Szoboszlai góljának jobban örülnek a magyarok, mint Trump dicséretének – vélte Orbán Viktor a Mandinernek adott interjújában.
A miniszterelnököt ugyanis a portál újságírója arról kérdezte, hogy mi volt a hét eddigi legjelentősebb eseménye, Trump dicsérete Egyiptomban, vagy az, amikor kedd este Szoboszlai Dominik góljával sikerült egyenlíteni a portugálok ellen. Erre mondta Orbán, hogy a magyarok többsége minden bizonnyal az utóbbinak örült jobban.
A békecsúcsnál maradva Orbán elmondta, hogy szombat este érkezett meg az amerikaiak hétfőre szóló meghívója. Szerinte szerencsés csillagállás kellett a közel-keleti békéhez, illetve az amerikai elnök állhatatossága, kitartása és alázata, bár azt maga is hozzáfűzte, hogy a világ közvéleménye számára Donald Trump legszembetűnőbb tulajdonsága nem éppen az alázatosság.
Arról is beszélt a miniszterelnök, hogy mit keresett Magyarország a békecsúcson. „Nekünk ott volt a helyünk” – jelentette ki és ezt azzal magyarázta, hogy Donald Trump körül kialakult egy olyan világhálózat, mintegy tucatnyi országgal, akik a fegyveres konfliktusokban a béke lehetőségét keresik. Magyarország pedig egy ilyen ország.
Az interjút készítő újságíró azt is felvetette, hogy Ursula von der Leyent nem lehetett látni a békecsúcson, míg a magyar miniszterelnököt meg igen. Erre mondta Orbán, hogy von der Leyen a tagállamok vezetőinek az alkalmazottja, akit ő és a többi európai vezető képviselt Egyiptomban, nem kellett ott lennie és amúgy is von der Leyen „a mi alkalmazottunk”.
Szóba került, hogy Trump biztos Orbán választási sikerében. „Jó neki” – kontrázott a kormányfő. „Minden választás nagyon komoly, nagyon durva, pokróc jellegű összecsapás, hiába kétharmad a vége” – jelentette ki.
Az amerikaiakkal vannak gazdasági tárgyalások, a kettős adóztatás eltörlése azonban nehéz kérdés, mivel az ellenkezik a jelenlegi amerikai vám és kereskedelmi politikával. „Nincs könnyű dolgom” – mondta Orbán. „Elintéztük a vízumdolgot, politikai kapcsolatokat helyrehoztuk”, nyolc nagy amerikai beruházás jött ide és jön még három további az idén.
Amikor felmerült a kérdés, hogy Trump kiállása Orbán mellett nem minősül-e a magyar választásokba való beavatkozásnak, Orbán azt válaszolta viccelődve, hogy „mi is beavatkoztunk az amerikaiba, támogattuk Trump elnök urat.”
Kettejük viszonyáról Orbán elmondta, hogy Donald Trumpot egyszer már mindenki elárulta, kivéve Magyarországot és ennek tudható be az elnök szívélyessége. Arról is beszélt, hogy hamarosan összejön az Orbán-Trump találkozó:
Van időpont is, a tárgyalási tematika is nyolcvan százalék körüli állapotban van. Amikor az amerikaiakkal meg tudunk egyezni a maradék húsz százalékról is, akkor az amerikaiakkal közösen eldöntjük, hogy mikor jelentjük be a találkozót, és akkor ez létre fog jönni.
Öt órán át vártak Sarm-es-Sejkben az amerikai elnökre, ami alatt volt bőven alkalma beszélgetni a többiekkel, de hosszú várakozás Orbánt nem zavarta. „Mi nem a presztízsünkből, hanem a munkánkból élünk” – mondta. Emmanuel Macronnal és Giorgia Melonival is hosszan elbeszélgetett. Szóba került Ukrajna is, amivel kapcsolatban érzékeltették vele a Magyarországra helyezett, egyre növekvő nyomást. „Ki kell tartani” – mondta a miniszterelnök.
„Az ukrán-orosz háborúban Trump elnök úr már régen békét teremtett volna, ha a színfalak mögül az európaiak nem lázítják folyamatosan Zelenszkijt” – jelentette ki. Arra a felvetésre, hogy az amerikaiak jelenleg Európának adnak el fegyvereket, amit onnan továbbadnak Ukrajnának, Orbán elmondta, hogy Washington jól járt ezzel, hiszen kivonult a háborúból, jó pénzért árulja a fegyvereit, így innentől már csak egy kávét kérnek. Ezen utóbbi magatartás és a béketeremtés között feszülő ellentmondás feloldására sem Orbán, sem a Mandiner újságírója nem tett kísérletet.
Az október 23-i uniós csúccsal kapcsolatban, ahol a befagyasztott orosz vagyon felhasználásáról, illetve az ukrán uniós csatlakozási tárgyalások megkezdése érdekében a korábbi egyhangú döntéshozatal minősített többségire redukálása lehet a téma, Orbán elmondta, hogy előbb aláírásokat gyűjtenek itthon. Kell másfél-kétmillió aláírás annak érdekében, hogy a magyar miniszterelnök szavának súlya legyen. Az orosz vagyonnal kapcsolatban tárgyalnak az oroszokkal, Orbán arra lenne kíváncsi, hogy milyen válaszintézkedéseket vezetne be erre Moszkva. Például, hogy az Oroszországban működő magyar cégek vagyona veszélyben lesz-e?
Az eljárásrend megváltoztatásáról a miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a magyarok egy referendum keretében már elmondták, hogy nem kívánnak egy integrációs kerethez tartozni az ukránokkal sem a NATO-ban, sem az unióban. Ezt Orbán elsősorban a háborús veszéllyel, másodsorban pedig az ukránoknak folyósítandó uniós támogatásokkal indokolta. Azzal senki nem foglalkozott, hogy a magyarok semmiféle referendumban nem döntöttek semmiről, hiszen a referendum és a nemzeti konzultáció, ami valóban történt a témában, sem formailag, sem jogilag nem ugyanaz a kategória.
Végül arról is beszélt, hogy Fico szlovák miniszterelnök fogja képviselni a magyar álláspontot az uniós csúcson október 23-án, amíg tart a Békemenet.
