinek többsége a Fidesz ellen voksolt, a CDU tagjai már megengedőbbek voltak.
A Fidesz mellett korábban többször is kiálló François-Xavier Bellamy szerint a francia néppárti delegáció azért szavazott a határozat ellen, mert ez két különböző országot vesz egy kalap alá.
„A jogállamiság kérdése nagyon fontos, de nem lehet hozzávetőlegesen és politikai manőverek érdekei szerint megközelíteni” – mondta.
A Republikánus Párt EP-képviselője a hvg.hu-nak is úgy fogalmazott, mindenképpen szeretné, ha a Fidesz az Európai Néppártban maradnia, és jó lenne, ha a bölcsek jelentését is nyilvánosságra hoznák.
„Ez alapján meg lehetne érteni, honnan erednek a nehézségek, és meg is lehetne őket oldani. Azzal nem fogjuk Európa egységét erősíteni, ha növeljük a törésvonalakat a Néppárton belül” – tette hozzá Bellamy.
A Fidesz kérdésében az egyik legfontosabb néppárti delegáció tagjai, a németek sem egységesek.
Sven Simon, a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) EP-képviselője is arról beszélt lapunknak, hogy nem lenne szabad ennyire átpolitizálni a kérdést. A politikus – aki egyébként tartózkodott a múlt heti szavazáson – ugyanis nincs arról meggyőződve, hogy a Fidesz kizárása a Néppártból megoldaná a problémákat.
„Akár az EPP-n belül, akár kívül vannak, Magyarország akkor is Közép-Európa szívében fekszik. Ezért korrekt eljárásra van szükség, a kizárást pedig utolsó lehetőségként szabad kezelni, ha már minden más megoldás csődöt mondott. Szerintem viszont jelenleg nem tartunk itt” – mondta.
Simon úgy látja, a német delegáció ugyanúgy megosztott a magyar kormánypárt kérdésében, mint az EPP egésze. Sok CDU-tag például szintén tartózkodott a szavazáson – emlékeztetett.*
Nem húzhatják tovább
Úgy tűnik, lassan a Néppárt vezetésének is kezd elege lenni a huzavonából, Donald Tusk pártelnök hétfőn jelentette be, hogy végre valahára elkészült a néppárti bölcsek jelentése. A politikus, valamint a három bölcs – Herman Van Rompuy, Hans-Gert Pöttering és Wolfgang Schüssel – személyesen is találkozott Brüsszelben. Tusk azt ígérte, hogy hamarosan tárgyal az érintett pártok vezetőivel, így Orbán Viktorral is, ezután értékeli a jelentést, amit a február 3-án kezdődő néppárti választmányon mutat be.
Az viszont nem derült ki, hogy ugyanezen a választmányon már döntenek-e a Fidesz sorsáról. Információink szerint sok múlik azon, milyen eredményekkel zárulnak majd a tárgyalások Orbán és Tusk között, a magyar kormányfő pedig a tervek szerint Annegret Kramp-Karrenbauerrel, a német CDU vezetőjével is találkozik. Ehhez azonban még idő kell, a hvg.hu-nak legalábbis korábban több forrás is egybehangzóan állította:
kizártnak tartják, hogy az Európai Néppárt február 3-án kezdődő választmányi ülésén döntsenek a Fidesz sorsáról.
Ezt a teóriát erősítette meg Deutsch Tamás, a Fidesz EP-delegációjának vezetője is, aki lapunknak a múlt héten azt mondta: „a következő hetekben biztosan sor kerül ezekre a találkozókra, de mivel minden érintett fél naptára zsúfolt, nehéz időpontokat egyeztetni”.
Szerettük volna megkérdezni a Néppártot is, hogy mikor kerülhet sor az Orbán–Tusk találkozóra, de cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
Az biztos, hogy akármikor hozzák meg a döntést, Orbán Viktor nem lesz ott, hiszen a felfüggesztés miatt nem vehet részt a választmányi üléseken. A magyar kormányfő a februári időpontra már talált is magának programot, Rómában mond beszédet az Isten, becsület, haza: nemzeti konzervativizmus című konferencián.
Az eseményen felszólal Matteo Salvini volt olasz belügyminiszter, a Liga elnöke is – márpedig korábban felröppentek olyan hírek, hogy Orbán őket is bevenné az új európai kereszténydemokrata mozgalmába, amit a Néppárt ellenében hozna létre. Már persze csak akkor, ha - önként vagy kényszer hatására - de el kell hagynia az EPP-t.
*Cikkünk előző változatában tévesen azt írtuk, hogy a CDU-képviselők többsége tartózkodott a szavazáson.
