szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több felhasználónak a mai napig kérdés, hogy szükséges-e új nyilatkozatot kérnie a számlázó szoftvereket fejlesztő cégektől, vagy sem, illetve az sem világos, hogy a különböző típusú számláknak van-e kötelezően feltüntetendő elnevezésük. Íme az APEH állásfoglalása.

Jelenleg Magyarországon sokféle számlázó szoftverrel számláznak a gazdasági társaságok. Ezek a számlázó szoftverek az 1993-as áfatörvénynek felelnek meg, illetve erre a törvényre hivatkozó nyilatkozata van a cégeknek. Kötelessége-e a szoftverfejlesztő cégnek egy újabb nyilatkozatot, a számlázó szoftvert használó gazdasági társaságnak átadnia? A kérdés evidensnek tűnik, de a gyakorlatban mégsem működik. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Közép-magyarországi Regionális Igazgatóság Tájékoztatási Főosztálya segített az értelmezésben.

Tekintettel arra, hogy 2008. január 1. napjától a számlázó szoftvernek nem az általános forgalmi adóról szóló 1992. évi törvénynek, hanem a 2007-es áfatörvény előírásainak kell megfelelnie, ezért az adóhatóság álláspontja szerint a szoftverfejlesztő cégnek új nyilatkozatot kell a gazdasági társaságok rendelkezésére bocsátania.

Nem volt világos az sem, hogy a volt sztornó és helyesbítő számlákon elegendő-e, ha az eddigi gyakorlathoz hasonlóan az szerepel, hogy számlával egy tekintet alá eső okirat, vagy emellett, fel kell még tüntetni az új elnevezéseket is? (Sztornó = Érvénytelenítés 78. § (1) a), Helyesbítés = Módosítás 78. § (1) b))

Az APEH szerint az áfatörvény a számla, illetve helyesbítő elnevezésére nem, csak a kötelező tartalmi elemire tartalmaz előírásokat, ezért annak elnevezése irreleváns. Az úgynevezett helyesbítő, sztornírozó számlának az alapvető célja, hogy a megváltozott gazdasági eseményt megfelelően dokumentálja illetve, hogy a változást, módosítást megfelelően tükrözze. Az új törvényi kommentár szerint a sztornírozás "0"-ra helyesbítés, ezért akár a helyesbítő számla elnevezés is helytálló lehet, de az adóhatóság ismételten hangsúlyozta, hogy nem az okirat elnevezése, hanem annak tartalma tükrözi az eredeti ügyletben (és az azt alátámasztó számlában) bekövetkezett változást.

Az Alkotmánybíróság határozatában rögzítettekkel összhangban az APEH arra is figyelmeztet, hogy az előzőekben részletezett állásfoglalása szakmai véleménynek minősül, ezért kötelező erővel nem bír, s azokra bíróság vagy más hatóság előtt megalapozottan hivatkozni nem lehet.

Forrás: http://www.donteselokeszites.hu/

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

MTI Gazdaság

Megjelentek az új számla- és nyugtaadási szabályok

Januártól – egyebek mellett – változtak a szigorú számadás alá vont nyomdai, illetve számítógéppel előállított számlák, nyugták nyilvántartási szabályai; az erről szóló pénzügyminiszteri rendelet a Magyar Közlönyben jelent meg.

hvg.hu Vállalkozás

Külföldi cégtől kapott számla után mennyi áfát fizet a magyar cég?

Külföldi állampolgár hogyan adózik itthon bérbeadott lakása után? Mikor és mennyit kell fizetnie, aki most lesz evás? Hétéve nem működő bt. megszűnéséhez mit kell tenni? Kell-e járulékot fizetniük azoknak, akik nem működnek közre a Kkt. munkájában? Romániai cégtől kapott számlát hogyan kell kezelnie a magyar cégnek, ha a román társaságnak sem székhelye, sem telephelye nincs Magyarországon. Olvasóink kérdéseire Béres Molnár Gergely, a hvg.hu adószakértője válaszolt.