Megszüntették a nyomozást a Mi Hazánk rendezvényén feltűnő náci jelképek miatt, a szombati Pride-on viszont büntethetnek a rendőrök
Bűncselekmény hiányára hivatkozva megszüntette a BRFK a Mi Hazánk Mozgalom május 1-jei rendezvénye után indult nyomozást – tudta meg a HVG. A párt majálisán többen is náci karlendítésre emlékeztető mozdulatot tettek, és volt, aki hitleres, horogkeresztes tetoválását sem rejtette el.
Hiába volt a momentumos Tompos Márton Facebook-posztja alapján karlendítés, horogkereszt és hitleres tetoválás is a Mi Hazánk Mozgalom majálisán, a rendőrség megszüntette az ügyben indult nyomozást – értesült a HVG.
A Budapesti Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint megindították az eljárást a történtek felderítése érdekében,
ezt viszont május 29-én lezárták a büntetőeljárásról szóló törvény egyik passzusára hivatkozva. Ez azt mondja ki, hogy „a cselekmény nem bűncselekmény”.
Ismételt megkeresésünkre, hogy ez azt jelenti-e, szabálysértés sem történt, megismételték: büntetőeljárást rendeltek el, amit megszüntettek. Ennek alapján semmilyen következménnyel sem járt az, ami a Mi Hazánk május elsejei rendezvényén történt.
Tompos Márton akkori posztjában több fényképet is közölt a résztvevőkről, akik valóban náci karlendítésre emlékeztető mozdulatot tettek, és volt példa hitleres, horogkeresztes tetoválásra is. A momentumos politikus kiemelte, hogy természetesen nem mindenki tekinthető nácinak, aki részt vett a Mi Hazánk rendezvényén, a tömeget ugyanis sok más – például oltásellenesség – is összetarthatta. „A kormánypropaganda is előszeretettel csinálja azt, hogy csak a legextravagánsabb felvonulókat mutatja be egy-egy tüntetésről, aztán úgy tesz, mintha mindenki ilyen lenne” – jegyezte meg. A momentumos politikus ugyanakkor azt is felvetette: „a náci szimbólumokkal mi ellen megy a tiltakozás, tessék mondani? Mi az üzenete annak, hogy néhány kopasz kart lendít az EU-s csatlakozásunk évfordulóján?”
KARLENDÍTÉS, HOROGKERESZT ÉS HITLERES TETOVÁLÁS A FIDESZ SZATELLITPÁRTJÁNAK MAJÁLISÁN Május 1-jén, Magyarország EU-s csatlakozásának évfordulóján tartott eseményt a Fidesz szatellitpártja, ahol a…
Az eljárás megszüntetése annak fényében különösen érdekes lehet, hogy sokan arra számítanak: a rendőrség megbünteti (vagy legalábbis megpróbálja megbüntetni) azokat, akik részt vesznek a szombati LMBTQ-rendezvényeken.
Az ezzel kapcsolatos jogi helyzet igen bonyolult, jelenleg ugyanis két esemény engedélyeztetéséről folyik a vita: a szivárványos menet betiltását már a Kúria is jóváhagyta, a főváros által szervezett Budapesti Büszkeség rendezvényt pedig még csak a rendőrség nevezte szabálytalannak.
Utóbbi esetben viszont vitatja a rendőrség eljárását a több jogvédő szervezet és a Karácsony Gergely vezette önkormányzat is:
álláspontjuk szerint ugyanis ez egy fővárosi rendezvény, amire nem a gyülekezési törvény vonatkozik, ezáltal be sem jelentették azt. Következésképpen a rendőrség be sem tudja tiltani az eseményt.
A HVG megkereste az Országos Rendőr-főkapitányságot, hogy megtudjuk: mire számíthatnak a szombati programon résztvevők (bírság, figyelmeztetés stb.). Megkeresésünkre a BRFK válaszolt, amely azt írta: „Budapest Főváros Önkormányzata és a Szivárvány Misszió gyűlésével kapcsolatban a Budapesti Rendőr-főkapitányság tiltó határozatot hozott. A rendőrség 2025. június 28-án is a hatályos jogszabályoknak megfelelően fog eljárni, biztosítja Budapest közrendjét és közbiztonságát, és ennek érdekében megteszi a szükséges intézkedéseket”.
Tovább nehezíti a résztvevők helyzetét, hogy a Magyar Helsinki Bizottság közleménye szerint a szabálysértési törvény idén június 7-től hatályos módosítása lehetővé teszi: a rendőrség akkor is végrehajtassa a gyülekezési joggal való visszaélés miatt kiszabott bírságokat a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, ha a bírságot kiszabó határozat még nem emelkedett jogerőre, és az érintett fél jogorvoslattal élt, például bírósághoz fordult.
A törvénymódosítás egyetlen szabálysértési tényállást érint: a gyülekezési joggal való visszaélést.
„A friss törvénymódosítás súlyosan sérti a tisztességes eljáráshoz és a hatékony jogorvoslathoz való alkotmányos jogokat. Az Alaptörvény és az Alkotmánybíróság gyakorlata is világosan rögzíti: végrehajtani csak jogerős büntetést lehet. De ezzel a módosítással a bírság végrehajthatóvá válik már azelőtt, hogy a független bíróság érdemben megvizsgálhatná annak jogszerűségét, a hatékony jogorvoslathoz való jog pedig illúzióvá válik” – közölte a jogvédő szervezet.
Miért vett meg egy nagy múltú, de veszteséges üzletláncot? Mit kellene csinálni ahhoz, hogy ne legyen méregdrága egy croissant? Mi a legnagyobb baj azzal, hogy a Balatonon még mindig ugyanúgy sütik a lángost? És miért nem érdemes mindenkinek akciózni a tejfölt? Andrejszki Richárddal, a Chef Market tulajdonosával beszélgettünk annak kapcsán, hogy cége a Culinaris új tulajdonosa lett.