Az izraeli-iráni háború lezárását jelentette be Donald Trump
A bejelentés hírére beszakadt az olaj ára.
A javaslat brüsszeli elvárást rögzít, amelynek brüsszeli szemmel könnyű megfelelni, mivel Brüsszel egyszerre tagadja a biológiai nemeket és várja el a nemek közötti egyensúly megteremtését a legnagyobb cégeknél. Így a cégeknek az akcióterv megalkotásakor korlátlan lehetőségei vannak.”
– ezzel, a törvényjavaslatoknál megszokott tárgyilagosan bürokratikus stílussal szemben beszólós-viccelődősre hangolt szövegű hivatalos indoklással látták el a Kulturális és Innovációs Minisztériumban (KIM) előkészített jogszabálytervezetet, amely a minap került fel a kormány honlapjára.
A társadalmi vitára bocsátott javaslat – egy 2022-es EU-s irányelvre hivatkozva – “a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról” szól, és nem kifejezetten női kvótát ír elő, hanem az “alultreprezentált nem” arányát húzza meg 40 százalékban.
Az, hogy a hasonló intézkedéseknél általában női kvótáról beszélünk Magyarországon, az az oka, hogy a vezető pozíciókban, testületekben jelenleg a nők vannak kevesebben. Érdekes, hogy a javaslat a nemek egyensúlyának javítását csak a nyilvános részvénytársaság nyrt-knél, vagyis a tőzsdei cégeknél írja elő.
Ülésezik az Orbán-kormány – keresd a nőt!
Bóka János Facebook-oldala
A zártkörű részvénytársaságoknál nem törekednek tehát az egyensúly javítására, pedig ezek jellemzően olyan állami tulajdonú óriáscégek, mint az MVM vagy éppen a MÁV. Persze a nyílt részvénytársaságokra is ráfér az intézkedés, mert ezek vezetőségében is nagy aránytalanságok vannak. Például
ha megnézzük az egyik legnagyobb ilyen céget, a Mol Nyrt.-t, azt látjuk, hogy a férfi vezérigazgató mellett a tízfős igazgatóságban egyetlen nő sincs, és a tizenkét fős felügyelőbizottságban is csak egy van, ami mindössze 8 százalékos arány.
A törvényjavaslat szerint az érintett cégeknek a “számszerűsített célkitűzéseket legkésőbb 2026. június 30-áig” kell elérni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az igazgatóságokban és felügyelőbizottságokban meglévő jelenlegi helyzetet kell alapul venni, és meg kell nézni, hogy melyik az a nem, “amelynek százalékos aránya nem haladja meg a 49%-ot a vezető testületi pozíciók számához viszonyítva”.
Ez a nem lesz a törvény szerinti “alulreprezentált nem”. A szöveg nem használja a női, pláne nem a férfi kvóta kifejezéseket, hanem a törvény azt írná elő kötelezettségként, hogy a cégek testületeiben 2026 nyaráig “a pozíciók legalább 40%-át az alulreprezentált nem tagjai töltsék be”. Vagyis nem lesz előírás az 50-50%-os egyenlő arány.
Dávid Ilona közgazdász a kevés női állami cégvezető egyike volt – irányította a MÁV-ot és a Volánbuszt is
Horváth Szabolcs
Miként a Mol Nyrt. példája is mutatja, a megfelelőséghez egyfajta “tisztújítást” kell majd levezényelni a cégek testületeiben, hogy megfelelhessenek a törvényi előírásoknak. Közben figyelni kell arra is, hogy az alulreprezenztált nem “helyzetbe hozását” célzó kiválasztási folyamatot a másik nem képviselői ne támadhassák diszkriminációval.
Ennek érdekében a törvény részletesen leírja, milyen módon és folyamat részeként kell az új összetételű testületekbe a tagokat beválogatni. Ennek során alapelv, hogy “a kiválasztási eljárás az egyes jelöltek szakképzettségének és szakmai tapasztalatának összehasonlító értékelésén alapul”. A kívánt arányok elérését segítő kitétel pedig ez:
A jelöltek kiválasztásakor az alkalmasság, a kompetencia és a szakmai tapasztalat szempontjából azonos minősítéssel rendelkező jelöltek közül elsőbbséget élvez az adott vezetőtestületben alulreprezentált nemhez tartozó jelölt.”
Van persze kivétel. A fenti előírást a tervek szerint “nem kell alkalmazni, amikor a nyilvánosan működő részvénytársaság objektív értékelés keretében, nagyobb jogi súlyú okokra hivatkozva figyelembe veszi a másik nemhez tartozó jelölt sajátos helyzetét, amely megkülönböztetésmentes kritériumokon alapul.”
A törvény hatálya egyébként “a mikro-, kis és középvállalkozásokra nem terjed ki”. Itt a választóvonal a 250 fős foglalkoztatotti létszám, illetve az 50 millió eurónak megfelelő forintösszegű éves nettó árbevétel. Vagyis még a nyílt, tőzsdei részvénytársaságok közül sem mindegyikre vonatkozik az új szabály.
Persze már az is kivétel, hogy az előírás a zártkörű részvénytársaságokra nem vonatkozik, márpedig – mint jeleztük – sok ilyen állami cég van. A MÁV Zrt.-nél például az igazgatóságban 7-ből 7 tag férfi, a 6 fős felügyelőbizottságban pedig csak egy nő van. Viszont,
ha vonatkozna rá a szabály, a Magyar Posta Zrt. már most teljesítené, mivel a hat fős igazgatóság fele nő, a felügyelőbizottságban pedig kétharmados arányban vannak jelen a nők.
A Postáéhoz, de még a MÁV-éhoz hasonló nemek közti arányokkal az Orbán-kormány például egyáltalán nem rendelkezik, hiszen a kabinetben jelenleg egyetlen női miniszter sincs. Korábban legalább egy volt: Varga Judit igazságügyi miniszter. Az ő 2023 nyári távozásakor állt elő az a helyzet, hogy
Magyarország lett az egyetlen uniós tagállam, ahol nincs egy női miniszter sem, miközben az a EU-s átlag szerint minden harmadik miniszter nő az unióban.
Egyébként három olyan kabinet is alakult 1990 óta, melyben egyetlen női sem kapott helyett: Orbán Viktor mellett Boross Péternek és Bajnai Gordonnak is csapnivaló volt az esélyegyenlőségi bizonyítványa. Amúgy a kormánypárt Fideszben sincs sok női politikus, és a 2022-es választás utáni új parlamentben is csak 14,1 százalékos volt a nők aránya, ami az utolsó helyre volt elég európai összehasonításban.
