Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak – akkor tehát, amikor a fejlesztés része olyan eszközök beszerzése, amelyek árát devizában adja meg a beszállító. Hogyan kezelje egy cég az ebből eredő kockázatokat?
Innentől az kiadvány előfizetéshez kötött tartalmát olvassa.
• A fejlesztés pénzügyi stabilitásának megőrzése érdekében a forint árfolyam-ingadozásából eredő kockázatokat kezelni kell.
• A devizakockázat csökkentésére devizabevételek, szerződéses árfolyamgarancia vagy határidős devizavásárlás alkalmazható.
• A devizaopciók és a „Collar stratégia” kiszámítható költségek mellett lehetőséget ad a kedvező devizapiaci helyzetek kihasználására is.
Előre bocsátva mindenképp érdemes kiemelni, hogy forinthitelből finanszírozott, importhányaddal rendelkező beruházások devizakockázatainak kezelése komplex pénzügyi feladat. Feltéve, hogy az importarány jelentős, a devizakockázat nem csupán árfolyam-ingadozás kérdése, hanem szabályozási feladat és stratégiai kihívás is. Javasolt a pénzügyi területen közreműködők szintjén – a későbbi félreértések elkerülése érdekében – egy fedezeti szabályzattal támogatni a tevékenységet.
Árfolyamfedezeti stratégia
A könyveiket forintban vezető, többségében forintbevétellel rendelkező cégeknél a beruházásokhoz igényelt forinthitel észszerű döntés. Persze vonzó alternatíva az eurós hitelek alacsony kamatszintje, ugyanakkor az euróhitel alacsony kamatköltségén sokat tud drágítani a forint árfolyam-gyengülésének hatása. Kár terhelni a pénzügyi területet fölösleges kockázatkezeléssel, minek veszélyeztetni az éves pénzügyi eredményt egy devizahitel tőkerészének mint mérlegtételnek a kiszámíthatatlan árfolyamhatásával.
A devizás költségeket finanszírozó forinthitelek árfolyamkockázatának forrása, hogy az importált gépek, berendezések, anyagok árát a projektben devizában meghatározzák meg, így a forint és a deviza közötti árfolyam-ingadozások közvetlenül befolyásolják a beruházás végső költségét. A forint gyengülése exponenciálisan növelheti az importált eszközök devizaalapú kötelezettségeinek terheit.
A beruházási hitelkérelem mellékleteként a bankok meggyőzése érdekében árfolyamfedezeti stratégiát érdemes készíteni. Ezzel jelezzük a banki partnernek a kompetenciánkat a témában, mivel bemutatjuk, miként tervezzük fixálni a projekt cashflowját.
Finanszírozás devizabevételből
A beruházási hitellel finanszírozott projekt kockázatkezelésénél a tervezés pontossága kulcskérdés. Az egyes tételeket devizánként külön-külön soron javasolt tervezni, és fontos szempont, hogy körültekintően járjunk el a költségek összegét és a felmerülés időpontját illetően.
A beruházási hitel importtételeit legegyszerűbben a cég devizabevételéből lehet kiegyenlíteni, persze csak ha van ilyen – ezt hívjuk természetes hedgnek. Ez a stratégia arra épít, hogy a vállalat devizabevételeit és kiadásait megpróbálja egyensúlyban tartani.
Szerződéses keretekben biztosítható védelem
A következő szint a devizakockázat szerződéses megállapodásokon keresztül történő kezelése. Ennek a módszernek a célja az, hogy a devizakockázatot a szerződésben rögzített paraméterek között tartsa, így mind az importőr, azaz az eszközöket beszerző vállalkozás, mind a beszállító (az eszközök eladója) számára kiszámíthatóságot biztosít.
Ezekben a megállapodásokban előírható árfolyamgarancia, vagy rögzíthetők árfolyamkorrekciós mechanizmusok. A szerződések keretében a beruházó vállalat (az importőr) és a beszállító előre rögzíthetik azokat az árfolyamfeltételeket, amelyek alapján az importált termékek árazása történik, ezzel csökkentve a devizakockázat hatását.
Árfolyamgarancia esetén a beszállító vállalja, hogy egy meghatározott, előre rögzített árfolyamot alkalmaz az árazás során, függetlenül a piac későbbi ingadozásától. Ebben az esetben az eszközt megvásárló cég (az importőr) számára az árfolyam változásai nem befolyásolják a végső árat. Ez a megoldás a beszállítóra helyezi a kockázatot, mert ha az árfolyam kedvezőtlenül változik, a beszállítónak a saját költségei terhére kell korrigálnia a különbözetet.
Árfolyamkorrekciós mechanizmus alkalmazása esetén, ha a devizaárfolyam elmozdul a megállapított tartománytól, a szerződés automatikusan előírja a termék árának módosítását – általában egy meghatározott képlet alapján –, így a kockázat egy részét a beszállító, egy részét pedig a beruházó cég (az importőr) viseli. Ez a megoldás lehetővé teszi a felek számára, hogy rugalmasan reagáljanak a piac változásaira, miközben előre tisztázott feltételek mentén oszlik meg a kockázat.
Devizapiaci eszközök
A fentieken túl csökkenthető a kockázat a fizetési lejáratokra kötött határidős (forward) devizavételi ügylettel. Ez azt jelenti, hogy a devizaforgalmi tervben feltüntetett fizetési határidőkre megvesszük a devizát, ez a jelenlegi relatív magas forintkamatoknál az euró és a dollár vonatkozásában az azonnali árfolyamnál magasabb vételi árfolyamot jelent. De nem jelenti feltétlenül azt, hogy az ügyletek drágák, hiszen általuk a cég számára az előre rögzített árfolyam révén elkerülhetők a kedvezőtlen piaci mozgásokból adódó többletköltségek.
Így a forward használata hosszú távon költséghatékonynak bizonyulhat, mivel biztosítja a projekt pénzügyi stabilitását. Vagyis, ha határidőre vásároljuk a devizát, az lehetővé teszi, hogy a beruházás során fix áron kalkuláljuk a devizában felmerülő tételeket, vagyis, hogy kiszámítható legyen a hitelvisszafizetés cashflow-ja.
A kockázatkezelés magasabb szintű strukturáltabb formája a devizaopciós eszközökkel történő importhányad-fedezés. A devizaopciók vásárlása fix költség ellenében rugalmasságot kínál, tekintettel arra, hogy a vállalat nem köteles élni az opcióban rejlő joggal, csak ha a piac kedvezőtlen irányba mozdul.
Call (vételi) opció megvásárlásával a cég jogot szerez a futamidő lejártával fix árfolyamon történő devizavásárlásra. Vagyis fix árfolyamon az euróban vagy dollárban jelentkező költségek vonatkozásában elkerülhetők a forint gyengülése miatti többletköltségek. Itt a call opció biztosítja azt a jogot, hogy egy előre meghatározott (strike) árfolyamon a cég vásároljon devizát, akkor, ha a piaci árfolyam kedvezőtlenül változik. Ezáltal a költségek kiszámíthatóvá válnak, miközben a kedvező mozgások esetén a vállalat kihasználhatja az árfolyamcsökkenésből származó előnyöket, vagyis, hogy olcsóbban jut a devizához.
A különböző „Collar stratégiák” kialakítása rendkívül hasznos lehet a kockázat fedezésére, ha jó kezekbe kerül. Ilyenkor egy meghatározott sávon belülre szorított devizakockázatot kezelünk.
A call opció költségeinek optimalizálása érdekében a vállalat a call (vételi) opció megvásárlása mellett egy put (eladási) opciót is köt, eladási jogot vesz, amelynek strike árfolyama egy alsó határt szab a devizavásárlására, mert a put opció kötési árfolyamszintjén a cég köteles devizát venni. Így a védelem költsége részben kompenzálható a put opcióból származó bevétellel.
Összességében: az opciós ügyletek lehetővé teszik a forint beruházási hitelek importhányadának olyan fedezését, ahol a vállalat előre meghatározott árfolyamon juthat devizához, miközben megőrzi a rugalmasságot a kedvező piaci mozgások esetén.