A Nyílt Társadalomért Alapítvány (GDS) és a Gallup közvélemény-kutató intézet együttműködésével készült el az a legújabb romániai felmérés, ami a vendégmunkások kivándorlásának méreteit dokumentálja, és azt vizsgálja, hogy az új környezet milyen hatással volt a román dolgozókra.

Az elvándorlás a jelentés szerint három hullámban történt. Az elsőt a kutatók az 1990 és 1995 közötti időszakra helyezik, ekkor a nagyobb anyagi biztonságot kereső románokat főként Izrael (18 százalék) vonzotta. A külföldi munkavállalók 10 százaléka Törökországot választotta, nyolc-nyolc százaléka pedig Olaszország és Magyarország mellett döntött.

A második ideiglenes munkaerő-kivonulási hullámként az 1996 és 2001 közötti időszakot jelölik meg. Ekkor már Olaszország volt a legkeresettebb (22 százalék), de Izraelt is még a munkavállalók 17 százaléka választotta.

A legtöbben azonban 2002 és 2006 között hagyták el Romániát, hiszen a tanulmány szerint míg az 1990-es évek elején évente a lakosság mindössze 0,3 százaléka döntött a külföldi munkavállalás mellett, addig az elmúlt négy évben a kitelepedők száma 0,9-2,8 százalék között mozgott.

Eddig ellentmondó statisztikák jelentek meg a sajtóban arról, hogy hány román dolgozik külföldön. A legfrissebb hivatalos adatok szerint a tartósan külföldön élő és legálisan dolgozó külföldi munkavállalók száma 1 millió 226 ezer. Az idézett jelentés 2 millió román munkavállalóról ír, de léteznek olyan szintén nem hivatalos becslések is, amelyek 3 millióra teszik a külföldön dogozó románok számát.

Az eltérések azzal magyarázhatók, hogy az elmúlt négy évben, a román állampolgárokkal szembeni európai mozgáskorlátozások fokozatos felszámolása következtében megugrott a törvénytelenül munkát vállalók száma. A GDS jelentése szerint jelenleg a külföldön tartózkodók körülbelül fele feketén dolgozik feketén dolgozik.

A vendégmunkások két legkeresettebb célpontja Olaszország és Spanyolország. A tanulmány szerint a jövő évben még legalább egymillió román szeretne munkát vállalni külföldön, közülük sokan már rendelkeznek hasonló tapasztalattal.

Megállapították: az új környezettel való érintkezésnek számos pozitív következménye van, a vendégmunkások körében készített felmérés szerint ugyanis nő a saját vállalkozás létrehozására való hajlandóság. Az elmúlt öt évben Románia lakosságának mindössze három százaléka indított saját vállalkozást, míg a vendégmunkások 10 százaléka fektette be így a megkeresett pénzét, 25 százalékuknak pedig szándékában áll a cégalapítás.