szerző:
hvg.hu

A hazai cégek kétharmadának üzleti stratégiájában szerepet játszanak a fenntartható fejlődés szempontjai, annak ellenére, hogy magát a fogalmat a felsővezetők negyedrésze tudta csak pontosan.

 A cégvezetők a fenntartható fejlődés szerinti működés lehetséges következményei közül legkedvezőbben: a társadalomra, a természeti környezetre és a gazdaságra gyakorolt kedvező hatást említették, illetve bíznak abban is, hogy vállalatuk imázsa javulni fog. A fenntartható fejlődés a cégek többségének üzleti stratégiájában szerepel, Kifejezetten pozitív környezeti hatást azonban csupán a cégvezetők egytizede gondol vállalata működéséről – derül ki a Szonda Ipsos Online Vállalati Kutatási Paneljén végzett legfrissebb felmérésből.

Bár a klímaváltozás a fenntartható fejlődés ökológiai pillérének egyik legjelentősebb kihívása, a közeljövőben erre, s a magyar társadalom égető problémájára, a romák helyzetének javítására terveznek legkevésbé figyelmet fordítani a cégek. A fenntarthatóság témáján belül a környezethez kapcsolódó más területekre, mint pl. az energiahatékonyság javítására, a hulladékkezelésre és újrahasznosításra, valamint a környezetbarát termékekre és technológiákra kívánnak fókuszálni az elkövetkező években. A vállalati felelősségvállalás folyamatosan jelen van a cégek mindennapi kommunikációjában, ezt bizonyítja, hogy a fogalmát kétszer annyian tudták pontosan meghatározni, mint a fenntartható fejlődését.

Jelentőségét elismerik, hiszen minden második cégvezető az üzleti politikák kialakításánál hangsúlyozza fontosságát, szerepének növekedését.  Az állami szerepvállalás megítélésében egyetértés van, a cégvezetők több mint kilenctizede úgy véli, hogy az államnak is ösztönöznie kellene azokat a cégeket, amelyek többet tesznek a fenntartható fejlődésért, mint ami a jogszabályokban rögzítve van. A kormányzattól leginkább adókedvezményeket, adócsökkentést várnak el, pedig héttizedük szerint a környezettudatos üzletpolitika érvényesítése nem pénz, inkább szemléletmód kérdése. Minden második cégnél hiányzik az a személy, aki felelős lehetne ezért a területéért. 

A cégvezetők felerészben negatívan látják cégük természeti környezetre gyakorolt hatását, ennek ellenkezőjét a kifejezetten pozitív környezeti következményeket csupán a cégvezetők alig egytizede gondol cége működéséről. Negatív hatások között a káros anyag kibocsátás, a túl nagy mennyiségű papírfelhasználás, vagy a túl sok energiafelhasználás szerepelt.  A társadalmi hatások tekintetében jóval optimistábbak a megkérdezettek, minden cégvezető említett pozitív társadalmi hatást, voltak olyanok, aki kettőt is. Pozitív hatások között például az előállított termékek hasznossága, az alkalmazottak megélhetésének biztonsága, a munkahelyteremtés szerepelt. 

A cégek negyede számolt be arról, hogy az elmúlt öt évben kapott a tevékenységére vonatkozóan negatív visszajelzéseket civil szervezetektől, hatóságoktól, vevőktől. A kedvezőtlen reakciók között a civil szervezeteké elenyésző, csupán a cégek 5%-a érezte úgy, hogy működése ilyen kontextusban támadások célpontjává vált. Az elmúlt 5 évben a cégek kétharmada vett részt adományozási tevékenységben, majd négytizedük működött együtt civil szervezetekkel. Ezek az együttműködések többségében konzervatív formákban realizálódnak (pl.: anyagi és természetbeni támogatások), a partnerségi együttműködés ennél kisebb mértékű.

A céget körülvevő környezetben a vezetők számára egyébként legkevésbé az érintett helyi közösség, civil szervezet ítélete a fontos, sokkal jobban odafigyelnek a fogyasztókra, a saját alkalmazottakra, és adnak a beszállítók véleményére is. Azok a cégek, amelyek az üzleti stratégiájukban nem érvényesítik a fenntartható fejlődés szempontjait, felerészben motivációhiánnyal magyarázzák, harmad részük a profitot féltve, annak gazdaságosságát kérdőjelezik meg. Ezek a cégek jellemzően nem is tervezik a jövőben, hogy erre a területre koncentrálnak, de egyötödük most úgy gondolja, hogy hosszú távú elképzeléseik között ez a szemlélet szerepelni fog.

Az elkövetkezendő években a hazai közép- és nagyvállalatok működésük során az energiahatékonyság javítására igyekeznek majd leginkább összpontosítani, de hasonlóan fontosnak gondolják a hulladékkezelésre és az újrahasznosításra való fókuszálást is. Bár a klímaváltozás a fenntartható fejlődés egyik fő témaköre, mégis a jövőben erre a tényezőre és a romák helyzetének javítására terveznek a legkevésbé figyelmet fordítani a cégek.

„A BCSDH által kezdeményezett kutatás eredményei jól mutatják a vállalatvezetők gondolkodásában az elmúlt években végbement pozitív változást a fenntartható fejlődéssel kapcsolatban. Többségük ismeri a problémakört és annak aspektusait, azonban a stratégiai szintű megközelítés, a gyakorlati alkalmazás, valamint a megfelelő források és keretfeltételek hozzárendelése még várat magára. A válaszokból az is látszik, hogy a legtöbb cég esetében még hiányzik annak felismerése, miként lehet a civil szervezeteket aktívan bevonni a vállalati stratégiai döntésekbe a pozitív környezeti és társadalmi hatások érdekében. A tanulmány végezetül megmutatta, hogy a vállalatvezetők várják és igénylik az állam ösztönző, támogató megjelenését ezen a területen.” - fogalmazta meg a kutatás legfontosabb üzeneteit Varga István, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért Közhasznú Egyesület elnöke, a Shell Hungary Zrt. vezérigazgatója.

A kutatást a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) megrendelése alapján, a BCSDH egyik tagvállalatának, a Magyar Lapterjesztő Zrt. anyagi hozzájárulásával a Szonda Ipsos készítette online módszerrel, 100 fő feletti közép- és nagyvállalatok felsővezetői körében. A Szonda Ipsos Online Vállalati Kutatási Panel (röviden: Vállalati Panel) Magyarországon egyedülálló kutatási megoldásokat tesz lehetővé a vállalati szféráról. A több mint 7000 vállalatot tömörítő adatbázis tulajdonos, régió és ágazat szerint reprezentálja a magyar vállalkozásokat. Kutatási célokból a nagyobb cégek (50-249 főt és több mint 250 főt foglalkoztató vállalatok) számarányukon felül találhatók meg a panelban, ami lehetővé teszi átfogó felmérések elvégzését ezen cégek körében is. A panel méretéből fakadóan mélyebb elemzések készíthetők a hazai gazdasággal kapcsolatban. A vállalati panel segítségével a többi között készült már kutatás a makrogazdasági várakozásokról, a feketegazdaságról, a vállalati hírnévről, a telefonálási szokásokról és a fenntartható fejlődésről. A vállalatokat képviselő válaszadók szinte kizárólag döntéshozó vezetők vagy a döntéshozásban közvetlenül részt vevő vezető beosztású alkalmazottak.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Helyi érték

Roma szegregációs per a kaposvári önkormányzat ellen

Ma kezdődött a Somogy Megyei Bíróságon az a per, amit az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány indított Kaposvár önkormányzata ellen egy általános iskola ügyében -írja a Somogy Megyei Hírlap. A per kimenetele hatással lehet több hasonló ügyre az országban.

MTI Itthon

Surján: a segélyezés nem romakérdés

Surján László fideszes európai parlamenti (EP) képviselő szerint a szociális ellátórendszer „potyautasait” csak azután lehet büntetni, ha minden megtörtént a rendszerváltás után megszűnt egymillió munkahely visszaállítása érdekében.

MTI Világ

"Közel 10 milliónyi európai roma várja a jogszabályalkotást"

A magyar kormányzat 2005 óta jelentős pénzeszközöket különít el a roma társadalom égető gondjainak enyhítésére - hangsúlyozta magyar újságíróknak kedden Brüsszelben Teleki László, a roma ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, aki részt vett az Európai Unió által szervezett roma csúcstalálkozón.

Belső vizsgálat volt a rendőrségen, szinte biztosan a budapesti családgyilkossággal összefüggésben

Belső vizsgálat volt a rendőrségen, szinte biztosan a budapesti családgyilkossággal összefüggésben

Hadd féljenek, haragudjanak, szomorkodjanak a gyerekek

Hadd féljenek, haragudjanak, szomorkodjanak a gyerekek

Újabb fontos pozícióba kerülhet az uniós bankfelügyelet magyar főigazgatója

Újabb fontos pozícióba kerülhet az uniós bankfelügyelet magyar főigazgatója

A Petőfi hídról esett a Dunába

A Petőfi hídról esett a Dunába

A kormány tízmilliókat pakolt át a Szent Jobb-díszkocsi rekonstrukciójára

A kormány tízmilliókat pakolt át a Szent Jobb-díszkocsi rekonstrukciójára

Könnygázzal oszlatták szét a hongkongi tüntetőket

Könnygázzal oszlatták szét a hongkongi tüntetőket