Tavaly júniusban mondta ki az Alkotmánybíróság, hogy bár Magyarországon házasságot csak férfi és nő köthet, bejegyzett élettársi kapcsolatként itthon is el kell ismerni, ha két férfi vagy két nő külföldön a magyartól eltérő ottani törvények alapján összeházasodott. Mulasztással előidézett Alaptörvény-ellenesség áll fenn amiatt, hogy ez nincs benne a magyar jogszabályban, ezért az Ab októberi határidőt adott a képviselőknek. Az Országgyűlés azonban a határozatot nem hajtotta végre, pedig az mindenkire nézve kötelező. Mivel az Ab-nak nincs eszköze ennek kikényszerítésére, novemberben kénytelen volt olyan panaszost is elutasítani, akinek pedig igaza volt, ugyanis az előírt törvénymódosítás hiányában a bíróság törvényesen utasította el a külföldön összeházasodott férfipár anyakönyvi bejegyzési kérelmét.
Ezt elégelte meg a DK, a Momentum és a Párbeszéd néhány képviselője függetlenekkel kiegészülve, és törvényjavaslatot nyújtott be az Ab-határozat végrehajtására. Az igazságügyi bizottságban nem jártak sikerrel, ezért fordultak a törvényalkotási bizottsághoz. Arató Gergely (DK) és Jámbor András (Párbeszéd) elmondták: semmi újat nem akarnak bevezetni, nincs szó a melegházasság hazai engedélyezéséről, csupán az Ab-határozatnak szeretnének eleget tenni annak a néhány párnak az érdekében, akik külföldön élnek az ottani törvények lehetőségével.
Felidézték: a magyar jogban már 16 éve létezik a bejegyzett élettársi kapcsolat azonos nemű párok számára. Igaz, a férfiak és nők számára is megnyitott lehetőséget 2008-ban az Ab megsemmisítette, de csak azonos nemű párok számára 2010-ben jóváhagyta, azzal érvelve, hogy ez a jog az emberi méltósághoz való jogból levezethető, és nem értékeli le a házasság alkotmányosan védett, eleve csak különböző neműek számára adott intézményét.
Most a bizottság ülésén az egyetlen kormánypárti hozzászóló Vejkey Imre, az igazságügyi bizottság kereszténydemokrata elnöke volt, aki a 2022-es népszavazásra hivatkozott: szerinte ott a választópolgárok állást foglaltak, és ezt tiszteletben kell tartani. Hiába mondták erre az ellenzéki képviselők, hogy egyrészt az a népszavazás érvénytelen volt, még ha állandóan hivatkoznak is rá, másrészt annak a kérdései között szó sem volt az élettársi kapcsolatról. Erre az ellenvetésre egyetlen kormánypárti sem válaszolt, csak szavaztak: 28:7 arányban elutasították az ellenzéki javaslat tárgysorozatba vételét, vagyis azt, hogy egyáltalán felvegyék a megtárgyalandók közé.
Az Alkotmánybíróság 2025 júniusi határozatának végrehajtása tehát továbbra is elmarad, az érintettek hiába perelnek.
Nyitókép: Cabrera Martin / HVG.
