Startkártya: mennyit spórolnak a dolgozón?

HVG

"Javasoltam a cég vezetőinek, ha már pályakezdőt alkalmaznak, kérjék meg, váltsa ki a Start-kártyát. Az ötlet tetszett nekik, de amikor megtudták, hogy emiatt egy hetet is csúszhat a munkába állás, lemondtak a lehetőségről" - illusztrálta a HVG-nek egy könyvelő, milyen apró okok vezetnek ahhoz, hogy egy társaság jókora kedvezményről mondjon le. Egy ügyvédi iroda titkárnője viszont azzal riposztozott: "A hozzánk érkező fiatalokat rögtön elzavarom Start-kártyáért, ha jogosultak rá." A titkárnő maga is Start-kártyás, de nem pályakezdőként, hanem gyesen lévő kismamaként. Ő nemrég levelet is kapott az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivataltól (APEH), hogy egy januári törvénymódosítás értelmében a gyesre való jogosultság megszűntének időpontja nem befolyásolja Start Plusz kártya kétéves érvényességének időtartamát.

Komoly járulékkedvezménnyel támogatnak a Start-kártyák (a Start, a Start Plusz és a Start Extra) ma már több, a munkaerőpiacon hátrányos helyzetből induló csoportot. A 29 százalékos társadalombiztosítási (tb) járulék és a 3 százalékos munkaadói járulék helyett a foglalkoztatás első évében csak 15 százalékos, a második évben 25 százalékos járulékot kell fizetnie annak a munkáltatónak, aki Start-kártyás pályakezdővel tölt be egy posztot. Ugyanez a kedvezmény illeti meg azt a céget, amely Start Plusz kártyával rendelkező, korábban gyesen, gyeden, gyeten lévőt, családtagot ápoló személyt, tartósan álláskereső munkanélkülit vagy jelenleg is gyesben részesülőt foglalkoztat. A legkedvezőbb feltételeket a tavaly júliusban indult Start Extra program kínálja. Az 50 év feletti és az alapfokú végzettségű álláskeresők elhelyezkedését támogató kártya birtokosa után egy évig semmilyen járulékot nem kell fizetnie a munkaadónak, a második évben pedig a bruttó kereset 15 százalékát kell elutalnia. Az alkalmazottanként havonta 1950 forintos tételes egészségügyi hozzájárulás megfizetése alól a foglalkoztatás első két évében mindhárom kártyánál mentesül a munkáltató. (A várhatóan jövőre induló Start Régió kártya révén a 47 leghátrányosabb kistérségben három éven át teljes járulékmentességet kapnának azok a cégek, amelyek növelik foglalkoztatottaik számát.)

A kedvezmények csak a minimálbér (jelenleg havi 69 ezer forint) másfélszereséig, felsőfokú végzettségű foglalkoztatásánál pedig kétszereséig érvényesíthető (extrásoknál ilyen korlátok nincsenek). A kedvezményre jogosító kereset feletti részre az általános járulékfizetési szabályok érvényesek. E szerint például kártyás pályakezdő vagy gyesen lévő kismama foglalkoztatása esetén - ha a minimálbér másfélszeresét (havi 103 500 forintot) fizetik neki - a munkáltató az első évben összesen 186 300 forint, a másodikban 310 500 forint járulék fizetésére kötelezett. Kártyás foglalkoztatás nélkül két év alatt összesen 841 680 forint lenne a terhe, a megtakarítás tehát egy kártyás foglalkoztatottra csaknem 345 ezer forint. Felsőfokú végzettségű pályakezdők, illetve gyermeknevelési támogatásról, ápolásról a munkaerőpiacra visszatérők esetén - ha a munkáltató kihasználja a minimálbér kétszereséig terjedő kedvezményt - még többet spórolhat a cég. Ugyanígy jócskán (az első évben a minimálbér másfélszeresével megegyező bér esetén 420 840 forintot, a másodikban több mint 234 ezret) le lehet faragni a járulékköltségekből tartósan álláskereső alapfokú végzettségű és 50 év feletti munkavállaló alkalmazása esetén.

Pénzügyileg tehát kifizetődő a kártyás foglalkoztatás. Ezért is meglepő, hogy a HVG által megkeresett vállalkozókat tömörítő szervezetek és kamarák egyike sem fordít gondot arra, hogy a lehetőségről információt szolgáltasson tagjai számára. Azt mindenütt elismerték, hogy nagyon hasznosnak tartják a Start programot, amely "biztosan megéri", de arról nincsenek adataik, hogy hány cég érintett, s milyen tapasztalataik vannak. A Szociális és Munkaügyi Minisztérium (SZMM) adatai szerint a legtöbb Start Plusz kártyás Budapest után Hajdú-Bihar megyében van, míg a Start Extra kártyák tekintetében Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követi a fővárost.

Nem jeleskedtek a kártyás foglalkoztatásban a kiemelt adózók: ebből a vállalati körből április elejéig a Pluszra nyolc, az Extrára pedig mindössze egyetlen igénylés érkezett. Az extrások amúgy sem népszerűek foglalkoztatói körökben, ilyen kártyával a kedvezmények ellenére eddig mindössze 2 ezren találtak állást maguknak, s csak valamivel jobb a gyesen lévők, illetve a különböző gyermeknevelési támogatás lejártát követően Plusz kártyát kiváltók elhelyezkedési esélye (lásd táblázatunkat). Mindez persze érthető abból a szempontból, hogy a munkáltatók a foglalkoztatásnál nem csupán a járulékelőnyöket vizsgálják, hanem azt is, hogy gyermekének betegsége miatt várhatóan sokat lesz-e táppénzen a kismama, vagy képes lesz-e hasznos munkát végezni a nyolc általánossal rendelkező.

A munkaerőpiacról kiszorulók integrálásának hasznossága szociális és munkaügyi szempontból megkérdőjelezhetetlen. Kérdés azonban, hogy ez a büdzsé felől nézve is megéri-e. "A támogatás felhasználása a foglalkoztatásbővítésen keresztül állami bevételeket generál, nem beszélve azokról a társadalmi költségekről, amelyeket a korábban állás nélküli hátrányos helyzetűek foglalkoztatásán keresztül megtakarítunk mind állami, mind társadalmi szinten" - reagáltak a HVG felvetésére az SZMM-ben. "Az egyén megélhetési költségét a foglalkoztató fedezi, ezenfelül a kártyákra jogosultak munkatapasztalathoz jutnak, minek révén munkaerő-piaci esélyeik is nőnek. Így a program összességében költségvetési és társadalmi szempontból egyaránt pozitív mérleget eredményez" - összegzett a tárca, bár ezzel kapcsolatban egyelőre csak becslések vannak, mint ahogy arról sincsenek adatok, hogy a kedvezmények lejárta után mennyire működik a startosok továbbfoglalkoztatása. Mindenesetre az SZMM értékelése szerint a program legfontosabb hozadéka, hogy erősíti a legális foglalkoztatást. Általános tapasztalat ugyanis, hogy a Start-kártyák címzettjeit, a foglalkoztatási szempontból leghátrányosabb helyzetű munkavállalókat lehet belekényszeríteni a szürke-, illetve a feketegazdaságba.

A Start-kártyás kedvezményekre 2007-ben 2 milliárd forint ment el a központi büdzséből, az előirányzott summa háromszorosa. Túlteljesítésre minden további nélkül van lehetőség, miután a programot felülről nyitott kasszából finanszírozzák. Az idei előirányzat egyébként már 6 milliárd forint. A Start Pluszra és az Extrára összesen 43 milliárd forint áll rendelkezésre az európai uniós pénzeket is felhasználó úgynevezett társadalmi megújulási operatív program keretein belül. Itt két szakaszban használható fel a rendelkezésre álló összeg: a 2007 júliusától 2008. december 31-éig tartó első szakaszra 18 ezer igényléssel számolnak a hivatalos tervnek, amire közel 16 milliárdot szánnak, de ha ezt nem sikerülne elkölteni év végéig, az összeg átcsoportosítható a 2010 végéig tartó második szakaszra.

KOVÁCS ANDREA