Az Országgyűlés február 23-án kezdődő tavaszi ülésszakának témáiról a HVG már délelőtt beszámolt, de érdemes megnézni a februártól márciusig szóló üléstervben azokat a tételeket is, amelyek mellett nincs dátum, tehát amelyeket nem tűznek napirendre.
https://hvg.hu/itthon/20260219_parlamenti-szezonnyito-ukrajna-fidesz-hecckampany-beketanacs-szkitak-godi-szennyezes
Ilyen például „a közélet átláthatóságáról” szóló, ismertebb nevén elhallgattatási törvény javaslata, amelyről tudni lehetett, hogy félreteszik, mert az általános hazai és nemzetközi felháborodás mellett még a kormánypártokon belül sem bírt teljes támogatottsággal.
A másik, hogy 2024 novemberében lezárták „a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről” szóló törvényjavaslat vitáját, de utána nem bocsátották szavazásra, mert maga az előterjesztő kormány se lelkesedett érte. Az indoklás szerint „a javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél”. Kérdés azonban, miért csinálták végig a vitát, ha a törvényt eleve nem akarták elfogadni.
https://hvg.hu/itthon/20241018_Noi-ferfi-kvotat-irna-elo-a-kormany-a-tozsdei-cegeknel-2026-ra-es-kozben-beszol-Brusszelnek-mert-tagadja-a-biologiai-nemeket
Tekintélyes kormánypárti képviselők (a fideszes Selmeczi Gabriella és a kereszténydemokrata Hollik István) nyújtották be „a gyermekek digitális eszközök káros hatásai elleni védelméről” szóló törvényjavaslatot, amelyet 2025 szeptemberében megtárgyalt az Országgyűlés. Azóta nem tért rá vissza, a szavazás pedig a mostani üléstervben sem szerepel. Nem tudni, miért.
https://hvg.hu/itthon/20250814_Hollik-Istvan-minden-digitalis-eszkoz-melle-kiiratna-hogy-hasznalata-hat-even-aluliak-szamara-nem-ajanlott
Van két olyan téma is, amelyet ciklusról ciklusra hurcolnak magukkal a kormánypárti képviselők. Az EU és Kanada CETA rövidítésű kereskedelmi egyezménye 2016-ban született, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pedig 2019 őszén nyújtotta be a kihirdetéséről szóló törvényjavaslatot.
Az indoklásban azt írta, „Magyarország a kezdetektől fogva támogatta az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi megállapodás tárgyalását, amely megfelelő tartalom esetén a nyitott és exportorientált magyar gazdaság számára előnyöket nyújthat. A magyar elvárásoknak a CETA Megállapodás tartalma megfelel.” Aztán egyre több kétely merült fel egyebek közt a jogvitarendezés szabályairól – az akkor még LMP-elnök és képviselő Schiffer András volt az egyik fő harcosa az elutasításnak, még akkor is a CETA körüli vitára hivatkozott, amikor 2018-ban kilépett a saját pártjából –, és a javaslatot az Országgyűlés nem tárgyalta meg. Az azonban nem világos, hogy a kormány miért nem vonta vissza. A CETA körüli sokéves huzavonából sejthető egyébként, hogy a dél-amerikai államokkal kötött Mercosur sem egyhamar fog eljutni a megvalósulásig.
És van egy rekorder, az „egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról” szóló törvényjavaslat, amelyet immár a harmadik cikluson át halogatnak.
Megtárgyalták, elfogadták, csakhogy Áder János akkori köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte, amely a kútfúrásokkal kapcsolatban egy pontot törölt belőle. Ezután azonban nem került újra az Országgyűlés elé, mert Pintér Sándor belügyminiszter állítólag azt mondta, hogy nincs ötlete a megoldásra. Azóta már több jogszabály is rendezte valamelyest a kutak helyzetét, de ezt a törvényjavaslatot sem vonták vissza, hanem végighurcolták a 2018-2022-es, majd a 2022-2026-os cikluson is. Kérdés, idén április után is megtartják-e emlékbe.
Frissítés:
Összeállításunkban eredetileg szerepelt a nem tárgyalt, elhúzódó témák között két olyan jogszabály is, amit még korábban Sulyok Tamás vétózott meg. Az államfő a nemzetközi polgári repülésről szóló egyezmény módosításáról és az Európai Unió és Kirgizisztán közötti megállapodás kihirdetéséről elfogadott törvényben talált jogtechnikai hibákat, ezért ezeket megfontolásra visszaküldte a parlamentnek.
https://hvg.hu/itthon/20241227_Sulyok-Tamas-bekemenyitett-egy-nap-alatt-ket-torvenyt-is-visszadobott-a-Parlamentnek-ebx
Az Országgyűlés Sajtóirodája február 20-án hívta fel a figyelmünket arra, hogy az Országgyűlés - az általunk írottakkal ellentétben - újratárgyalta és 2025. évi VI., illetve VIII. törvényként 2025. április 14-én elfogadta a Sulyok Tamás által megvétózott két jogszabályt. Utánanéztünk: valóban elfogadták ezeket, de új irományszámmal, egyáltalán nem utalva az előzményekre még a törvényjavaslatok indoklásában sem. Sőt a két előterjesztő közül Azbej Trisztán államtitkár (EU-Kirgizsztán) 2025. március 18-án a beszédében sem szólt egy szót sem arról, hogy ezt Sulyok Tamás egyszer visszaküldte, a repülési egyezményt előterjesztő Nagy Bálint államtitkár pedig csak a beszéde végén említette röviden. Ez az eljárás az oka annak, hogy a mostani üléstervben a lezáratlan ügyek között benn felejtődött ez a két tétel az eredeti irományszámával, és ezért emeltük ki a hátralékok között.
Nyitókép: Purger Tamás / MTI
