A felmérés egyik megállapítása szerint a magyar válaszadók jóval pesszimistábbak az európai átlagnál, a nyugdíjas éveikkel kapcsolatos kérdéseket illetően. Jelentős részüknek főként a szegénység, a betegség és a magány jut eszébe a nyugdíjaskor hallatán, csak alig több mint 50 százalékuk gondolkodik pozitívan erről az időszakról, nekik a szabadidő, az utazás és a nyugalom jut leginkább eszükbe.

Az aktív válaszadók 39 százaléka tervezi, hogy nyugdíjba vonulása után is folytatja munkáját, ez az arány az európai átlagnál kevesebb. Ennek ellenére a nyugdíjasok csak mintegy 10 százaléka keres pénzt nyugdíja mellett, amely megegyezik az európai átlaggal. A teljes lakosságra vetített reprezentatív kutatásból azonban kiderül, hogy nagyon kevesen – az aktív korúak mindössze 4 százaléka – támogatják a nyugdíjkorhatár emelését.

Míg az aktívak többsége manapság úgy tervezi, hogy nyugdíjas éveit utazásra, a családjára és egyéb szabadidős tevékenységekre fordítja majd, addig a hazánkban élő nyugdíjasok élete – részben korlátozott anyagi lehetőségeik miatt – ettől erősen eltérő képet mutat: idejük túlnyomó részét a ház körüli tennivalók, a családról történő gondoskodás, valamint a munka folytatása teszi ki.

A nemzetközi kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a közép-európai átlagnak megfelelően, a válaszadók mindössze 29 százalékának van elképzelése arról, hogy mennyi lesz a nyugdíja. Ez az arány annál alacsonyabb, minél fiatalabb valaki, a 45 évnél fiatalabbaknak ugyanis csak 15 százaléka van tisztában a várható összeggel.

Forrás: AXA Retirement Scope (2007 júliusi árfolyamon számolva)

Bár a hazai nyugdíjasok egyharmadánál a nyugdíjkorrekcióknak köszönhetően a korábbi bérnél is magasabb a havi nyugdíj összege, mégis, a megélhetéshez szükségesnek ítélt havi nagyjából 100 ezer forintos összeghez képest, mintegy 27 ezer forint hiányzik a nyugdíjasok kasszájából. Európai összehasonlítást tekintve több országban is fordított a helyzet: a nyugdíjasok számára folyósított összegekből számos országban még megtakarításokra is jut. A környező országokban igaz ez a csehekre is, ám a hazai 27 százalékos hiányhoz képest még Szlovákiában és Lengyelországban is kedvezőbb az arány. A hiány ezekben az országokban mindössze a megélhetéshez szükséges összeg 5, illetve 16 százalékát teszi ki.

A kutatás felhívja a figyelmet arra, hogy a bizonytalanság és a lakosság fele által előrevetített alacsonyabb nyugdíjas kori életszínvonal ellenére, a magyarok kevesebb, mint egyharmada gondoskodik tudatosan nyugdíjáról a munkával töltött évek során, szemben a közép-európai régió 52 százalékos értékével.

Míg Nyugat-Európában sokan már húszas éveik derekán, az első munkába állás idején, házasságkötéskor vagy gyermekük születésekor, sőt adóreformok hatására és szakértők tanácsára is kezdik meg az időskorra való tudatos felkészülést, addig a magyarok sokszor csak az 50 éves kor beköszönte, komoly pénzügyi nehézségek, betegség vagy baleset esetén döbbennek rá az időskorra való pénzügyi felkészülés fontosságára. Magyarországon a tudatos öngondoskodás megkezdése a közép-európai átlaghoz képest három, míg az európai átlaghoz képest öt évvel későbbre, átlagosan 38 éves korra tolódik ki.

A megkérdezettek közül azok, akik jövedelmükből megtakarítanak, az európai átlaghoz képest igen alacsony összegről számoltak be, ami részben az alacsony fizetéseknek, részben annak tulajdonítható, hogy a legtöbben a nyugdíjcélú állami elvonásokat adóként élik meg, s azokat nem számítják megtakarításaikhoz.

A nyugdíjcélú megtakarítások formáját tekintve is nagy a bizonytalanság. Az európai átlaghoz képest majdnem duplája hazánkban azoknak a száma, akik nincsenek tisztában a pénzügyi megtakarítási termékek olyan alapvető összefüggéseivel, mint a kockázat, a hozam és a futamidő, s ezért nem tudnak választani magas hozamú és magas kockázatú, illetve kiegyensúlyozott kockázatú és alacsonyabb hozamú megtakarítási lehetőségek között.

Az eredményeket összegezve az kutatás megállapítja, hogy a magyarok közül nagyon kevesen gondolnak optimistán nyugdíjas éveikre. Mind az aktív, mind a nyugdíjas válaszadók vélekedése megegyezik abban a tekintetben, hogy a nők anyagilag és pszichológiailag is felkészültebbek a nyugdíjazásra és egészségesebben, aktívabban élik meg nyugdíjas éveiket.