Legtöbbször PR-akciónak használja a magyar külügy a diplomaták bekéretését
Ritka alkalom szokott lenni külföldi diplomaták bekéretése, és akkor sem feltétlenül verik nagydobra. A Szijjártó Péter vezette magyar külügyminisztérium mégis feltűnően sokszor él vele. Az elmúlt években a legtöbbször a kormányt ért kritikák miatt csuklóztatták a nagyköveteket, de akadt pár súlyosabb ügy is. A mostani német ügy nem az.
"A nagykövet egyik feladata, hogy üzeneteket hozzon-vigyen a küldő és a fogadó ország vezetése között, ebbe belefér, hogy megkérik, fáradjon be a külügyminisztériumba, és továbbítsa a kormány üzenetét hazájának. Mivel azonban rendelkezésre áll egy sor más kommunikációs eszköz is a két ország között, az ilyen személyes találkozók jelentősebb ügyekben indokoltak, amikor a nagykövetet magas szinten fogadják olyan vezetők, akik jellemzően elfoglaltak" - mondta a hvg.hu-nak Balázs Péter, a Közép-európai Egyetem (CEU) Nemzetközi Tanulmányok és Európai Tanulmányok tanszékének egyetemi tanára, korábbi uniós biztos.
A diplomatát azért kerestük meg, a bekéretés diplomáciai szerepét firtatva, mert a magyar külügyminisztérium gyakran alkalmazza ezt a kommunikációs módszert. Legutóbb a hétvégén jelentette be Szijjártó Péter a Facebook-oldalán, hogy bekérette a német nagykövetet, Michael Roth német szociáldemokrata külügyi államtitkár egyik nyilatkozata miatt, amiben a magyarországi antiszemita megnyivánulásokról is szót ejtett. Roth a Magyarország ellen a 7-es cikkely alapján indult eljárással kapcsolatban mondta t-online.de-nek adott interjúban, hogy
Az egyik, amiért megindult a 7-es cikkely szerinti eljárás Magyarországgal szemben, az az elvaduló antiszemitizmus. De nem beszélhetek kritikusan más országok az antiszemitizmusáról anélkül, hogy megemlíteném az antiszemitizmus rettenetes előretörését Németországban.
A német politikus nyilatkozata miatt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Judit igazságügyi miniszter is tiltakozott Facebook-oldalán. A hvg.hu megkereste a külügyminisztériumot, hogy mi történt a német nagykövet meghallgatásán, de cikkünk elkészültéig nem kaptunk választ. Cikkünk megjelenése után viszont Magyar Levente külügyi államtitkár egy sajtótájékoztatón elmondta, a berendelt nagykövetet arról tájékoztatták, hogy Roth kijelentése elfogadhatatlan, minden alapot nélkülöző politikai vádaskodás, ami "kegyeletsértővé és kifejezetten ellenszenvessé teszi ezt a politikailag motivált kijelentést". Elmondta a nagykövetnek azt is, hogy Németországnak semmilyen erkölcsi jogalapja nincs arra, hogy Magyarországgal szemben antiszemitizmusról beszéljen, különösen úgy, hogy ezt minden alap nélkül, politikai eszközként, támadásként teszi.
Idén egyébként - legalábbis a nyilvánosságra került eseteket tekintve - a németországi magyar nagykövet volt a hatodik, akit behívtak a külügybe.
“A bekéretés egy ritka alkalom, amikor valami nagyon jó hírt akarnak közölni vagy nagyon rosszat” - mondta a korábban több helyen nagykövetként, illetve a Bajnai kormányban külügyminiszterként szolgáló Balázs Péter. Az ugyanakkor szerinte egy dolog, hogy üzennek a nagykövettel, és más dolog az, hogy nagydobra is verik. “Ennek a kommunikációs formának nem feltétlen kelléke a nyilvánosság.”
A magyar külügy viszont előszeretettel kommunikálja nyilvánosan is a bekéretéseket. A hvg.hu saját - sajtóban elérhető eseteket érintő - gyűjtése alapján a magyar külügy a legutóbbival együtt legalább 17 alkalommal kérette be más országok hazánkba akkreditált nagyköveteit csak az elmúlt három évben, miközben magyar nagyköveteket világszerte hat alkalommal kérettek be más államok.
A magyar külügybe történő bekéretések hátterében a legtöbbször az adott külföldi kormány részéről a magyar kormányt érő bíráló vagy bírálatokat támogató nyilatkozatok állnak, mint például idén májusban, amikor egyszerre öt ország - Izland, Dánia, Norvégia, Finn- és Svédország nagykövetét rendelték be, miután országaik közös nyilatkozatban álltak ki az Európai Bizottság magyar felhatalmazási törvényt bíráló alelnöke, Vera Jourová mellett.
Gyűjtésünk alapján a legtöbb alkalommal - a fentit is beleszámítva négyszer - a svéd nagykövetet rendelték be a külügybe, többek között a svéd miniszterelnök – aki szerint veszélyben van a jogállamiság –, a társadalombiztosítási- – aki a családvédelmi akciótervet kritizálta élesen –, a migrációs- – aki a menekültpolitikát bírálta –, illetve a külügyminiszter – aki Orbán VIktor Matteo Salvinivel kötött szövetségéről twittelt – miatt.
A kormány politikáját a jogállamiság, valamint az idegengyűlölet miatt érő kritikákért hívták be a külügybe még tavaly májusban a holland nagykövetet, illetve két éve szeptemberben a spanyolt is.
Ezeknél eggyel konkrétabb és fajsúlyosabb ügynek tűnt, amikor tavaly novemberben az amerikai ideiglenes ügyvivőt rántották be a külügybe George Kent, amerikai külügyi helyettes államtitkár szavai miatt. Kent a Donald Trump amerikai elnök ellen akkor zajló alkotmányos vádeljáráshoz kapcsolódó meghallgatáson állította, hogy Orbán Viktor miniszterelnöknek is köze volt ahhoz, hogy Trump Ukrajna ellen fordult.
Közvetlen keleti szomszédaink nagyköveteit a kritikus hangoknál súlyosabb és konkrétabb ügyekért rendelték be. Kétszer a román nagykövetet, előbb 2018 januárjában, Mihai Tudose akkor román miniszterelnök akasztós nyilatkozatát követően, majd tavaly júliusban az úzvölgyi temető megrongálásának ügye miatt (a nagykövet akkor példátlan módon nem ment be a külügybe).
Az ukrán nagykövetet háromszor is berendelték: tavaly áprilisban, valamint 2018 márciusában, illetve októberében. Tavaly azért, mert kitiltották Ukrajnából egy romániai magyar politikust, 2018-ban előbb mert támadás érte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség ungvári irodáját, majd pedig azért, mert halállistán kezdték gyűjteni az ukrán-magyar kettős állampolgárokat.
Balázs Péter szerint a német nagykövet mostani behívásának nincs súlyos oka, mert egyrészt nem a német államtitkár az első, aki megfogalmazta az antiszemita jelenségek miatti kritikát, másrészt nyilatkozatában Michael Roth csak egy sor másik dolog között említette ezt, ráadásul erős önkritikával is kísérte, mivel szót ejtett a hasonló németországi jelenségekről is. “Talán még kritikusabb is volt a német oldallal, mint a magyarokkal szemben” – mondta a diplomata, aki szerint a magyar külügyminisztérium szokatlanul gyakran nyúl ilyen formában a bekéretés eszközéhez.
Amikor például ő volt külügyminiszter, csupán egyetlen egyszer kéretett be nagykövetet – Szlovákia akkori budapesti képviselőjét, amikor Sólyom László köztársasági elnököt a szlovák hatóságok nem engedték átsétálni a szlovák oldalra a komáromi hídon –, de akkor is csak utólag számolt be erről a sajtónak – mondta a hvg.hu-nak.
Balázs Péter mesterségesen konstruált konfliktusnak, nevezte a mostani lépést, ami nem tesz jót magyar-német kapcsolatoknak. “Észszerűtlen a magyar érdekek szempontjából.”
Óhatatlanul felmerül, hogy a magyar diplomácia vezetője miről akarja elterelni a figyelmet – mondta, de a hvg.hu kérdésére, hogy ez esetleg a miniszter adriai jachtozása lenne-e, nemmel felelt.
Túl messze esik egymástól a két dolog.”
A hvg.hu megkereste az ügyben a német külügyminisztériumot, hogy kommentálják az ügyet, mennyire tartják a nyilatkozathoz képest arányosnak a magyar diplomáciai lépéseket, de a cikk megjelenéséig nem érkezett válasz.
Iráni diákok és aberráció - amikor a magyarokat kérették be |
Idén márciusban az iráni külügy kérette be a teheráni magyar nagykövetet a koronavírusos iráni diákokkal szembeni rossz bánásmód miatt. Tavaly szeptemberben a szlovák külügy tett ugyanígy az akkori szlovák-magyar meccsen történtek után, ahol a magyar szurkolók kifütyülték a szlovák himnuszt, és többször szidalmazták az ellenfelet. Tavaly júliusban az ukrán külügy kérette be a kijevi magyar nagykövetet, miután a magyar külügyminiszter kritikusan nyilatkozott az ukrajnában élő magyarokkal kapcsolatos kijevi politikáról, februárban pedig Svédország cselekedett hasonlóan Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes miatt, aki aberrációnak minősítette Annika Strandhäll svéd társadalombiztosítási miniszter kijelentéseit. A svéd miniszter a magyar kormány családvédelmi akciótervét kritizálta élesen (amiért egyébként előzőleg a magyar külügy is bekérette a svéd nagykövetet). 2018 novemberben Észak-Macedónia is bekérette a skopjei magyar nagykövetet a Gruevszki-üggyel kapcsolatban, illetve az év áprilisában az orosz külügy a moszkvai magyar nagykövetet egy orosz diplomata Szkripal-üggyel kapcsolatos kiutasítása miatt. |
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Szijjártó Péter külügyminisztert Szíjj László jachtján fotózták le Horvátországban
A magyar külügyminisztert az Adrián fotózták le Szíjj László jachtján. Miután észrevették, hogy felvételek készülnek a hajó utasairól, a hajó eltűnt a térképről.
Szijjártó bekérette a német nagykövetet
A miniszter szerint antiszemitizmussal vádolta meg Magyarországot a német külügyi államtitkár. Michael Roth azonban nem sok okot adott a magyar külügy kirohanására.
