Így tapsolt el a kormány 335 milliárd forintot a baráti médiumokon keresztül

Amint arról a HVG is beszámolt, a Magyar Hang és egy másik, meg nem nevezett médiavállalat hétfőn bepanaszolta a magyar kormányt az Európai Bizottságnál tiltott állami támogatás gyanúja miatt.

„Megerősíthetem, hogy megkaptuk a levelet. Most értékelnünk kell azt, mielőtt felvesszük a kapcsolatot a panaszossal. Általánosabban szólva Magyarországról, nagyon komolyan vesszük a média szabadságával és pluralizmusával kapcsolatos kérdéseket” – jelentette ki Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője a testület hétfői sajtótájékoztatóján a beadvány ügyében.

Amennyiben a mostani versenyjogi vizsgálat során az Európai Bizottság uniós jogsértésre bukkan, kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ezzel kapcsolatban az Európai Bíróság mondja ki a döntő szót, az eljárás várható időtartama 3-5 év.

Csavaros ráció

A beadványhoz részletes szektorelemzést készített Kai-Uwe Kühn professzor, az Európai Bizottság versenypolitikai főigazgatóságának korábbi vezető közgazdásza, az ő munkáját egy kutatócsoport támogatta. A tanulmány szerint a kormány és az állami tulajdonú vállalatok 2015 óta (kamatok nélkül) 828 millió eurónyi hirdetést helyeztek el döntően olyan médiumokban (sajtóban, online hírportálokon és tévécsatornákon), amelyek a tulajdonosi kör vagy a hangvétel alapján kormányközelinek számítanak – kamatokkal együtt ez az összeg meghaladja az 1,1 milliárd eurót is.

Mivel a reklámelhelyezések logikája semmiben sem követi a kereskedelmi hirdetők által követett szabályokat (amelyek főként az adott sajtótermék által kínált közönségarányt veszik alapul), a beadvány szerint

a magyar kormány gyakorlata bejelentés nélküli állami támogatásnak tekintendő, amelyet az uniós jog tilt.

Arról, hogy a magyar kormány hogyan torzítja a hirdetési piacot, a HVG többször is írt, de alapvető problémaként azonosítható, hogy a magyar reklámpiac egyik legnagyobb hirdetője maga a Miniszterelnökség, az állami vállalatok hirdetéseit is beleszámítva pedig a 2010-es évek végére az állam lett magasan a legtöbbet költő hirdető Magyarországon. Ezt alátámasztja az alábbi ábra is, amely szerint az állami reklámköltés mértéke 2015-től meredeken emelkedni kezdett (a 2005-ös bázisévhez képest), miközben a kereskedelmi hirdetések volumene alig növekedett ugyanezen időszakban.