„Kamu álhírekkel, becsületbe gázoló módon gyakran támadnak minket, én általában azt mondtam, engedjük el a fülünk mellett, de Semjén Zsolt beleállt” – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az általa életre hívott Harcosok Klubja Youtube-os promóműsorában, a Harcosok órájában. Hozzátette: „Az egész egy jól felépített kormánybuktatási kísérlet, itt nem Semjén Zsoltot támadták meg, hanem
azt akarták elérni, hogy emiatt fellázadjon ellenünk a fél ország”.
A megtorlás nem hangzik barátságosan, de jön
„Soha senkit nem vádoltunk konkrét, legsúlyosabb bűncselekménnyel, én ilyenre nem emlékszem, lehet, hogy mondtuk ezt-ezt, de az másik történet, a libsik itt csúsztatnak” – tette hozzá Orbán arra reagálva, hogy a Fidesz már jó ideje fekete kampányt folytat politikai ellenfelei ellen, ez sem más. Megjegyzte: „itt azért lesznek súlyos jogkövetkezmények és azért nem lesz kegyelem, mert nem csak csúnyákat mondtak, hanem a legsúlyosabb bűncselekménnyel vádoltak két kormánytagot”.
A megtorlás szó nem hangzik barátságosan, van egy puhább verziója, ami lényegében ugyanaz, ez a jogkövetkezmény, ez történik majd, a rendőrségnek segítséget kell adnunk, hogy legyenek egyértelműbbek a jogszabályok”
– mondta Orbán, aki visszautasította, hogy a gyermekbántalmazási ügyekben nem cselekszenek a hatóságok, hiszen – mint mondta – „mi minden gyereket azonnal megvédünk”.
Ami a megtorlást, vagy a jogkövetkezményeket illeti, erről ő maga is mondott már erőseket, például a hétvégén, a Digitális Polgári Köröknek küldött üzenetében, amelyben azt üzente: „semmi nem lesz elfelejtve, minden fel lesz jegyezve, minden el lesz rendezve”. Abban kitért arra is: „Minden aljas ellenzéki álhírterjesztő, legyen képviselő, influenszer vagy újságíró, a magyar jogrendszer hűvös leheletét érezheti a tarkóján”:
Hasonlókat mondott Rogán Antal kabinetminiszter is a minap, amikor megjegyezte – bár tévesen, a kormány eddigi álláspontjával, a brit titkosszolgálati szállal szemben ő valamiért ukrán titkosszolgálati szálat emlegetett –, „ez már nem maradhat következmények nélkül”:
A Harcosok órájában Orbán és a műsorvezető, Németh Balázs egyetértett abban, hogy a baloldali sajtó összevissza hazudozik és komolytalanul ír erről az ügyről, és úgy általában az ellenzéki politikusok is megkapták, hogy komolytalanok, bohócok.
Magyar Péter és Hadházy Ákos is kapott
Hadházy Ákosra kitérve például Orbán azt mondta, nem érdemes őt politikai szereplőnek tekinteni, mert nem akarja megbántani, de bolond, „múltkor a Parlamentben például valami kádat keresett rajtam”.
De nemcsak Hadházy kapott tőle a műsorban. „Az egyik egy kartonfigurával beszélget, a másik trombitál a harmadik létrán mászik, ezek a figurák vannak az ellenzéki oldalon” – mondta félreérthetetlenül Magyar Péterre, Szabó Bálintra és Hadházy Ákosra utalva Orbán Viktor, és arról beszélt, hogy a nemzeti-konzervatív oldalnak ezzel szemben meg kell őriznie a komolyságát, bár fel kell venni a tempót a digitális térben, meg kell tudni ragadni a figyelmet.
Ön szerint hány évet vesz igénybe, amíg a Gyurcsány által tönkretett országot naggyá lehet tenni? Az elmúlt 15 évben rengeteg minden történt, szerintem 70 százalék körül vagyunk, Lázár János szerint csak 50 százalék, de ez nem elég”
– kérdezett vissza Orbán arra a felvetésre, hogy miért most, 15 év kétharmados kormányzás után akarják a szlogen szerint újra naggyá tenni Magyarországot?
És ha berepült Ukrajnába, akkor mi van?
A kormányfő kitért az Ukrajnába Volodimir Zelenszkij elnök szerint a légteret megsértve átrepült magyar felderítő drónok ügyére is, és azt mondta, innen Ukrajnát nem akarja megtámadni senki, inkább kelet felől kellene Zelenszkijnek aggódnia, mert itt ez a terület NATO-tagországok területe. Amúgy meg úgy vélte:
Most kettő-három-négy magyar drón vagy átment vagy nem, nem az az ügy. Tegyük föl, hogy néhány méterre berepült oda, és akkor mi van? Ukrajna nem egy független, szuverén ország, Ukrajnát mi tartjuk el, nem szabad úgy viselkednie, mintha szuverén lenne. Ha a Nyugat úgy dönt, holnap nem ad egy forintot sem, Ukrajna bezárhat. Nem ezzel kellene foglalkoznia.”
Végül Orbán feltette a kérdést: mit figyelnének meg a magyar drónokkal az oroszoknak Kárpátalján, amikor nem is ott van a front, hanem Donyeckben. Ezért szerinte „Zelenszkij úr rossz szögben áll”. Majd irányba is állította: „arra felé, kelet felé”. Ukrajnáról szólva még arról is beszélt: Ukrajna elvesztette a területe egyötödét, ott a szuverenitása véget ért, „a maradékot mi tartjuk el”. De azért biztosította Zelenszkijt: „mi nem ellenségei vagyunk egymásnak”.
A lengyelországi drónincidens okán – amikor orosz drónok repültek az ő légterükbe – nem a NATO 5-ös, inkább a 4-es cikkely alkalmazása merült fel esetlegesen Orbán szerint, de végül azt sem kérte Varsó. Amúgy a kormányfő elárulta, hogy „minden nap hosszú órákat foglalkozok a háború kérdésével”. Arra a kérdésre, hogy ha az 5-ös cikkely alapján Magyarországnak egy másik NATO-tagország segítségére kellene katonailag sietni, mit tennénk, azt mondta: „ha helyzet lesz, lesz” válasz erre is.
Vannak a bolondok. Meg a hazaáruló (újságíró)k.
Szóba került a műsorban az Amerikai Egyesült Államok – Trump elnök által közben már elengedett – igénye, miszerint Magyarország hagyjon fel az orosz olaj vásárlásával, és ennek gazdasági hatásai is. Továbbá ennek apropóján jegyezte meg Orbán, hogy nem érti, miért örült volna ennek bárki, hiszen nem lenne jó a magyaroknak leszakadni az orosz energiahordozókról, mert csak drágábban tudnánk venni máshonnan. Feltette a kérdést:
Hát nem a magyaroknak kellene szurkolni? Kijönnek a magyar szurkolók és az ellenfélnek szurkolnak. Vannak a bolondok és a hazaárulók. Nem is tudom, hol hordják a szívüket, milyen mezben futballoznak. Ezek az újságok, ezek az újságírók itt vannak velünk évek, évtizedek óta és Magyarország ellen szurkolnak. Büntetlenül. És ezt az ország eltűri, néha meglepődök magunkon.”
Orbán: 2002-ben mi nyertük a választást!
A műsor végén szóba került a közelgő cseh választás, és ennek apropóján a miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy Andrej Babis és pártja győz. Elmondta, hogy múltkor is az volt, hogy Babis pártja volt a legerősebb, mégse tudott kormányt alakítani. Megjegyezte: „de ezt ismerem, voltunk már mi is így”. Kijelentette:
2002-ben mi nyertük meg a választást!”
Szerinte erre már sokan nem emlékeznek, hogy 23 éve a Fidesz nyerte a választást, csak utána az történt, hogy „a második meg a harmadik összefogott ellenünk, és ők kiadták a többséget”. Magyarázata szerint miután a MIÉP nem jutott be a parlamentbe, nekik egyedül kellett volna a többséget adni, „annyi meg nem volt”. Ráadásul nem stimmel, hogy „egyedül”, mert annak idején a Fidesz az MDF-fel közösen indult.
Ami a számokat illeti, 2002-ben az akkor még kétfordulós választásokon az első fordulóban a Fidesz-MDF még 60 ezerrel kevesebb voksot kapott listán, mint önállóan az MSZP (2 277 732 vs. 2 217 755 szavazat), és bár a második fordulóban valóban tudott fordítani a Fidesz-MDF (2 196 540 vs. 2 011 845 listás voks), az MSZP koalíciós partnerének, az SZDSZ-nek volt közel 127 ezer plusz szavazat, miközben a MIÉP valóban be se jutott, ahogy az akkor még a Centrum párttal tandemben mozgó KDNP sem. Így valóban 197 mandátumhoz jutott az MSZP–SZDSZ (plusz volt 1 MSZP–SZDSZ amúgy is közös jelölt mandátum), míg a Fidesznek egymagában be kellett érnie 188-cal az akkor még 386 fős Országgyűlésben.
(Nyitóképünkön Orbán Viktor a Parlamentben. Fotó: Túry Gergely)