Januári hivatalba lépése óta Donald Trump agresszív kampányt folytatott a média ellen, döntései és megnyilvánulásai az általa gyakran dicsért autoriter vezetőket idézik, és ehhez hasonlóra még nem volt példa az Egyesült Államok történetében – írja elemző cikkében az AP News.
Az Egyesült Államok elnöke csütörtökön elégedetten vette tudomásul, hogy Jimmy Kimmel talkshow-ját felfüggesztették a jobboldali amerikai aktivista, Charlie Kirk elleni merényletre tett megjegyzései miatt. „A nézettségi problémákkal küzdő Jimmy Kimmel Show-t TÖRÖLTÉK. Gratulálunk az ABC-nek, hogy végre volt bátorsága megtenni, amit meg kellett tenni” – írta a közösségi oldalán.
Az AP szerint ennek senkit nem kellett volna meglepnie Trump, a szólásszabadság korlátozása érdekében tett korábbi lépései alapján: perelt már be olyan sajtóorgánumokat, amelyek számára nem szimpatikus módon számoltak be eseményekről, és előfordult, hogy hasonló okokból azzal fenyegetőzött, visszavon sugárzási engedélyeket. „Amit látunk, az a kormányzat példátlan kísérlete a számára nemkívánatos beszéd elhallgattatására. Donald Trump megpróbálja megszabni, hogy mit mondhatnak az amerikaiak” – nyilatkozta a hírügynökségnek Brendan Nyhan, a Dartmouth College politológusa.
Sokan mások
Trump módszereit sokan hasonlítják Orbán Viktoréhoz, aki – ahogyan azt a Riporterek Határok Nélkül is megállapította – valódi médiabirodalmat épített ki: a miniszterelnökhöz és a Fideszhez közeli körök a magyar médiapiac nagyjából 80 százalékát bekebelezték, és miközben a kormánypárti média felerősíti azokat az üzeneteket, amelyek Orbánék számára kedvesek és fontosak, illetve részt vesz azokban a lejárató-kampányokban, amelyeket politikai ellenfeleik ellen indítanak, az ellenzéki pártok képviselői nem kapnak elég nyilvánosságot.
Az AP példaként hozta fel a Klubrádiót is, amelynek korábban megtagadták 92,9 MHz-es frekvencia használatára vonatkozó szerződésének megújítását, és kizárta a csatornát az említett frekvenciára vonatkozó pályázati eljárásból.
„Felvásárolták a médiumokat, és tömegesen lecserélték a szerkesztőségeket” – idézte a cikk Polyák Gábor magyar médiaelemzőt, aki hozzátette: bár az amerikai média sokkal nagyobb és sokszínűbb, mint a magyar, megdöbbentette, hogy a nagy amerikai vállalatok hogyan reagálnak Trump fenyegetéseire. „Amerikában nagyon furcsa öncenzúra uralkodik. Még európai szemmel is nagyon ijesztő látni, hogy milyen mértékben hiányzik az egyéni bátorság. Zuckerbergtől az ABC-ig mindenki azonnal megadja magát” – tette hozzá.
Az AP cikke szerint nem Magyarország az egyetlen ország, ahol hasonló, a független média ellehetetlenítésére irányuló törekvések zajlanak. A szomszédos Szerbiában Alekszandar Vucic elnököt több mint egy évtizeddel ezelőtti hatalomra kerülése óta azzal vádolják, hogy korlátozza a médiaszabadságot. A kritikusok a politikai nyomás, a nyilvános lejárató kampányok és a médiára nehezedő pénzügyi presszió kombinációját említették eszközként, amelyet a kormánya a mainstream médiumok és a közszolgálati RTS műsorszolgáltató feletti ellenőrzés megszerzésére használt.
Az európai sajtószabadságot figyelő Media Freedom Rapid Response (MFRR) egy nemrégiben közzétett jelentésében azt írta: komoly aggodalomra ad okot, hogy a szerb újságírók „óriási politikai nyomás alatt tudósítanak, és fizikai erőszakkal, cenzúrával, lejárató kampányokkal, sértő perekkel és napi halálos fenyegetésekkel szembesülnek”.
Oroszországban Vlagyimir Putyin elnök uralkodása elején megszilárdította az országos televízió feletti ellenőrzést, majd később kiterjesztette a civil társadalomra, a független újságírásra és az online platformokra vonatkozó korlátozásokat. A hatóságok később törvények özönével korlátozták a szólásszabadságot. A megmaradt néhány független médiumot és számos újságírót külföldi ügynököknek kiáltották ki, a kormány pedig folyamatosan szigorította az internet ellenőrzését. Putyin fellépése csak fokozódott Oroszország 2022-es ukrajnai inváziója után, amikor új törvények büntethetővé tették a háború kritikáját és számos újságírót száműzetésbe kényszerítettek.
Narendra Modi miniszterelnök felemelkedése Indiában egybeesett a humoristákra nehezedő növekvő nyomással. A rendőrség előadókat tartóztatott a hindu istenségeket sértőnek vagy Modi pártját kritizálónak ítélt viccek miatt. Olyan humoristák, mint Kunal Kamra és Vir Das, perekkel, műsorok lemondásával és nacionalista csoportok zaklatásával néztek szembe a kormány kritizálása miatt.
Az AP több latin-amerikai országot is felsorolt, amelyek vezetői szintén felléptek a média ellen. Nicaragua idén kilépett az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNSECO), tiltakozva az ország fő ellenzéki lapjának odaítélt sajtószabadság-díj ellen. A La Prensa című kiadványt nagyrészt száműzetésben élő írók készítik, mióta a kormány 2021-ben razziát tartott a managuai irodáiban.
Visszatérve az Egyesült Államokhoz: nemrég Stephen Colbert műsorának befejezését is bejelentették, miután kritizálta a csatornáját, amiért az 16 millió dollárt fizetett ki a perrel fenyegetőző Trumpnak: a The Late Show-t a jövő májusban szűnik meg.
Nagy-britanniai útjáról visszatérve csütörtökön Trump azt mondta, hogy a szabályozó hatóságoknak fontolóra kellene venniük azon hálózatok, csatornák engedélyeinek visszavonását, amelyek számukra nem kedvező véleményeknek adnak teret.
És, ahogyan az előbbi példák is mutatják, a nagy cégek hajlamosak megadni magukat. A Washington Post tulajdonosa, Jeff Bezos, akinek a vállalatai jelentős kormányzati szerződésekkel rendelkeznek, a tavalyi elnökválasztás előtt nem engedte, hogy a szerkesztőség kiálljon Kamala Harris demokrata jelölt mellett, és a Metához hasonlóan egymillió dollárt adományozott Trump beiktatására.
