Rés a pajzson: katonák masíroznak a kritikus infrastruktúránál, de a védekezésben épp a legfelkészültebb csapatnak nincs nyoma

Lassan másfél hónapja, hogy kivezényelte a kormány a honvédséget a magyar kritikus energetikai infrastruktúra több létesítményéhez az állítólagos ukrán fenyegetések miatt. A HVG katonai forrásai ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet: nincs jele annak, hogy a védekezésben szerepet kapott volna az a szolgálat, amely épp a kormány által vizionált támadások elhárításának szakértője.




„A Fidesz egy aránylag jó politikusból tud egy rosszat csinálni, ilyen ez a rendszer” – választási riport a drogügyi kormánybiztos körzetéből

Furcsa kettősség érezhető Heves megye 2-es, gyöngyösi központú körzetében: rendszerváltó hangulat nincs, sokan nem akarják, hogy a Tisza győzzön, de elégedettnek sem mondják magukat a helyiek. Van, aki szerint a hatalmon lévők úgy sétálgatnak az elhanyagolt falusi utcákon, mintha a párizsi Champs-Élysées-n lennének. Magyar Péterék egy elismert szakembert, a Tisza-tavi Ökocentrum korábbi vezetőjét indítják. Legfőbb riválisa a térség erős embere, a drogügyi kormánybiztosként is dolgozó fideszes Horváth László. A körzet, amelynek kampányát egyszerre uralja a drog, a kormánypropaganda, a visontai erőmű sorsa, és ahol néhány pohár sör után hamar felkorbácsolódnak az indulatok.





2010-től harcol a NER ellen, hogy tükörbe tudjon nézni borotválkozás közben – interjú Heindl Péter „plakátjavító” aktivistával

A szüleitől tanulta, hogy mindig azok mellé kell állni, akiket kirekesztenek, bántanak, a rendszerváltás után döntötte el, hogy kizárólag roma ügyekkel foglalkozik. Jelszava, hogy „ahol szamárpad van, rendes ember abban ül”. „Plakátjavításért” többször meggyűlt a baja a rendőrökkel, a mostani választási kampányban ismét akcióba lépett, nála Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor és egy zebra üzente Hatvanpusztának, hogy „nem fizetünk”. HVG-portré.







Ha a Tisza nyerne, Sulyok Tamás simán megtrollkodhatja a kormányalakítást, és még törvényt sem sértene vele

Sem az Alaptörvény, sem más jogforrás nem szabályozza egyértelműen az államfő teendőit, akit csak az évtizedes szokásjog köt abban, kit kér fel kormányalakításra a választás után. Ez a folyamat megtrollkodható, sőt több kudarcos miniszterelnök-jelölés után a köztársasági elnök fel is oszlathatja az Országgyűlést, és kiírhat új választást. Ám az ilyen, jogilag szabályozatlan területen folytatott politikai „játék” kockázata óriási.