Az amerikai jelzálogválság kirobbanásakor kevesen gondolták, hogy a krízis tovaterjed a szektoron kívül is, de ma már minden szakértő számára egyértelmű, hogy a fejlett államok semmiképp sem ússzák majd meg a túlzott jelzáloghitel-kiáramlást. Ma már igazából csak az a kérdés, hogy melyik állam és melyik szektor milyen mértékben lesz érintve közvetve vagy esetleg közvetlenül az évtizedek óta nem látott válságban.

Optimista és pesszimista forgatókönyv

A telekommunikációs iparág nem tartozik azon szektorok közé, amelyek különösebben kitettnek tűnnek a jelzálogpiaci gondokra. A telekom-vállalatok számára az a fontos kérdés, hogy milyen mértékben és miképp hat majd a szektorra a hitelhez jutás globális szintű nehezedése - vélik a Deloitte elemzői.

Az optimista forgatókönyv szerint 2008-ban csak azok a telekom-cégek szenvednek majd komolyabban, amelyek olyan államokban dolgoznak, ahol nagy a pénzügyi szektor jelzálogkitettsége, de ezen társaságoknál sem lesz igazán jelentős a visszaesés. Amennyiben a pesszimistáknak lesz igaza, akkor azok a cégek is bajba kerülhetnek, amelyek elvileg távol vannak a bajok forrásától, de a pénzügyi piacok globális szintű integrációja miatt így is megérezhetik a hitelkondíciók szigorodását és a hitelpiacok kiszáradását, miközben a lakossági és vállalati költési kedv miatt csökken a kereslet is a termékek és szolgáltatások iránt.

Berendezésgyártók és szolgáltatók

A hatás természetesen attól is függ majd, hogy a telekom-szektoron belül pontosan milyen vállalatról is van szó. A berendezésgyártók lehetnek a leginkább kitéve a negatív konzekvenciáknak, ugyanis természetesen fogyasztói oldalról előbb halasztják el egy berendezés megvásárlását, mint hogy lemondják a telekommunikációs szolgáltatást. Ezzel együtt az is lehetséges, hogy egy kisebb kapacitású és ezért olcsóbb szolgáltatásra váltanak majd.

Érezhető eltérések A mobilszektorban a szolgáltatók részvényei az év elejétől kezdve jellemzően 30 százalékos leértékelődést mutattak, a Vodafone 35 százalékkal, az AT&T 32 százalékkal, a Verizon 31 százalékkal, a Deutsche Telekom pedig 33 százalékkal ment le kilenc hónap alatt. A berendezésgyártók közül a Nokia, a Motorola, az Ericsson és a Lucent is 50-60 százalékos esést mutattak, miközben az általános piaci hangulatot követő Dow Jones értéke "csupán" 23,5 százalékot csökkent.

A szolgáltatóknál jobbak a kilátások a nehézségek ellenére is, ugyanis a világ korábban soha nem látott szinten vált telekommunikáció-függővé, miközben az árak ebben a szegmensben jellemzően mérséklődnek - véli a Deloitte elemzői csapata.

Az üzleti kommunikációs szektorban a verseny intenzívebbé válása és a szoftver-alapú megoldások térnyerése miatt kerültek lejtőre az árak, a magánszemélyek mobil- illetve szélessávú piacának esetében pedig a túlkínálat, a verseny és az árcsökkentést célzó állami, illetve közösségi szabályozás együttes hatása volt az olcsóbbá válás.

A fentiekből adódóan a szakértők szerint a szolgáltatói díjbevétel növekedése tovább is folytatódhat, aminek következtében a telekom-cégek részvényei könnyen biztonságos menedékké válhatnak a befektetők szemében, és ezáltal profitálni tudnak majd a tőzsdéket jellemzően nagyon érzékenyek érintő krízisből.

Paradox hatás sem kizárt

Az is elképzelhető paradox módon, hogy a válság még jót is tesz egyes telekom-cégnek, a költségcsökkentési igény ugyanis a kommunikációs terület fejlesztésére ösztökélhet több vállalatot is. A költségek mérséklését elősegítheti például az otthonról végzett munkalehetőségek fejlesztése, aminek természetesen vannak kommunikációs követelményei, és könnyen fejlődés előtt állhat a mobiladat-szolgáltatási iparág is, amely a munka hatékonyságának növelését segítheti elő.

Figyelembe kell venni azt is, hogy a magas hitelköltségek nem csak a telekom-társaságok vásárlóira hatnak, hanem magukra a telefonos és internetes cégeket is, ami megnehezítheti a terjeszkedéshez sokszor elengedhetetlen fejlesztéseket.