Az amerikai jelzálogválság kirobbanásakor kevesen gondolták, hogy a krízis tovaterjed a szektoron kívül is, de ma már minden szakértő számára egyértelmű, hogy a fejlett államok semmiképp sem ússzák majd meg a túlzott jelzáloghitel-kiáramlást. Ma már igazából csak az a kérdés, hogy melyik állam és melyik szektor milyen mértékben lesz érintve közvetve vagy esetleg közvetlenül az évtizedek óta nem látott válságban.
Optimista és pesszimista forgatókönyvA telekommunikációs iparág nem tartozik azon szektorok közé, amelyek különösebben kitettnek tűnnek a jelzálogpiaci gondokra. A telekom-vállalatok számára az a fontos kérdés, hogy milyen mértékben és miképp hat majd a szektorra a hitelhez jutás globális szintű nehezedése - vélik a Deloitte elemzői.
Az optimista forgatókönyv szerint 2008-ban csak azok a telekom-cégek szenvednek majd komolyabban, amelyek olyan államokban dolgoznak, ahol nagy a pénzügyi szektor jelzálogkitettsége, de ezen társaságoknál sem lesz igazán jelentős a visszaesés. Amennyiben a pesszimistáknak lesz igaza, akkor azok a cégek is bajba kerülhetnek, amelyek elvileg távol vannak a bajok forrásától, de a pénzügyi piacok globális szintű integrációja miatt így is megérezhetik a hitelkondíciók szigorodását és a hitelpiacok kiszáradását, miközben a lakossági és vállalati költési kedv miatt csökken a kereslet is a termékek és szolgáltatások iránt.
Berendezésgyártók és szolgáltatókA hatás természetesen attól is függ majd, hogy a telekom-szektoron belül pontosan milyen vállalatról is van szó. A berendezésgyártók lehetnek a leginkább kitéve a negatív konzekvenciáknak, ugyanis természetesen fogyasztói oldalról előbb halasztják el egy berendezés megvásárlását, mint hogy lemondják a telekommunikációs szolgáltatást. Ezzel együtt az is lehetséges, hogy egy kisebb kapacitású és ezért olcsóbb szolgáltatásra váltanak majd.
Érezhető eltérések A mobilszektorban a szolgáltatók részvényei az év elejétől kezdve jellemzően 30 százalékos leértékelődést mutattak, a Vodafone 35 százalékkal, az AT&T 32 százalékkal, a Verizon 31 százalékkal, a Deutsche Telekom pedig 33 százalékkal ment le kilenc hónap alatt. A berendezésgyártók közül a Nokia, a Motorola, az Ericsson és a Lucent is 50-60 százalékos esést mutattak, miközben az általános piaci hangulatot követő Dow Jones értéke "csupán" 23,5 százalékot csökkent. |
A szolgáltatóknál jobbak a kilátások a nehézségek ellenére is, ugyanis a világ korábban soha nem látott szinten vált telekommunikáció-függővé, miközben az árak ebben a szegmensben jellemzően mérséklődnek - véli a Deloitte elemzői csapata.
Az üzleti kommunikációs szektorban a verseny intenzívebbé válása és a szoftver-alapú megoldások térnyerése miatt kerültek lejtőre az árak, a magánszemélyek mobil- illetve szélessávú piacának esetében pedig a túlkínálat, a verseny és az árcsökkentést célzó állami, illetve közösségi szabályozás együttes hatása volt az olcsóbbá válás.
A fentiekből adódóan a szakértők szerint a szolgáltatói díjbevétel növekedése tovább is folytatódhat, aminek következtében a telekom-cégek részvényei könnyen biztonságos menedékké válhatnak a befektetők szemében, és ezáltal profitálni tudnak majd a tőzsdéket jellemzően nagyon érzékenyek érintő krízisből.
Paradox hatás sem kizártAz is elképzelhető paradox módon, hogy a válság még jót is tesz egyes telekom-cégnek, a költségcsökkentési igény ugyanis a kommunikációs terület fejlesztésére ösztökélhet több vállalatot is. A költségek mérséklését elősegítheti például az otthonról végzett munkalehetőségek fejlesztése, aminek természetesen vannak kommunikációs követelményei, és könnyen fejlődés előtt állhat a mobiladat-szolgáltatási iparág is, amely a munka hatékonyságának növelését segítheti elő.
Figyelembe kell venni azt is, hogy a magas hitelköltségek nem csak a telekom-társaságok vásárlóira hatnak, hanem magukra a telefonos és internetes cégeket is, ami megnehezítheti a terjeszkedéshez sokszor elengedhetetlen fejlesztéseket.