szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Alkotmányos a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény, mivel az Alkotmánybíróság (Ab) elutasította a törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat kedden.

Az Ab megerősítette: az azonos neműek számára a bejegyzett élettársi kapcsolat iránti igény - mivel ők házasságra nem léphetnek - az emberi méltósághoz való jogból levezethető. A kizá­rólag azonos nemű személyek által létesíthető bejegyzett élettársi kapcsolat nem je­lent konkurenciát a különne­műek házasságának, ez a kapcsolat nem üresíti ki, nem értékeli le a házasság intézményét, ezért a testület nem adott helyt a módosított törvény ismételt megsemmisítésére vonatkozó beadványoknak - ismertette a testület döntését Sereg András, az Ab sajtófőnöke.

Az Országgyűlés először 2007 decemberében fogadta el a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvényjavaslatot, amely 2009. január 1-jén lépett volna hatályba, de több beadvány tárgyalása után az Alkotmánybíróság 2008. december 15-én kihirdetett határozatában megsemmisítette az erre vonatkozó rendelkezést. Az Ab akkori indoklása szerint az akkor elfogadott törvény homogén csoportként kezelte a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmazott egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette a házassággal. Az újabb, módosított törvényjavaslat 2009 tavaszán került ismét a Ház elé, és a képviselők áprilisban végül 199 igen, 159 nem és 8 tartózkodás mellett szavazták meg a jogszabályt. A szavazásnál az MSZP 183 és az SZDSZ 16 képviselője szavazott igennel, míg a Fidesz, a KDNP és hat független képviselő a nem gombot nyomta meg. 

A törvény szerint bejegyzett élettársi kapcsolatot két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy létesíthet anyakönyvvezető előtt. A jogszabály elfogadása után a KDNP ismét levélben fordult az államfőhöz, azt kérve, fontolja meg a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény aláírását, és kérjen előzetes normakontrollt az Alkotmánybíróságtól. Az SZDSZ viszont üdvözölte a jogszabály elfogadását. Sereg András, az Ab keddi döntését ismertetve közölte: a korábban megsemmisített törvény újraalkotásakor már csak azonos neműek számára tették lehetővé a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését, de ez ellen a rendelkezés ellen is kilenc indítvány érkezett, a korábbiakhoz nagyon hasonló kifogásokkal.

Új elemként egy indítvány mulasztásra is hivatkozott az anyakönyvvezetők lelkiismereti- és vallásszabadságával összefüggésben, mivel nem tagadhatják meg a közreműködést a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésében - tette hozzá. A tájékoztatás szerint az Alkotmánybíróság többségi határozatának indokolása rámutat: a házasság és a család intézményének alkotmányos védelme nem zárja ki, hogy a jogalkotó más, a házassághoz hasonló funkciójú párkapcsolati formákat is védelemben részesítsen. Döntése során figyelemmel volt a társadalmi tendenciákra, igényekre, a hagyományos házasság- és családformák változására, a párkapcsolati formák szabad megválasztásának jogára. 

Az Ab ugyanakkor azt hangsúlyozta, a jogalkotónak lehetősége van arra, hogy - ha ez indokolt - a házasságot és a bejegyzett élettársi kapcsolatot eltérően szabályozza, így különösen nem kizárt, hogy a házasság, illetve a család védettségi szintjét további előnyök nyújtásával növelje. A bejegyzett élettársi kapcsolat azonos neműekre szűkítése folytán az Ab nem találta alkotmányellenesnek a szabályozás módját, tehát a házasságra, házastársakra vonatkozó szabályok háttérjogi alkalmazásának elrendelését sem. Az Ab lényeges különbségként értékelte a fenntartott különbségeket, például az örökbefogadás, a névviselés, a humán reprodukciós eljárás terén.

A bejegyzett élettársi kapcsolat a házassággal azonos vagyonjogi, öröklési jogi joghatásokkal jár. A regisztrálással a kapcsolatban élők között is vagyonközösség alakul ki. A törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatban élőknek nem teszi lehetővé gyermek közös örökbefogadását. A bejegyzett élettársak együttesen nem fogadhatnak örökbe és arra sincs lehetőségük, hogy az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét örökbe fogadja. Ugyanakkor a törvény szerint nő és férfi élettársi kapcsolata esetén apai elismerő nyilatkozatot lehet tenni, a kapcsolat bejegyzése előtt.

Az Ab keddi döntése szerint nem minősül mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek, hogy az anyakönyvvezetők nem tagadhatják meg a bejegyzett élettársi kapcsolat anyakönyvezését. Nincs alkotmányos ok arra, hogy a közhivatalt viselő anyakönyvvezető pusztán a párok szexuális beállítottsága miatt megtagadhassa a közreműködést. A határozathoz Bragyova András és Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, Balogh Elemér, Kiss László és Kovács Péter alkotmánybíró különvéleményt csatolt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Vélemény

Melegházasság, meleg élettársi kapcsolat

A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény 2007. decemberi elfogadását követően, 2009. január 1-től, Magyarországon is bevezetik a bejegyzett élettársi kapcsolat intézményét.

Nem mindig a vásárló jár jól az új jótállási szabályokkal

Nem mindig a vásárló jár jól az új jótállási szabályokkal

Venezuela új lapot nyitna Bidennel

Venezuela új lapot nyitna Bidennel

Kilenc évvel Auschwitz előtt írta: „Lehet, hogy gáz fojtja tüdőnkbe a versünk”

Kilenc évvel Auschwitz előtt írta: „Lehet, hogy gáz fojtja tüdőnkbe a versünk”