Szociálpszichológiai vizsgálatok kiderítették, hogy a legtöbb ember szociális zónája – az a körülötte lévő tér, amelyre feltétlenül igényt tart, s amelyet, ha nem kényszerül rá nem ad fel, s nem enged ezen belül másokat – 46 és 122 centiméter közé esik a legtöbb ember esetében. Az extrovertált (kifelé forduló) személyiségek megelégszenek kevesebb térrel, míg az introvertált (befelé forduló) alkatúak több személyes térre tartanak igényt.



Az interjúalanyoknak fel kell mérniük, hogy az őket kérdezők milyen távolság megtartását preferálják, s ennek megfelelően kell elhelyezkedniük. A közeledéssel és távolodással a szociális zóna érzékenysége miatt lehetőség van a beszélgetés hangulatának befolyásolására. A közeledés legtöbbször a bizalom fokozódását jelezi. Éppen ezért arra is ügyelni kell, hogy a túl közeli pozíció felvétele ne hasson bizalmaskodásnak. Jó taktikai húzás lehet ugyanakkor a közelebb mozdulás olyan esetekben, amikor ez a mondanivaló bizonytalanságát hivatott eltakarni. Más esetekben a túlzott közelség fenyegetést is kifejezhet. Egyes fejvadászok például előszeretettel tesztelik úgy a jelöltek viselkedését, hogy nyilvánvalóan közelebb állnak vagy ülnek hozzájuk, mint amit tolerálnak.



Amikor a beszélgetés elérkezik oda, hogy ki kell fejtened az adott állással vagy projekttel kapcsolatos legfontosabb gondolataidat, akkor adj ennek nyomatékot kifejező gesztusok használatával, s folyamatosan tartsd a szemkontaktust! Oldalra nézegetést, lefelé szögezett tekintetet ugyanis az önbizalom hiányaként is lefordíthatják.



Ahogy mondod, az gyakran kifejezőbb annál, amit mondasz. Éppen ezért ne változasd meg a megszokott hanghordozásodat, a megszokott hangerőt, a beszéd ritmusát, a hangmagasságot, a légzést és a rezonanciát. Egyszóval maradj természetes, amennyire csak lehet. A magabízó jelöltek relaxáltak, nyugodtak, ami kifejeződik a meleg tónusú és jól modulált, az idegesség minden jele nélkül képzett hangjukban is, ami utal a hangulatukra. Ez akár még azt is lehetővé teszi a számukra, hogy az érdeklődés és az állás iránti lelkesedés magas szintjének, s a beszélgetés tétjének megfelelő izgalmat fejezzenek ki a hangjukkal. Ezzel ellentétben a bizonytalan interjúvoltak nem képesek kontrollálni a hangerejüket és a hangszínüket. A hangjuk gyenge, puha, habozó vagy reszkető, gyakran nyökögnek, öőznek, vagy más jelét adják az idegességüknek. Egy másik jele a bizonytalanságnak a túlságosan bonyolult, túl összetett és éppen ezért sokszor kusza mondatok használata.