Ki kell adnia az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a tavaly áprilisi kórházkiürítést elrendelő dokumentumot a Magyar Helsinki Bizottságnak – számolt be a jogvédő szervezet a Kúria friss döntése után. Hozzáteszik, hogy a Kúria sem fogadta el a Kásler Miklós vezette tárca „mondvacsinált érvelését”, hogy a közadat nyilvánosságra kerülése veszélyeztetné a járvány elleni védekezést.

„Az alperes minden konkrétumot mellőző hivatkozása nem támasztotta alá, hogy az adott esetben a kiadni kért közérdekű adatok megismerése [az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezése alapján] korlátozható” – indokolta ítéletét a Kúria a Helsinki szerint. Az alperes ez esetben az Emmi volt, a felperes pedig Tóth Balázs, a szervezet ügyvédje.

A cikkben emlékeztetnek, hogy 2020 áprilisában nagy felháborodást váltott ki, hogy előbb a kórházi férőhelyek 50, majd rövid idő múlva 60 százalékát kellett „felszabadítani”. A Helsinki szerint ezzel százaknak, akár ezreknek korlátozták az élethez, emberi méltósághoz, egészségügyi ellátáshoz való alapjogát – minden előzetes figyelmeztetés és látható előkészítés nélkül. Ennek ellenére a vonatkozó miniszteri döntést nem ismerhette meg a lakosság. A Magyar Helsinki Bizottság ezért adatkikéréssel fordult az Emmihez, de az tavaly májusban megtagadta ezt, arra hivatkozva, hogy a „kért dokumentum további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja”. Ezt a civil jogvédő szervezet nem fogadta el, és bírósághoz fordult.

A Fővárosi Törvényszék már elsőfokon a civil jogvédőknek adott igazat a minisztériummal szemben. A tárca ugyanakkor nem tett eleget a bíróság felszólításának sem, mert nem jelölte meg, mik azok a „jövőbeli döntések”, és közadat nyilvánosságra kerülése miben akadályozná őket. Az elbukott per után az Emmi fellebbezett. Így került az ügy a Fővárosi Ítélőtábla elé, és az idén májusi jogerős ítélete a Magyar Helsinki Bizottságnak adott igazat. A tárca közben viszont felülvizsgálati eljárást kezdeményezett a jogerős ítélettel szemben, de Kúria minden ponton fenntartotta a bíróságok korábbi döntéseit.

„Kizárólag azt az adatot kértük, amit a kormánynak magától is a nyilvánosság elé kellett volna tárnia a tavaly tavaszi döntés indokaként. Remek lenne, ha legalább a Kúria ítélete nyomán külön végrehajtási eljárás nélkül több mint másfél évvel a döntés után végre megtudhatnák az emberek az igazságot arról, hogy pontosan miért kellett ezreknek pánikszerűen elhagyniuk egészségügyi intézményeket” – kommentálta az ítéletet Tóth Balázs.