Ha valami berepül Magyarországra, és nem hozzánk tartozik, mi lelőjük. Ha van drónfal, ha nincs”
– mondta Orbán Viktor a héten a drónfal-koncepcióról Koppenhágában az uniós állam- és kormányfők informális csúcstalálkozóján. A drónfal 10 ország közreműködésével jöhet létre az EU keleti határán és fontos eleme az EU felfegyverzésének. Végül Magyarország is csatlakozott a projekthez, bár az Orbán-kormány annyira nem lelkesedik érte.
Csakhogy az a helyzet, hogy Orbán magabiztos kijelentése ebben a formában nem igaz, erre több példa is akad. Ráadásul mind az elmúlt pár évből, amikor Ukrajnában már háború dúlt, a kormány pedig elvileg kiemelt készültségben működött – igaz, még éppen nem a parttalan rendeleti kormányzást lehetővé tevő – ismét hosszabbítani kívánt – háborús veszélyhelyzetben.
Ami az miniszterelnök kijelentését cáfoló példákat illeti, az első és legdurvább eset nem sokkal azután történt, hogy 2022. február 24-én Oroszország megtámadta Ukrajnát. Mindössze két héttel később, március 10-én éjjel berepült a magyar légtérbe egy katonai drón, ami biztosan nem hozzánk tartozott, mégse lőttük le. Pedig
a Magyarországra 2022. március 10-én, 23 óra 26 perckor belépő drón több, mint 40 percet töltött el a magyar légtérben.
A szovjet gyártmányú, Tu-141-es típusú drón Ukrajnában szállt fel – de az ukránok szerint nem ők indították –, majd a román és a magyar légtéren át Horvátországba érkezett. Végül március 11-én virradóra a horvát fővárosban, Zágrábban műszaki hiba vagy üzemanyaghiány miatt lezuhant, és a földbe több méter átmérőjű krátert vájt.
A román védelmi tárca jelezte, az ő légterükben csak 3 percet töltött a drón, de a gyorsasága, illetve a zord időjárási és terepviszonyok miatt nem igazán tudtak mit kezdeni vele. A Magyarország érintésével végül Zágrábnál földet ért drón ügyét a horvát hatóságok komolyan vették, a miniszterelnök, sőt az államfő is megszólalt.
Innen tudjuk, hogy a drón OFAB 100-120 típusú bombát szállított, „nagy energiájú, de nem szokványos” anyaggal. Annak idején azt is előbb tudta meg a magyar közvélemény Zoran Milanovic horvát elnöktől, mint a magyar hatóságoktól, hogy a pilóta nélküli légi jármű Horvátország légterében 7 percet, de előtte Magyarország felett 40 percet repült.
Ez a drón a szállítmánya és a magyar légtérben töltött hosszú idő miatt is aggasztó volt. Főképpen úgy, hogy átrepült az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. közelében is, amely nemcsak nukleáris létesítmény, így veszélyes üzem, hanem éppen emiatt nemzetbiztonsági védelem alá is tartozik. Azóta amúgy már ott tartunk, hogy a kormány kötelező drónvédelmet ír elő és öngyilkos drónok bevetését tervezi.
Három és fél évvel ezelőtt még más volt a helyzet. Akkor a Honvédelmi Minisztérium közléséből csak annyit tudtunk meg, hogy a légtérvédelmi szolgálat a Tu-141-esként azonosított „nagy sebességgel közlekedő eszközt” már Ukrajna területén is érzékelte. Miután Csengernél belépett a magyar légtérbe, a drón „nyomon követve és ellenőrzés alatt tartva végül az ország légteréből távozott” a tárca szerint.
Szijjártó Péter külügyminiszter és a honvédelmi tárca később azt is elárulta: volt két másik riasztás is az átrepülés után, március 11-én: dél körül és délután. Az elsőről közölték: az éjszakai előzmények miatt „a készültségi szolgálatban lévő Gripenek ellenőrizték az érintett légteret, azonban semmiféle légi járművet nem találtak.” A másodiknál is ugyanez történt.
A Magyar Honvédség Gripenjei – szállnak rendelkezésre
Veres Viktor
Miután az első és legsúlyosabb esetnél még az sem volt egyértelmű, hogy legalább a Gripenek felszálltak-e, sőt úgy tűnt, hogy inkább nem, a hivatalos közlések pedig rendkívül szűkszavúak voltak, annak idején a HVG közérdekű adatigényléssel igyekezett kideríteni a részleteket. A honvédelmi tárca válaszából azonban 45 nap várakozás után is csak az derült ki:
csak harminc év múlva, 2052-ben tudhatjuk meg, mi történt pontosan 2022. március 11-re virradóra abban a 40 percben, amit a katonai drón a magyar légtérben töltött.”
Nemcsak a magyar közvélemény várt válaszokat, hanem a NATO-partnerek is, és a horvátok is dühösek lettek, amiért könnyedén jutott el 40 perc repülés után hozzájuk a drón. Válaszok úgy tűnik, 2052-ig nem is lesznek, mert a honvédelmi tárca jogszabályi indoka szerint „a kért adatok a keletkezésüktől számított 30 évig nem nyilvánosak”.
Túry Gergely
Nemcsak a HVG kereste hiába a válaszokat, így jártak az Országgyűlés honvédelmi bizottságának ellenzéki tagjai is. Az incidens után ugyan majdnem összeült a testület, ám végül Kósa Lajos fideszes bizottsági elnök lefújta az ülést. A fenti jogszabályi hivatkozás egyébként egy tipikus, szinte bármire ráhúzható gumiparagrafus.
Nem ez volt az első eset, hogy az adatokat 30 évig a nyilvánosság elől elzáró paragrafusára hivatkozva titkolnak katonailag kevésbé, politikailag annál kínosabb ügyeket. Ilyen volt 2014-ben a Fradi új stadionjának – Orbán Viktor kifütyüléséről elhíresült – 96 milliós avatója, amelyen Gripenek is átrepültek az Üllői úti aréna felett.
Hat tonna és 14 méter
A szovjet gyártmányú, Tupoljev Tu-141-es katonai drón hat tonna súlyú és 14 méter hosszú, földi platformról indítható, és meghatározott pályán halad akár 1100 kilométer per órás sebességgel. Az ezer kilométeres hatótávú eszköz 1974-ben repült először, és többféle adatrögzítővel és tájékozódási eszközzel is felszerelhető, a filmes kameráktól kezdve, az infravörös képalkotó berendezésig. Mint arról a hvg.hu írt, 152 darabot készítettek belőle, és főként a Szovjetunió nyugati határtérségébe telepítették. A Szovjetunió felbomlása után a rendszerben álló robotrepülőgépek többsége az ukrán légierőhöz került, ahol a típust a 2000-es évek elején kivonták a használatból, azonban a Krím 2014-es inváziója után modernizálták és újra használatba vették. Az általa szállított OFAB-100-120 bomba 105 cm hosszú, átmérője 27,3 centiméter. A bomba teljes tömege 123 kg, a robbanóanyag tömege 42 kg. Ilyen – Szu-17, Szu-25 vagy Szu-30 típusú orosz vadászbombázók által is szállítható – bombákat főleg az ellenség élőerejének megsemmisítésére használtak. A Szovjetunió a ‘80-as években Afganisztánban vetette be a típust, Oroszország pedig a 2015-ös szíriai hadműveletei során.
Közben a már eddig is elég viharos magyar-ukrán viszony egy drónincidens miatt éleződik. A Honvédség visszautasította, hogy drónjai megsértették volna Ukrajna légterét. Előzőleg az ukrán vezérkar repülési adatokat bemutató térképekkel igyekezett bizonyítani, hogy egy Magyarország felől érkező drón kétszer is megsértette az ukrán légteret – erre utalt Zelenszkij ukrán elnök is, amire Szijjártó Péter élesen reagált.
(Nyitóképünkön magyar Gripen vadászrepülők. Fotó: Veres Viktor)
