Betelepülési stop: nem kapkodnak Navracsics törvénye után az önkormányzatok
Egyelőre nincs jele annak, hogy önkormányzatok sora készülne mielőbb bevetni az új „fegyvert”, amellyel fékezhetik a lakosságszámuk növekedését.
Nagyjából 25 ezer szakdolgozó hiányzik az egészségügyből, ennek a legfőbb oka, hogy egyrészt egyre többen jutnak el nyugdíjközeli életkorba, másrészt még néhány évig egyre kevesebben érettségiznek, és közülük is egyre kevesebben választják az egészségügyi pályát – mondta Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke a Magyar Narancsnak adott interjújában.
Kormányzati stratégiaváltás hiányában Balogh szerint a helyzet 2025-ig csak súlyosbodni fog, a jelenlegi trendek szerint akkor jön el a mélypont.
Ezért fontosnak tartja a pályaválasztás előtt állók bevonzását ösztöndíjprogramokkal és a képzés melletti foglalkoztatottság támogatását, így lehetne kiküszöbölni az egyre gyakrabban szünetelő ellátást és a hosszú várólistákat.
A kamara júliusban egyeztetett Takács Péter egészségügyért felelős államtitkárral, a találkozón egy javaslatcsomagot adtak át neki, melyet Takács ígérete szerint felhasználnak majd a szakmai terv elkészítése során. A MESZK kulcsfontosságúnak tartja az egészségügyi szakdolgozók béremelését, ezt az orvosi fizetések növeléséhez hasonló formában képzelik el. Az orvosok és szakdolgozók közötti bérkülönbség ugyanis egyre nagyobb, első körben Balogh
ötvenszázalékos béremelést tartana szükségesnek.
A MESZK elnöke komoly problémának látja a területre jellemző magas átlagéletkort és a gyakori pályaelhagyást is. A létszámhiány miatt az egészségügyben dolgozók fizikai és mentális megterhelése is fokozódik, ami kiégéshez és ezáltal újabb dolgozók elvesztéséhez vezet.
