szerző:
hvg.hu

Nyáron fellendül a diákmunkák piaca, a szezonális ajánlatokon kívül egyre több cég hosszú távra (három-hat hónapra) is felvesz 18-20 éves diákokat. Miért éri meg a munkavállalásnak e formája? Mennyit lehet keresni árufeltöltéssel, adminisztrációval vagy adománygyűjtéssel egy iskolaszövetkezet tagjaként?

„Tizenhat éves korom óta vállalok nyári munkát, általában egy hónapig dolgozom. Ilyenkor keresem meg azt, amit a fesztiválokon elbulizok” – meséli a 19 éves, főiskolás Gyuri, aki idén is árufeltöltőként helyezkedett el egy hipermarketben. Mint mondja, körülbelül 70-75 ezer forintot keres meg így. „Nem sok, ha azt vesszük, hogy napi 8 órában töltögetem a polcokat, de arra elég, hogy ne a szüleimtől kelljen lejmolnom, ha szórakozni akarok” – teszi hozzá.

Hogy Gyurin kívül egyre több diák gondolkodik hasonlóan – noha nem mindenki a bulizás költségeit kívánja kitermelni, sokak inkább az anyagi függetlenségre hajtanak –, azt az álláskereső diákmunkások növekvő száma bizonyítja: idén több mint 200 ezren vállalnának valamilyen időszakos munkát. Aki 16-18 évesen hosszabb-rövidebb időre el szeretne helyezkedni, érdemes felkeresnie az országban működő közel hatvan iskolaszövetkezet egyikét, ezek ugyanis kizárólag diákmunkások közvetítésére szakosodtak.

„18 év feletti, hosszútávú munkavállalási szándékkal rendelkező, mosolygós lányokat keresünk gyorséttermi kávézóba, azonnali kezdéssel! Órabér 570 Ft-tól” – olvasható az egyik diákmunkákat kínáló szövetkezet honlapján. Egy másik hasonló profilú oldalon a hirdetés feladója „talpraesett, önálló munkavégzésre alkalmas 18 év feletti lányok jelentkezését” várja, termékpromóciós hosztesz munkára (kóstoltatás, termékminta-osztás). A sort folytathatnánk, a munkaadók által megszabott kritériumok általában megegyeznek: a jelentkező 16/18 év feletti legyen, érettségivel (kivéve a „könnyű” fizikai munkákat), a rátermettség, önálló munkavégzés, megbízhatóság szintén követelmény. Ehhez jöhet még munkakörtől függően az idegennyelv-tudás, netán a felsőfokú tanulmányok, illetve az extrák: hoszteszmunkáknál például szinte mindig elvárás a vonzó megjelenés.

©

A legjellemzőbb, diákoknak kínált munka még mindig az árufeltöltés (polcrendezés), raktározás, gyorséttermi, pénztáros és irodai kisegítő munka (adatrögzítés, adminisztráció), szórólapozás, telefonos értékesítés (telesales), hoszteszkedés, illetve a könnyű fizikai munka, akár a mezőgazdaságban (gyümölcs- vagy zöldségszedés). Míg tavaly 411, addig 2010 január elsejétől már 423 forint a legalacsonyabb órabér, illeszkedve a minimálbér aktuális összegéhez, ami az év első napjától 73 500 forint. Napi nyolc órás munkával, 423 forintos órabérért elvileg meg lehet keresni egy hónapban a minimálbért. Gyakorlatilag viszont ez az összeg heti 5 munkanappal számolva kevesebb, mint 70 ezer forint. Fiatal munkavállalók esetében ugyanis a heti munkaidő nem haladhatja meg a 40 órát. (Erről bővebben ld. keretes írásunkat.)

A javadalmazás összege változó: a „könnyű fizikai munkákért” gyakran a lehető legkevesebbet, 423 forintos órabért fizetnek a munkáltatók. Míg az árufeltöltésért általában 450-500 forint jár óránként, addig a kávézókban vagy egyéb vendéglátóipari egységekben elhelyezkedő diákeladók 570-800 forintot is kaphatnak. A pénztárosok 430-520, a telefonos operátorok 450-600, a hoszteszek  600-700, az ügyfélszolgálati munkatársak (call centerben telefonos értékesítéssel foglalkozók) 600 forintos órabérrel számolhatnak. A bolti kisegítők általában 500-550, a pénzügyi és irodai kisegítők 650-700 forintos órabérre számíthatnak.

Fiatal munkavállalók, eltérő rendelkezések

15 éves kortól a törvényes képviselő beleegyezése szükséges a foglalkoztatáshoz (Mt. 72. §), amire kizárólag iskolai szünetekben van lehetőség. 16 éves kortól már szülői engedély nélkül is lehet munkát vállalni, viszont 18 év alatt – fiatal munkavállalóknál – legfeljebb heti 40 óra engedélyezett, a reggel hattól este tízig terjedő időszakban nem foglalkoztathatók (vagyis éjjeli műszakot, ügyeletet nem vállalhatnak). Munkaszerződést minden esetben kötni kell. A napi pihenőidő fiatal munkavállalók esetében legalább 12 óra. Az eltérő rendelkezéseket a Munka Törvénykönyve rögzíti.

Jutalékos rendszer alapján kapják pénzüket az adománygyűjtők, akik környezetvédelmi szervezetek, egyesületek számára keresnek támogatókat az utcán (általában a járókelők leszólításával). Alapbérük 500-600 forint körül alakul, ehhez jön még a „jutalék” annak függvényében, hogy mekkora összeget sikerült kiudvarolniuk az adakozókból: caklipakli 600-800 forint jöhet össze így óránként. A turistáknak buszjegyeket és városnéző programokat kínáló diákok is nagyjából ennyit kereshetnek, fix összeget az ilyen állások esetében általában nem határoznak meg a munkáltatók. Teljesítménybérezés van érvényben, minden eladott jegy (program) után százalékot – a gyakorlat szerint 15-20 százalékot – kapnak a diákok. A jegyeladás alapján történő bér kiszámítása a munkaadó számára előnyös, hiszen a dolgozón múlik, mennyire motivált, vagyis mennyit keres.

Miért jó az iskolaszövetkezet?

Azzal, hogy a fiatal munkavállaló iskolaszövetkezeten keresztül próbál elhelyezkedni, jónéhány kellemetlenségtől megkímélheti magát. Hogy csak a legfontosabbakat említsük: szinte minimálisra – vagy legalábbis jócskán – lecsökken annak esélye, hogy a munkaadó átveri, kihasználja. A szövetkezeteknél ugyanis „leinformálják” a foglalkoztatókat, és ha mégis hiba csúszik a számításba, a pórul járt munkavállalónak van hova fordulnia tanácsért és jogorvoslatért. „Személyesen megyünk ki a cégekhez, mielőtt szerződést kötünk velük” – válaszolta a hvg.hu megkeresésére Czimmer Csaba, a MŰISZ Iskolaszövetkezet üzletágvezetője. Mivel a diákok nem a munkáltatóval, hanem a szövetkezettel kötnek szerződést, akkor is megkapják a bérüket, ha a munkáltató esetleg vonakodik fizetni. (Így viszont nincs közvetlen kapcsolat a ténylegesen munkát adó cég és a munkavállaló diák között.) Egyes iskolaszövetkezeteknél a munkavégzés idejére a diákoknak egy minimális – havi 100-500 forint – befizetésével (amit a bérükből vonnak le) lesz érvényes kötelező baleset- és felelősségbiztosításuk. Ahhoz azonban, hogy ezeket az előnyöket élvezhessék, be kell lépniük, és szövetkezeti részjegyet kell jegyezniük. Ennek összege általában 500-1000 forint, amit az első fizetésükből vonnak le. Amint a jogviszonyuk megszűnik, a befizetett összeg visszajár. A munkavállalásnak a tagság mellett szigorú kritériumai vannak: érvényes, nappali tagozatos iskolalátogatási igazolást kérnek, személyi igazolványt, TAJ-kártyát, adószámot és bankszámlaszámot, néhol egészségügyi kiskönyvet.

Növekvő kínálat, fellendülő piac

„Tavaly kevesebb munkalehetőséget kínáltak a cégek a diákoknak, mint 2008-ban, idén azonban javult a helyzet, körülbelül 20 százalékkal több a meghirdetett állás” – számol be tapasztalataikról Czimmer Csaba. Borítékolás, csomagolás, raktározás, recepciós és irodai kisegítő vagy helyettesítő munkák: ezek a legkapósabbak, mint mondja. A diákok többsége legalább két-három hetet dolgozna, hogy össze tudjon szedni egy kis pénzt, amit aztán nyaralásra költhet – teszi hozzá. Nem véletlen, hogy júliusban gyakorlatilag minden álláslehetőséget beöltenek, míg augusztusban szinte pang a piac.

Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza

Arató László: NAT-vihar, avagy két hét bolondokháza

Jó hír jött a fellőtt magyar zsebműholdakról

Jó hír jött a fellőtt magyar zsebműholdakról

Útra zuhanó konténer zúzott szét egy buszt Indiában – 19 halott

Útra zuhanó konténer zúzott szét egy buszt Indiában – 19 halott

Elloptak Zuglóban egy domborművet

Elloptak Zuglóban egy domborművet

Nincs megállapodás az uniós költségvetésről

Nincs megállapodás az uniós költségvetésről

Jelentősen csökkent az új koronavírusos megbetegedések száma

Jelentősen csökkent az új koronavírusos megbetegedések száma