Lapunk az Adóbevallás: rosszul járunk, ha az APEH tölti ki című cikkében megírta, az egyszerűsített bevallással fennáll a veszélye, hogy kevesebb adójóváírást kapnak azok, akik az APEH-re bízzák bevallásuk kitöltését, mint azok, akik munkáltatójukkal töltetik ki. A magánszemélyek bevallásához használt 0753-as nyomtatványkitöltő szoftver ugyanis megjelenése óta úgy működik, hogy az adójóváírás kiszámításakor csak jelzi az igénybe vehető összeget, a tényleges kedvezményt azonban az adózóknak kell beírniuk. Ehhez az M30-as munkáltatói igazolást használják, ami félreviheti a számítást. Az ellenőrzőprogram hibát jelez, ha a lehetségesnél több kedvezményt próbálnánk meg érvényesíteni, ha viszont kevesebbet, csak figyelmeztető üzenetet küld, azt is csak két éve. Amennyiben tehát az APEH-ra bízzuk a bevallásunk kitöltését, célszerű alaposan ellenőrizni a kitöltött kedvezményeket és jóváírásokat - írtuk két hete a szakértőre hivatkozva.

APEH: éppenhogy

Az írást nem hagyta szó nélkül az APEH, szerinte cikkünk „Megúszhatja a munkáltató a bevallások kitöltését” című része szakmai tévedést is tartalmaz. Az alábbiakban közöljük az APEH levelében megfogalmazott észrevételeket:

Az adóhatóság által rendszeresített bevalláskitöltő program a személyi jövedelemadóról szóló törvény előírásait szem előtt tartva készült el. Mint helyesen rögzíti az írás: „A magánszemélyek bevallásához használt 0753-as nyomtatványkitöltő szoftver megjelenése óta úgy működik, hogy az adójóváírás kiszámításakor csak jelzi az igénybe vehető összeget, a tényleges kedvezményt azonban az adózóknak kell beírniuk.”

Két éve az adózók azzal az igénnyel léptek fel a bevallás kitöltő program adójóváírás pontjával kapcsolatban, hogy az biztosítsa a döntési lehetőségüket arra nézve, hogy a törvényben megállapítottnál kevesebb adójóváírást is érvényesíthessenek. Ennek az igénynek tesz eleget a kitöltő program, azaz piros színnel jelöli a törvény szerint érvényesíthető adójóváírás maximum összegét, de ennél kevesebbet is beírhat a magánszemély. Ha magasabb összeget kíván jelölni a magánszemély, úgy a program jelzi, hibás az összeg és javításra hívja fel a figyelmet. Így egyáltalán nem érthető az a megjegyzés, hogy az adóhivatal téved a magánszemélyek kárára. 

Téves a szakértő megállapítása a tekintetben is, hogy előfordulhat, hogy nem az adóév végén ténylegesen járó adójóváírást tartalmazza az M30-as igazolás. A munkáltatók által az adóévről kiállított igazolás kizárólag a magánszeméllyel történő év végi elszámolást tartalmazza, azaz csak azokat az összeget, amelyeket az adóelőleg levonása során figyelme vett. Így nem is tartalmazhatja a példaként említett esetben kiszámított összeget. Ugyanakkor a magánszemélynek nem csupán egy kifizetőtől származhat jövedelme, így ha a teljes adóévre járó adójóváírást vette figyelembe a munkáltatója az adóelőleg levonása során, akkor sem érvényesíthetné a teljes összeget, ha a szja-törvényben magállapított jövedelem határ ezt nem engedi.

Megjegyzendő, hogy a bevalláskitöltő programok csupán segítik a bevallás elkészítését, de az ehhez szükséges ismereteket a bevallás kitöltési útmutatójának (mely példákat is tartalmaz a számítások elvégzéséhez) ismerete szükséges. Ennek megkönnyítésére a 0753-as bevallást már JAVA programmal kitöltők tapasztalhatták, hogy az adott sorhoz tartozó útmutatót is behívhatták, nem kellett külön az útmutató böngészésére többletidőt szánni. 

Sajnálatos módon a szakértő nincs az adózás rendjéről szóló törvény, valamint a szja-törvény ismeretének birtokában, hiszen olyan állítást oszt meg olvasóival, ami nem igaz. Idézet: „Amennyiben pedig az APEH-ra bízzuk a bevallásunk kitöltését, célszerű alaposan ellenőrizni a kitöltött kedvezményeket és jóváírásokat, mivel az adóhivatal is az M30-as nyomtatványt, jobban mondva a munkáltató adóelőleg-levonási adatait veszi majd figyelembe a bevallásunk kitöltésénél.”

Amint már említés történt róla, az M30-as igazolás a magánszemély és a munkáltatója közötti „éves elszámolás”-ra szolgál. Ezt az adóhatóság csak akkor „látja”, ha valamilyen oknál fogva a magánszemély igazolni kívánja, hogy mit vett figyelembe a munkáltatója. Ezért fel sem merül, hogy ennek alapján készítse el a bevallási ajánlatot az adóhatóság, de ha ilyen adat birtokában lenne, akkor sem átmásolná az adatokat, hanem a törvényi előírásoknak megfelelően kiszámítaná a ténylegesen igénybe vehető adójóváírás összegét. Mint ahogy a ’08-as bevallások adataira építve, az adójóváírás összege a jogszabályban megállapított szabályok alapján kerül majd kiszámításra, az egyszerűsített bevallás esetében is.

Összefoglalva, az adójóváírás összegének érvényesítése a jogszabályi előírásokon túl, a magánszemély döntésétől függ, ugyanúgy, mint az adókedvezmények érvényesítésének lehetősége. A magánszemély vagy él a jogszabály biztosította levonásokkal vagy csak részben él ezekkel, de ha döntése arra irányul, akár egyáltalán nem kell igénybe vennie azokat. Az adójóváírás érvényesítése sem kötelező. Végezetül megjegyzendő, hogy egy szoftverfejlesztés csak akkor és annyiban jó, ha megfelel mindazon előírásoknak és követelményeknek, amelyek teljesítésére létrejön a szoftver termék. Az jár rosszul, aki nem bízik az adóhatóság által biztosított program minőségében és nem azzal számítja ki az adókötelezettségének nagyságát.

Angyal József okleveles adószakértő válaszát az APEH levelére az alábbiakban közöljük:

Az APEH reakciója megerősíti, hogy alapvető jogszabályi ismeretek nélkül nyilatkozik. Összekeveri az M30 és M29–es munkáltatói adatszolgáltatásokat. Cinikus az a megjegyzés, hogy „Két éve az adózók azzal az igénnyel léptek fel a bevallás kitöltő program adójóváírás pontjával kapcsolatban, hogy az biztosítsa a döntési lehetőségüket arra nézve, hogy a törvényben megállapítottnál kevesebb adójóváírást is érvényesíthessenek. Ennek az igénynek tesz eleget a kitöltő program,…”Ha valaki kevesebb adójóváírást érvényesít, az több adót fizet. Nehezen hihető, hogy az adózók azzal a kifejezett igénnyel léptek fel, hogy még több adót fizethessenek.

A megjegyzés inkább arra utal, hogy a válasz készítője nincs tisztában az adójóváírás „adóelőleg levonási” (Szja törvény 48.§ (12) bekezdése) és az adójóváírás „éves elszámolási” szabályok közti különbséggel (Szja törvény 33.§). Az adóelőleg levonási szabályok (48.§ (12) bekezdés) valóban lehetőséget adnak az adózónak arra, hogy dönthessenek arról (nyilatkozhassanak), hogy az adóelőleg levonása során érvényesíteni kívánják-e a havi adójóváírás előleg összegét. Ennek a döntésnek (nyilatkozattételnek) az eredménye tükröződik az M30-as igazoláson.

Téves az a megállapítás, hogy „A munkáltatók által az adóévről kiállított igazolás kizárólag a magánszeméllyel történő év végi elszámolást tartalmazza, azaz csak azokat az összeget, amelyeket az adóelőleg levonása során figyelme vett.” Az éves adójóváírás elszámolást a 0753-as nyomtatványkitöltő program és munkáltatói megfelelője az M29-es munkáltatói bevallásnak kell tartalmazni.

A 0753-as nyomtatványkitöltő szoftver nem felel a személyi jövedelemadóról szóló törvény 33.§ -ban leírt szabályoknak. Ezt támasztja alá, hogy a – szintén APEH által rendszeresített - M29-es nyomtatványkitöltő szoftver az adójóváírás összegét helyesen kiszámítja, nem engedi, hogy a magánszemély (munkáltatója) bármit is beírjon oda. Ha a munkáltató kiadja dolgozójának az M30-as és az M29-es igazolásokat is, azokban az adójóváírás összege eltérhet egymástól az eltérő törvényi szabályozás miatt. Még egyszer leszögezem: a 0753-as párja az M29-es bevallás.

Tehát ha a munkáltató végzi el a magánszemély helyett az év végi adóbevallást, akkor nem fordulhat elő, hogy az adózó több adót fizessen a törvényben meghatározottnál az adójóváírás téves összege miatt. Míg ha az 0753-as nyomtatvány kitöltő szoftverrel készítik el az adóbevallást, és írják be az M30-as igazoláson lévő adatot, akkor a magánszemély saját kárára tévedhet. Mindkét nyomtatvány kitöltő szoftvernek (M29 és 0753) ugyanaz a jogszabályi alapja (33.§), míg az adóelőleg levonási adatokat tartalmazó M30-as nyomtatványnak más jogszabályi alapja van (48.§)

Összefoglalva: Az APEH reagálása megerősít abban, hogy nem alaptalanul feltételeztük, hogy „rosszul járhat az adózó, ha az APEH tölti ki”. A reagálás szerint jogszerű, ha a tervezett „Egyszerűsített bevallás az Szja törvény 48.§ (12) bekezdése szerinti adójóváírás összegét tartalmazza”. Ez jogsértő és az adózók becsapását jelenti. Jelenleg az APEH 0753-as nyomtatványkitöltő szoftvere pénznyelő automataként működik. Nem én nem ismerem az Art. rendelkezéseit, hanem az APEH nem akarja ismerni. Itt hívnám fel a figyelmet az Art. 34.§ (1) –(4) bekezdéseire. Eszerint mindazon magánszemélyeknek, akik akaratukon kívül a nyomtatványkitöltő szoftverrel megkárosították magukat, az APEH -nek vissza kellene utalni az Szja törvény 33.§ -sa és a „beírt” összeg közötti különbözetet a 2002-es évig visszamenőleg!

Végezetül arra kértük az APEH-et, oszlassa el az esetleges félreértéseket és reagáljon szakértőnk felvetéseire. Az adóhivatal válasza a következő volt:

"Az APEH feladata, hogy az adózók adókötelezettségének teljesítését segítse elő. Ennek érdekében az APEH honlapján mindenki számára elérhető programok a jogszabályok előírásainak megfelelően készülnek.  Tekintettel arra, hogy a korábban megküldött álláspontunkat – amelyben részletesen kifejtettük észrevételeinket a HVG Online által megjelentetett írással kapcsolatban – fenntartjuk, a továbbiakban nem kívánunk végeérhetetlen levelezgetésekbe, illetőleg egyéb vitákba bocsátkozni."