A Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapja szerint az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) a munkavállalók, munkáltatók és a kormány makroszintű tripartit (háromoldalú) egyeztető fóruma. A fórum tevékenysége kiterjed a munka világával összefüggő valamennyi kérdéskörre, beleértve a jövedelemelosztással összefüggő alapvető gazdaságpolitikai kérdéseket is.

Az OÉT feladata

Az egyeztető fórum keretei között a kormány és a szociális partnerek tárgyalásokat folytatnak és országos megállapodásokat kötnek munkaügyi kérdésekről. Konzultálnak a gazdasági, szociális és foglalkoztatáspolitikai törvénytervezetekről és egyéb jogszabálytervezetekről, illetve az ezeket megalapozó szakmai koncepciókról. Véleményt cserélnek azokról az országos gazdasági és társadalmi kérdésekről, amelyeket a munka világának szereplői számára meghatározó fontosságúak.

Az Országos Érdekegyeztető Tanács keretében a szociális partnereket tájékozódási, véleményezési és egyetértési jog illeti meg, bár ez utóbbival leginkább csak az éves átlagkereset-növekedésének, illetve a minimálbér és a szakmunkás bérminimum megállapításakor élhetnek; a többi kérdésben rendszerint csak konzultálnak a felek a kormánnyal. "Ez korántsem jelenti azt, hogy ne adnának kellően a véleményünkre, a felmerülő témák többsége ugyanis a bérmegállapodásokra épül, ezért általában megkerülhetetlenek vagyunk" - mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, az OÉT munkáltatói oldalának szóvivője. Egyébként sem lenne elegáns - folytatta -, ha kihagynák a munkáltatókat vagy a munkavállalókat a döntésekből, hiszen azokat nélkülük nem lehetne betartatni. Ebből kifolyólag általában komoly érdekvitáktól hangos az OÉT, hisz például a munkaidővel, túlórával vagy munkavédelemmel kapcsolatos kérdésekben senki sem szívesen tesz engedményeket. "Egy dologban szokott nagy egyetértés lenni, a munkaszüneti napok körüli munkanapok áthelyezésében, mivel ott semelyik fél nem szenved kárt" - mutatott rá a VOSZ főtitkára.

Nem így a bérajánlásoknál, ami most, a válság idején különösen nagy problémákat okoz. "Hiába állapodtak meg ugyanis a felek országos szinten 3-5 százalékos béremelési ajánlásban, a munkáltatóknak jelenleg nagyobb problémáik vannak, nevezetesen a túlélés, a munkahelymegtartás. Épp ezért is felháborító, hogy a közszolgálati szférában - a válságtól függetlenül - egyes önkormányzati és állami cégeknél (például BKV, MÁV) működő szakszervezetek az országos bérajánlás duplájára is feltornázzák a követeléseiket" - hangsúlyozta Dávid Ferenc.

Tartalmi partnerünk a HR Portál. A cikk folytatásáért kattintson ide.