Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Van lebetonozott járdája, udvara? Betonból van a háztető? Fizessen lefedettségi adót - javasolja az államháztartás ökoszociális reformja című tanulmányában a Levegő Munkacsoport, amely múlt héten konferenciát is rendezett a témában. A lefedettségi adó nem világtól elrugaszkodott ötlet, Berlinben szednek ilyen díjat, azzal érvelve, hogy a lebetonozott, leaszfaltozott felületek megszüntetik a biológiai asszimilációt biztosító zöldterületeket, és a beton elhalásra kárhoztatja az alatta lévő talajt. Berlinben a díj bevezetését megelőzően feltérképezték a burkolt felületeket, s ahogy híre ment az új tehernek, néhány hónap alatt 20 százalékkal csökkent az ilyen felületek aránya. Az emberek zöld tetőt alakítottak ki, feltörték az udvar burkolatát, és "grünbetonnal" (a fű növését nem akadályozó betonráccsal) helyettesítették.
A tanulmány számos új adót vezetne be, már meglévők mértékét emelné, de adó-visszatérítéssel is ösztönözne például az energiatakarékos háztartási gépek vásárlására. A munkába gyalog vagy biciklivel járók - német, holland, belga és brit mintára - kilométerenként 30 forint juttatásban részesülnének. A tömegközlekedési bérleteket pedig a mostanival ellentétben nemcsak a munkavállalók esetében lehetne elszámolni, hanem a cégtulajdonosoknál, a vezető tisztségviselőknél és az egyéni vállalkozóknál is. Mindezt természetesen a beszedett többletadóból finanszíroznák, amit emellett a bérjárulékok csökkentésére és környezetvédelemre gondolnak fordítani.
Az adóváltoztatások egyébként az utóbbi években komoly hátrányba hozták a tömegközlekedést azzal, hogy miközben az üzemanyagok jövedékiadó-mértéke 2002 óta nem változott, általános forgalmi adója (áfa) 25 százalékról 20-ra csökkent, a tömegközlekedésé 15-ről 20-ra nőtt. A szerzők (Lukács András, a munkacsoport elnöke, Kiss Károly, a Budapesti Corvinus Egyetem docense és Pavics Lázár, a munkacsoport szakértője) a korábbi áfamértékek (25-15-5 százalék) visszaállítását javasolja, s a tömegközlekedést a legalacsonyabb kulccsal adóztatná. Ugyanakkor - osztrák mintára - utaskilométerenként 2,40 forint áfát vetnének ki a külföldi autóbuszokra.
Alighanem a közutakon közlekedők, áruszállítók, valamint a luxusterepjárók és más presztízsautók tulajdonosai húznák a legrövidebbet, ha zömében zöldekből állna a kormány. A nehéz (12 tonna össztömeg feletti) teherautóknak például -- osztrák és svájci gyakorlatra építve - valamennyi úton külön útdíjat kellene fizetni. A túlsúlyos (jelenleg 10 tonna, jövőre az EU-előírásokhoz igazodva 11,5 tonna tengelyterhelés feletti) teherautók tulajdonosait pedig a mostaninál nagyobb adóval sújtanák. Az idén ebből beszedhető összeg várhatóan 1,32 milliárd forint lesz, miközben az útburkolat-megerősítési program évi 300 milliárd forintjába kerül az adófizetőknek - érvelnek a tanulmány szerzői, akik gépjárműadót fizettetnének az autókhoz képest jobban szennyező quadok és a mopedek tulajdonosaival is, emellett növelnék a nagy fogyasztású luxus- és sportterepjárók adóját. Az üzleti biztosítók terhére - ugyanúgy, mint Ausztriában - biztosítási adó is lenne. Mégpedig abból kiindulva, hogy a külföldi többségi tulajdonban lévő társaságok már eleget kaszáltak, miközben a gépjárműbalesetek költségeinek zöme a társadalombiztosításra hárul.
Hadat üzentek a zöldek a cégautóknak is, azt javasolva, hogy a társaságiadó-alapot ne lehessen csökkenteni a használat (üzemanyag, javíttatás) költségeivel, s a beszerzési költséget (a magánhasználat miatt) felerészben adóköteles természetbeni juttatásként kezeljék. Az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) választóknál külön megfizettetnék a cégautóadót (ez most benne van az evában).
A szerzők eltörölnék az agroüzemanyagok adókedvezményeit, arra hivatkozva, hogy ezek előállításához nagyjából a kinyert energiával azonos mennyiségű energia bevitelére van szükség. Emellett az előállítás során nagy mennyiségű szennyvíz és más szennyező anyag keletkezik, súlyos természetpusztításhoz vezethet, továbbá alacsony munkaigénye miatt csökkentheti a vidékiek munkavállalási esélyeit.
A pénzügyi tárca eddig még nem foglalkozott érdemben a munkacsoport elképzeléseivel, a munkaadói érdekképviseletek a konferencián hangsúlyozták, hogy nem szabad túlértékelni az adók szabályozó szerepét, és ők nem tudnak olyan változtatást támogatni, amely rontaná a vállalkozások versenyképességét. Ugyanakkor a munkacsoport néhány javaslata szinkronban van a környezetvédelmi tárca zöldítő programjával. Ilyen például az úthasználati díj, a külföldi autók megadóztatása, a nagyméretű járgányok környezetvédelmi pótdíja és az üzemanyagok jövedékiadó-mértékének inflációkövető emelése.
Javaslataik bevezetése nem rontaná a konvergenciaprogram megvalósítási esélyeit - állítják a tanulmány szerzői, jóllehet elképzeléseikkel saját számításaik szerint összesen 2000-2700 milliárd forint államháztartási bevételt és kiadást csoportosítanának át. Ennek nyertese a már említetteken túl az oktatás, az egészségügy, a kutatás-fejlesztés és a kultúra lenne. Ugyanakkor az új, illetve a magasabb adók ágazatokat ingathatnak meg, veszélyeztetve a büdzsét azzal, hogy adósak maradnak nemcsak az új terhekkel, hanem a jelenleg meglévőkkel is.
