Jelentősen megnehezíti Budapest pénzügyi mozgásterét egy friss kormányrendelet, mert megtiltja a főváros által kényszerűségből alkalmazott pénzügyi megoldást, amellyel 50 milliárd forint működési forráshoz juttatták a BKK-t. Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes szerint a költségvetés egyensúlya nincs veszélyben, legalábbis idén.
Súlyos likviditási válságot, sőt akár csődközeli helyzetet is okozhat a Karácsony Gergely vezette főváros működésében jövőre egy csupán egymondatos, kedd este megjelent és szerdán már hatályba is lépett kormányrendelet, amely 50 milliárd forintos lyukat üthet Budapest 2025-ös költségvetésében.
A Magyar Közlönyben közzétett, az egyes államháztartási szabályok veszélyhelyzet ideje alatti eltérő alkalmazásáról szóló, 267/2024. (IX. 10.) Kormányrendelet „az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra, illetve humanitárius katasztrófára tekintettel” hozott egy pénzügyi jellegű, tiltó szabályt.
A határozat szerint „Az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi tulajdoni részesedésével működő vagy az önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság önkormányzattal szemben fennálló követelése átruházására irányuló szerződést érvényesen nem köthet.”
A gazdasági-jogi nyelvről lefordítva ez az önkormányzati cégek szabad szerződéskötési jogát korlátozza, mert önkormányzati cégeknek – nemcsak Budapesten, hanem országszerte – tilos követelésátruházást jelentő faktorálási szerződést kötni. A Fővárosi Önkormányzatnak pedig pont van egy ilyen szerződése.
Pontosabban nem a fővárosnak van ilyen szerződése, mert a Fővárosi Közgyűlés csak hozzájárult tavasszal ehhez, Karácsony Gergely főpolgármester pedig ez alapján májusban megadta a felhatalmazást, így a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) kötött ilyen faktorálási szerződést, 50 milliárd forintos értékben.
Az OTP Bank és a K&H Bank révén a BKK a faktorálással 50 milliárd forint hitelhez, vagyis likvid forráshoz jutott, amelyet önerőből a főváros nem tudott volna biztosítani, az önkormányzat – a kormány korábbi tiltása alapján – nem tudott kölcsönt felvenni, ez a pénz viszont hiányzott a BKK éves költségvetéséből.
A faktorálásról szóló közgyűlési előterjesztés rögzíti, hogy ezt a speciális hiteltartozást majd 2025 márciusában fizeti meg a főváros a kamatostul – BUBOR+1,9 százalék – a jövő évi iparűzésiadó-bevételekből. Ez a kényszerű forrásbevonás pedig megér némi kamatfelárat a fővárosnak, amely nem is először nyúlt ehhez a megoldáshoz: tavaly is így tettek, idén pedig visszafizették a pénzt.
A HVG-nek Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes a kormánydöntésről azt mondta: az a nyár elején már aláírt faktorálási szerződést nem teszi semmissé, mert az nem visszaható hatályú, nem is lehet az, így csak a jövőre vonatkozóan tiltja meg az ilyen szerződések kötését. Kiss Ambrus hangsúlyozta:
A 2024-es, idei fővárosi költségvetés egyensúlyát ez a fejlemény nem érinti, nincs csődközeli helyzet, nincs likviditási, pénzügyi válsághelyzet sem.
Arra a kérdésre, hogy mivel tavaly és idén is így pótolta ki a főváros a fővárosi közösségi közlekedés kasszáját, várhatóan jövőre ismét ehhez a megoldáshoz nyúlt volna, így viszont ez nem fog működni, és valahonnan 50 milliárdot szerezni kell majd, Kiss Ambrus azt mondta, ez a 2025-ös költségvetést valóban érintené így, de jelenleg vizsgálják a kormánydöntést és annak hatásait.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
