„Tudomásul kell vennünk a szexuális identitásproblémával küzdők állapotát, és azt, hogy ők nem okozói ennek a helyzetnek. El kell fogadnunk őket és segítenünk kell, hogy megtalálják a helyüket, az viszont zavar bennünket, ha az LMBTQ gondolkodás propagálásával találkozunk, mintha ez lenne az ideális emberi élethelyzet” - mondta a hvg.hu-nak Beer Miklós volt váci püspök, amikor arról kérdeztük, hogyan változott az egyház állásfoglalása a melegek megítélésében.

Az egyházi munkától visszavonult katolikus lelkész szerint az elmúlt évtizedekben szemléletváltásnak lehetünk a tanúi: amíg a homoszexualitás az ószövetségi tanításban tényleg szigorúan volt megítélve, a téma láthatóbb megjelenése előrelendítette az egyházi elfogadást is.

Ahogy igyekszik alkalmazkodni, a kereszténység egyelőre csak keresi a megfelelő szavakat, hogy ne eredendően sértően álljon a kérdéshez. Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy a homoszexuálisoknak is helye van a családban, Beer szerint viszont ez a kijelentés társadalom családjára vonatkozott: az egyház igyekszik könyörületes maradni, de azt nem tudják elfogadni, hogy a homoszexuális párokat is házasoknak tekintsék, ahogy azt sem, hogy gyerekeket fogadhassanak örökbe. Ha onnan indulunk ki, hogy a heteroszexuális kapcsolat célja a házasság és a családalapítás, az efféle kijelentéseknek nincs is értelme, véli a volt püspök. Azt azonban semmi nem tiltja, hogy a homoszexuálisok is teljes értékű keresztények legyenek, teszi hozzá: bárki, aki részt akar venni az egyházi életben, azt testvéri szeretettel fogadják.

Fazekas István

Bár a melegellenesnek titulált törvénycsomagról úgy gondolja, alkalmat ad a bonyolult fogalmak tisztázására, egyúttal fontosnak tartja leszögezni:

                nem szerencsés, amikor politikusok a kereszténységre hivatkozva hoznak döntéseket.

Utóbbit arra a felvetésünkre mondta válaszul, hogy Semjén Zsolt csütörtökön azt nyilatkozta, hogy egy keresztény párt elnökeként nem tudja támogatni a bűnös homoszexuális életmódot.

Beer szerint az egyház és az állam elválasztása alapvető igényként merül fel a 21. században, ily módon pedig illetéktelenül mossák össze a kettőt, akik a vallással magyarázzák a lépéseiket. Az egyháziak politikai elkötelezettségtől függetlenül próbálnak mindenkit megszólítani, a politikusok azonban sokszor a kereszténység nevében sértenek meg más vallási közösségeket, vagy valláson kívüli embereket. Ennek nem tudunk örülni – állítja a volt váci püspök.

„Az egyház mindig reformra szorul”

A lelkész szerint az LMBTQ-kérdés is arra világít rá, hogy a kereszténységnek folyamatosan reflektálnia kell a változó világra, felül kell vizsgálnia, hogy a gyakorlatai megfelelnek-e a krisztusi tanításnak. Úgy gondolja, ennek legjobb módja jelenleg kilépni a templom falai közül, és demonstrálni a hit értékét a mindennapi élethelyzetekben, legyen szó családról, nevelésről, vagy társadalmi viselkedésről.

Az egyik fontos teendő a karitatív szolgálatban való hangsúlyosabb szerepvállalás lehet: a járványévben jelentősen megmutatkoztak a gazdasági különbségek, az egyháznak pedig fontos küldetése kell legyen, hogy egy ilyen időszakban segítsen az elesetteken. Beer külön kiemeli a magyarországi romák helyzetét: ahogy fogalmaz,

sokkal határozottabb fellépést várnék el az egyházunktól, hiszen égető feladatunk a cigány testvéreink felemelkedésének segítése.

Fazekas István

A példamutatóbb és segítőkészebb életmód nem csak közvetlenül mutatkozhat meg, teszi hozzá. Ugyanilyen fontos lenne a fogyasztói szokások átgondolása: Beer szerint nagylelkű keresztény magatartás, ha az ember odafigyel a teremtett világra, és kevesebbet közlekedik autóval, vagy utazik külföldre. A járvány után pláne szükség van az effajta újragondolásra, Beer pedig azt sem bánná, ha a jövőben az emberek legalább annyit szánnának karitatív célokra, mint mondjuk a saját üdülésükre. A mértéktartás kulcseleme kéne legyen a keresztény életnek:

ameddig ilyen lagymatag módon éljük meg a vallásosságunkat, miért csodálkozunk azon, ha nem akarnak csatlakozni hozzánk? – kérdezi.

Nem véletlen az sem, hogy a modern, digitalizált világban a fiatalabb generációk elszakadtak a hagyományos vallási közösségektől, de a volt püspök szerint hasonlóan példás viselkedéssel a hit népszerűsége a fiatalok között is megnőhet. Felidézte, hogy Ferenc Pápa arra szólította fel a fiatalokat, „hökkentsék meg a környezetüket azzal a magatartással, amit a hit alapján tudnak képviselni.” Beer Miklós úgy gondolja, a szép keresztény élethez bátorság kell, de a most felnövő gyerekeknek továbbra is példamutató kéne legyen a keresztény család és a gyermeknevelés gondolata.