szerző:
Serdült Viktória
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A gyámhivatal helyett március elsejétől a bíróságokhoz kell fordulni, ha valakinek a volt párja nem engedi el közös gyermeküket a láthatásra. Szakemberek szerint ez nemcsak gyorsíthatja az eljárást, hanem visszatartó erő is lehet. Apajogi szervezetek viszont már régóta az osztott felügyeletért és a váltott nevelésért küzdenek, hiszen a jelenlegi magyar rendszerben az egyik fél mindig jogfosztott lesz.

Elsőre jelentéktelennek tűnő, de annál fontosabb törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés tavaly decemberben. Az új jogszabály értelmében március elsejétől nem a gyámhatósághoz, hanem a területileg illetékes bírósághoz kell fordulnia az elvált szülőknek, ha valamelyik fél nem tartja be a meghatározott kapcsolattartás szabályait.

Az ilyen esetekből pedig sokkal több van, mint azt gondolnánk.

Másfél éve a bíróságig is eljutott annak a 32 éves zalai nőnek az ügye, aki hétéves lányát a folyamatos figyelmeztetések ellenére több mint egy évig nem engedte találkozni az édesapjával.* Tavaly pedig a 24.hu írt arról az édesanyáról, aki nyolc hónapja csak egy rácson keresztül találkozhat ikerlányaival, mert az apa egész egyszerűen nem engedi őt be a lakásba.

A fentiekhez hasonló példák csak a jéghegy csúcsának számítanak. Olyan esetekről azonban szinte minden családjogi ügyvéd be tud számolni, amikor a láthatásra érkező szülő (Magyarországon a legtöbb esetben az apa) hiába áll minden héten az iskola vagy a lakás ajtaja előtt, hiába próbálja elvinni gyermekét a meghatározott időpontban, falakba ütközik.

„Gyakori, hogy az anya csak a kapuban közli vele, hogy a gyerek beteg, esetleg iskolai ünnepségen van. De az sem ritka, hogy a szülő a gyerekre keni az egészet, azzal, hogy nincs kedve menni” – fogalmaztak a hvg.hu-nak érintett szakemberek.

©

Ilyen esetekben a kapcsolattartó szülő eddig egyetlen lehetőségként 30 napon belül a gyámhivatalhoz fordulhatott. Ekkor a hatóság meghallgatta az érintett feleket, majd ha kiderült, kinek a hibájából hiúsult meg a kapcsolattartás, akkor őt felszólította, hogy tartsa be a váláskor meghozott bírósági döntést. Ha ez mégsem történt meg, akkor következő lépésként a gyámhivatal pénzbírságot szabott ki, ami hivatalosan ugyan 5 000 és félmillió forint között bármennyi lehet, de az esetek többségében ez a legalacsonyabb összeg, és az idő elteltével is csak párezer forinttal nő.

Azaz, ha valaki nem adja oda a gyereket a volt párjának időben, akkor ezért általában 5 000 forintos büntetést kell fizetnie.

Mindez annak ellenére általános gyakorlat, hogy a kapcsolattartás akadályoztatása bűncselekmény, a szülőkkel való kapcsolattartás pedig a gyermek alapvető joga, ami az ENSZ Gyermekjogi Egyezményében is szerepel. Az apának és az anyának pedig – hiába élnek külön – nemcsak joguk, hanem a polgári törvénykönyv szerint 2014 óta kötelezettségük is, hogy ezt betartsák.

„A praxisomban előfordult olyan, hogy az apa elvitte a gyereket, majd fél éven át nem engedte meg az anyának, hogy lássa. Hiába szabtak rá ki pénzbírságot, könnyedén kifizette. Akinek van pénze, azt gyakorlatilag nem érdekli a büntetés és akár egy év is eltelhet úgy, hogy a volt párja még csak nem is látja a közös gyereküket” – sorolta a rendszer hibáit a hvg.hu-nak Illés Blanka, családjogi ügyvéd.

A szakember szerint hiába szerepel a kapcsolattartás akadályozása a Btk-ban, állítása szerint egyszer sem látta, hogy a gyámhivatal feljelentést tett volna ilyen esetben.

Akár el is vehetik a gyereket

A decemberben elfogadott, és az Országos Bírósági Hivatal honlapján is megjelent törvénymódosítás most ezen változtathat, hiszen a szülők március elsejétől nemperes eljárást kezdeményezhetnek ilyen esetekben az illetékes bíróságon, amely vagy a gyermek lakóhelye, vagy a kapcsolattartásra jogosult szülő lakóhelye szerinti.

A 30 napos bejelentési határidő itt is érvényben marad, és a bírák ugyanúgy felszólítják majd az érintett szülőt a kapcsolattartás betartására, valamint pénzbírságot szabhatnak ki. A bíróság a rendőrség közreműködését is kérheti, indítványozhatja a szülői felügyelet megváltoztatását, sőt akár feljelentést is tehet kiskorú veszélyeztetése miatt.

Törvénymódosítások esetében ritka, de ezúttal a szakemberek is úgy gondolják: a változás nemcsak igazságosabb helyzetet teremt, hanem a gyermekek jogait is jobban védi.

©

„A bíróságok soron kívül járnak el ezekben az esetekben, úgyhogy remélni lehet, hogy ítéletek is gyorsabban születnek majd” – mondta Illés Blanka.

Az ügyvéd szerint mivel a bíróság szigorúbb döntéseket hozhat a gyámhatóságnál, ezért a bírságok összege is emelkedhet majd,

a rendőrség bevonása, valamint a szülői felügyelet megváltoztatásának lehetősége és a feljelentés pedig már önmagában visszatartó erejű lehet.

Eddig a gyámhivatal is rendelkezett egyfajta eszközrendszerrel (például bevonhatta a rendőrséget), a radikális intézkedések meghozatalától mégis tartózkodott.

"Az új jogszabály most csokorba szedte az eszköztárat, és a döntéshozó mérlegelésére bízza, hogy egy adott ügy sajátosságára tekintettel melyik a leghatékonyabb, hogy elérje a célját" – tette hozzá Illés Blanka.

Bár az új jogszabály alkalmazásáig még várni kell, a megkérdezett szakemberek abban egyetértenek, hogy a bíróktól sokkal szigorúbb és hatékonyabb fellépés várható, mint korábban a gyámhivataloktól.

Mivel 2014 óta a kapcsolattartás nemcsak jog, hanem kötelezettség is, a szakember azt is várja, hogy ne csak akkor bírságoljanak, ha valaki nem engedi el a gyermeket a láthatásra, hanem akkor is, ha nem viszi el magával a megadott időpontban. Utóbbi esetben ugyanis szintén tehetetlenek a szülők.

©

Mindenképpen jobb, ha a kapcsolattartás végrehajtása a bíróságok hatáskörébe tartozik, hiszen elsősorban jogi kérdés – mondta a hvg.hu-nak Szűcs Andrea, családjogi ügyvéd is. Szerinte van, amikor jogos, hogy nem engedik el a gyermeket a meghatározott időpontban – ilyen például, ha beteg –, de sajnos léteznek kipróbált trükkök mindkét fél részéről, hogyan éljenek vissza a helyzettel. Előfordul, hogy az édesanya az apa iránt érzett ellenszenve miatt nem akarja elengedni a gyermekét, vagy éppen fordítva: az apa akar például minden nap ott lenni a fürdetésnél, de utána hazamegy, a kicsi pedig nem érti, miért nem marad velük.

Szűcs Andrea szerint ugyanakkor ebben a kérdésben egy dolog a legfontosabb: a gyermek önálló ember, akinek joga van a különélő szülővel is kapcsolatot tartania. Ezt pedig egyik szülőnek sincs joga megtagadni.

Ha nem akarja, nem adja

„Magyarországon eddig az volt a gyakorlat, hogy aki nem akarja, az nem adja” – foglalta össze a helyzetet Kiss Csaba, az Apaszív Gyermekjogi és Családvédelmi Egyesület vezetője.

„Most gyakran eltelik úgy fél év-egy év, hogy még bírság sincs, és ez pont elég arra, hogy egy gyereket a különélő szülő ellen neveljenek. Utána pedig már arra fog hivatkozni a szülő, hogy volt párja elvihetné ugyan a gyereket, de mit tegyen, ha az nem akar menni” – mondta.

Azt Kiss Csaba is elismeri, hogy a törvénymódosítás fordulópontot jelent, de továbbra is szkeptikus, és kényszermegoldásnak tartja. Több magyar apajogi-, és férfijogi szervezettel együtt sokkal inkább az osztott, illetve váltott nevelést támogatnák.

„Magyarországon, ha vita van válás után a gyermekek neveléséről, akkor a bíróság az egyik szülőt jogosítja fel a felügyeletre és ezzel párhuzamosan a másik szülőt (és vele együtt a gyermeket is) jogfosztottá teszi” - mondta.

Nyugat-Európában ezzel szemben abból indulnak ki, hogy működjenek együtt a szülők, és osztott nevelés legyen. Belgiumban vagy Svédországban erről törvény is van.

Nagy problémának látja a kapcsolattartás körüli nézeteltéréseket és annak akadályozását Deliága Éva gyermekpszichológus is. Éppen ezért indokoltnak és üdvözítőnek tartja a változást, hogy gyorsabb és hatékonyabb lesz az ügyintézés ilyen esetekben.

A szakember reméli, hogy az új szabályokkal gyorsabban ki lehet majd deríteni, van-e valós indok a kapcsolattartás megakadályozására, vagy csak a két szülő közötti vita áll mögötte.

„Az eddigi eljárás hibája, hogy sokszor évekig semmi nem történik, és

a gyerek fél élete eltelhet, mire sikerül rendezni és újra találkozhat vele a szülő.

A különélő szülőnek törvényes joga van a kapcsolattartáshoz, mégis sokszor egy évig sem láthatja a gyereket és semmi nem történik, ez pedig jogfosztott helyzetet teremt” – mondta.

A pszichológus szerint is tipikus, hogy hiába hív még rendőrt is valaki, ha nem engedik a gyerekéhez, nem tud érvényt szerezni a kapcsolattartási jogának. Ez pedig Magyarországon még mindig az apákat érinti a leggyakrabban, és semmi más nem áll a háttérben, mint a két szülő rossz viszonya.

„Gyakran eltelik két év, mire újra találkozhat valaki a különélő gyermekével, az elvesztegetett időt pedig senki nem adja vissza” – mondta Deliága Éva.

* cikkünk megjelenése után jelentkezett szerkesztőségünknél az érintett nő, aki azt írta, a bíróság felmentette a vádak alól.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.

Ránk számíthatsz – mi is számítunk Rád!

A koronavírus korunk legnagyobb krízise, melyben szó szerint létfontosságú a hiteles forrásból való tájékozódás. A HVG-ben ebben a helyzetben is elhivatottan teszünk eleget küldetésünknek: pontos, tényszerű és független tájékoztatást biztosítunk olvasóinak.

Arra kérünk támogasd munkánkat, hogy a nehéz körülmények között is naprakész információval szolgáljunk neked.
HVG hvg360

Pénzt kaptak a családok, kevesebb lett a válás

Van az a pénz, aminek pusztán már az ígérete is képes válságba jutott házasságokat megmenteni – még ha esetleg csak átmenetileg is. Ezt látszik bizonyítani a nemrég nyilvánosságra hozott friss statisztika, amely a válások számának tavalyi jelentős visszaeséséről árulkodik.

Essexi halálkamion: bűnösnek vallotta magát a sofőr

Essexi halálkamion: bűnösnek vallotta magát a sofőr

#maradjonotthon: Ingyen nézheti a YouTube-on a Radiohead koncertfilmjeit

#maradjonotthon: Ingyen nézheti a YouTube-on a Radiohead koncertfilmjeit

Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve

Lőrinc László: Esztelen öncsalás a történelemtanítás új kerettanterve