Az Alkotmánybíróság Orbán Viktornak adott igazat a Pécsi Stoppal szemben.

Az ügy 2024 márciusában kezdődött, amikor a Pécsi Stop és több más magyar lap is szemlézte a SPAR vezérigazgatójának egy osztrák lapban közölt interjúját, amelyben arról beszélt: Orbán az egyik rokonának kért részesedést az üzletlánc magyarországi leányvállalatából. A cikk szerint „A SPAR Ausztria megvédi tulajdonát Orbántól, aki részesedés révén meg akarja szerezni vállalkozásunkat” – mondta a SPAR igazgatótanácsi elnöke, Hans Reisch.

A miniszterelnök az állítás igazságtartalmát vitatta, de a Pécsi Törvényszék, majd a másodfokon eljáró Pécsi Ítélőtábla is a Pécsi Stopnak adott igazat, mondván: egy közérdeklődésre számot tartó nyilatkozat továbbközlése miatt nem számonkérhető a sajtó, hiszen a felperes kormányfő maga sem vitatta, hogy a kijelentés a SPAR-vezető részéről ténylegesen elhangzott.

A Kúria azonban az Alkotmánybíróság korábbi határozataira is támaszkodva felülbírálta ezeket az ítéleteket. Szerinte a közlés tényállítás – és nem véleménynyilvánítás –, ha konkrét múltbéli tevékenységre, eseményre vonatkozik. Továbbá a közügyeket érintő véleménynyilvánítás szabadsága csak a valónak bizonyult tények tekintetében korlátlan, míg a hamis tény állításával vagy híresztelésével szemben csak akkor véd, ha a híresztelő nem tudott a hamisságról, és a foglalkozás által megkívánt körültekintést sem mulasztotta el.

Az ügy most eljutott az Alkotmánybíróságra, amely a Kúriának adott igazat. A határozat indoklása szerint a vitatott kijelentés nem egy másik politikustól, nem egy választási kampányban, nem is parlamenti vitában hangzott el, és konkrét, a múltban ténylegesen megtörtént eseményként említi azt, hogy a felperes kérte a SPAR-t, hogy biztosítson részesedést egy rokonának a magyar leányvállalatában.

Ezért a Kúria helyesen állapította meg, hogy a szerkesztőséget terhelte az általa híresztelt közlés valóságtartalmának ellenőrzési kötelezettsége. Ezalól mentesülhetett volna, ha megkeresi Orbán Viktort, és lehetővé teszi álláspontjának kifejtését. Erre lett volna lehetőség, mert nem azonnal, „élőben tudósítva” adott hírt egy közszereplő álláspontjáról, hanem szerkesztett formában utánközölte a korábban más sajtótermékekben megjelent állítást. Nem a megfelelő gondossággal járt el, tehát az objektív felelősség alól nem mentesül.

Az Ab megjegyzi, hogy a Kúria az elmarasztalás legenyhébb formáját alkalmazta, hiszen csak helyreigazítás közlésére kötelezte a lapot. Ezért az Ab Varga Réka vezette tanácsa (Horváth Attila, Juhász Miklós mint előadó, Lomnici Zoltán, Schanda Balázs) a Pécsi Stop alkotmányjogi panaszát elutasította.