A Voks 2025 véleménynyilvánító szavazás eredménye kötelezettséget és politikai támaszt jelent majd a kormány számára – mondta az MTI tudósítása szerint az Országgyűlés elnöke az M1 48 perc című műsorában csütörtökön.
Kövér László beszélt arról is, hogy „demokráciák válságát éljük”, és úgy látja, hogy a 2026-os országgyűlési választások után a parlament mint vitafórum veszít a súlyából.
Szerinte ami a magyar belpolitikában zajlik, az inkább komikus, mint tragikus; azt a mélypontot, ahova a Tisza Párt és Magyar Péter megjelenésével a magyar belpolitika stílusa jutott, nem tudtuk volna elképzelni 30 vagy 15 évvel ezelőtt – mondta. Hozzátette, a világ jelentős része köszöni szépen, jól van, fejlődik, gyarapodik; a mi nyugati világunk az, amely szellemi és morális válsággal küzd.
Kezdenek kimerülni a demokrácia morális tartalékai
– jegyezte meg. Kövér László mélypontnak nevezte, hogy egy ellenzéki képviselőcsoport, amely azóta bejelentette, hogy nem indul jövőre a választáson, terrorcselekményt elkövetve próbálta megakadályozni egy törvényjavaslat elfogadását. A Momentumot „ügynökpártnak” nevezte, „amelynek már a létrejötte sem belső igényből fakadt, hanem külső megrendelésre”.
„Ez a társaság egy üresfejű bandának tűnt a szememben, akiket külföldről finanszíroznak, és az idő engem igazolt” – összegezte Kövér László.
Gyurcsány Ferencről a házelnök azt mondta, meglepte a DK-s politikus visszavonulása, de az még inkább, hogy ezt nem saját maga, hanem a felesége jelentette be. Ez – fűzte hozzá – azoknak a találgatásoknak ad alapot, amely szerint Gyurcsány Ferenc nem egy autonóm személyisége volt a politikának, sokkal inkább egy háttérhatalom embere. Hozzátette, várakozással figyeli a DK „függetlenségi harcát” annak bebizonyítására: van baloldal az ellenzéken belül.
Kövér László beszélt arról is, hogy a világ átalakult, kétséges, hogy van-e értelme még a jobb- és baloldalról vagy a kereszténydemokráciáról, liberalizmusról, szociáldemokráciáról úgy beszélni, mint 30 évvel ezelőtt. A politika társadalmi alapjai is megváltoztak, hiszen azok a társadalmak is átalakultak, amelyeken ezek az ideológiák és pártpolitikai irányzatok létrejöttek. Ami jött helyette, az rosszabb; ma a törésvonal egyik oldalán a nemzetállamok felszámolásában érdekelt globalisták vannak, a másikon a szuverenisták, patrióták, akik úgy gondolják, hogy a nemzeti önazonosság olyan érték, amely nélkül nincsenek élhető emberi közösségek – mondta, és kijelentette, ha nincs nemzetállam, akkor nincs demokrácia.
Kövér László hangsúlyozta, mivel „a hagyományos média is elindult a jobblétre szenderülés útján”, a politikai kommunikáció áttevődik a világhálóra, ez pedig borzalmas következményekkel jár a tartalomra és a stílusra.
A magyar politikai elit szerinte nagyon keveset tett vagy tehetett, hogy ezt a folyamatot lassítsa vagy a veszélyekre felhívja a figyelmet
– vélte.
A házelnök azt mondta, Európában szekularizáció, vallás- és kultúravesztés zajlik, olyan közösségek szétbomlasztása, amelyek az embert emberré teszik – hívta fel a figyelmet. „Egyes idióták már a biológiai adottságainkat is korlátnak tekintik” – mondta, hozzátéve, „már nem a lelke veszik el Európának, hanem már az esze is, e folyamat vége pedig a totális káosz és szétesés lesz”.
A politikus beszélt arról is, hogy minden politikus, aki a keresztény tanításra hivatkozik, a maga számára teszi magasra a mércét, mert nagyon könnyen a képmutatás vádjával nézhet szembe, ha botláson kapják.
Ukrajnával kapcsolatban közölte, elismerésre méltó, ahogy az ukránok hősiesen védik területüket, de hogy van-e ennek értelme, abban már kételkedik. Különösen akkor, amikor már Nyugaton is beismerik, hogy ez egy proxyháború.
A házelnök a jövő évi országgyűlési választások utáni időszakot a parlamentarizmusra, a demokráciára nézve borúsnak látja. Úgy látja, a parlament mint vitafórum veszít a súlyából. Arra kérdésre, hogy ott lesz-e a politikában, Kövér László azt mondta, nem érzi azt, hogy okvetlenül háttérbe kellene vonulnia és szakítania kellene a közélettel. Hozzátette: ezt eldönteni nem az ő tiszte.