Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Tizenharmadik havi fizetéssel leginkább az állami dolgozókat és legkevésbe a magyar tulajdonú cégek alkalmazottait motiválták - derül ki a Merces január eleji felméréséből. A kutatás során arra keresték a választ: a magyarországi munkavállalók milyen plusz jövedelemre számíthattak az elmúlt év végén.
Lleginkább az állami szférában dolgozókat motiválták a válaszadók 67 százaléka átlagban 116 ezer forintot. A külföldi tulajdonban lévő cégeknél dolgozóknál ez az arány jóval alacsonyabb: 32 százalék, ám az átlagos összeg magasabb: 158 ezer forint. Legritkábban a belföldi tulajdonban lévő cégek alkalmazottai jutnak 13. havi fizetéshez: mindössze 18 százalékuk, s ők átlagosan 118 ezer forintot kapnak. A felmérésben résztvevők csupán 33 százaléka számíthatott decemberben, illetve januárban a 13. havi fizetésre, amelynek átlagos összege bruttó 128 ezer forint.
A felmérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a 13. havi fizetésnél gyakrabban alkalmazott motivációs eszköz az év végi jutalom, jutalék, prémium, de a magyarországi dolgozóknak kevesebb, mint a fele – 43 százaléka –, részesül ebben, ennek átlagos összege bruttó 143 ezer forint. Igazán nagy különbség nem mutatkozik e tekintetben megyék vonatkozásában: a legjobb helyzetben lévő Komárom-Esztergom megyében a dolgozók 47 százaléka részesül ilyen juttatásban, míg Tolna megyében a válaszadók 39 százaléka.
Leginkább a külföldi tulajdonban lévő vállalatok gyakorlatára jellemző az ösztönzésnek ez a formája: de az itt dolgozó munkavállalóknak is csak 55 százaléka kap év végén jutalmat, prémiumot. Alig maradnak el tőlük az állami tulajdonban, köztulajdonban lévő vállalatok: a résztvevők 52 százaléka számolt be ilyen juttatásról. A felmérés szerint legkedvezőtlenebb a belföldi magántulajdonban lévő cégeknél alkalmazásban lévők helyzete: csupán 32 százalékuk számíthat év végi jutalomra, prémiumra.
A jutalmak nagysága földrajzi összehasonlításban: a felmérés adatai szerint átlagos összegük legmagasabb Budapesten: bruttó 177 ezer forint, legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében: 108 ezer forint. A vizsgálatban résztvevők adatait alapul véve azt mondhatjuk, legvastagabb borítékot az államigazgatásban dolgozó főosztályvezetők vihetnek haza, méghozzá a válaszadók 68 százaléka, átlagosan mintegy 700 ezer forintot. Nem sokkal maradnak el tőlük a médiában, lap- és könyvkiadásban dolgozó főszerkesztők, ők átlagosan bruttó 589 ezer forintot kapnak év végén.
Egy key account menedzser év végén átlagosan 364 ezer forintot kap, míg érdekes adatként kiemelhető, hogy a felmérésben résztvevő ügyvezetőknek csupán 32 százaléka részesül jutalomban év végén, amelynek átlagos összege 346 ezer forintot. Az egészségügyben dolgozók helyzete év végi jutalom szempontjából sem rózsás: a szülészasszisztensek mindössze 25 százaléka kap bármilyen jutalmat, és annak átlagos összege is csupán 34 ezer forint volt. A radiológus asszisztensek 40 százaléka kap jutalmat év végén, ennek átlagos összege 64 ezer forint. Igaz, a főnővéreknek is csupán 26 százaléka kap jutalmat, de annak átlagos összege 116 ezer forint volt.
A felmérés szerint elmondható, hogy az építőiparban dolgozók számíthatnak legkisebb arányban év végi jutalomra: az ácsok, épületlakatosok, burkolók, szobafestők kevesebb, mint 20%-a. Ők a 13. havi fizetéshez is legkisebb arányban jutnak hozzá az összes munkakör összehasonlításában: szobafestőknek csupán 9 százaléka. Az év végi plusz jövedelmeket vizsgálva is igaznak fogadhatjuk el a szülői intelmet: „Az életnek tanulsz, fiam!”. Vagyis hogy a tanulásba fektetett energia később jobb jövedelem formájában is megtérülhet. A középfokú végzettséggel, ám érettségivel nem rendelkezők 34 százaléka számolt be arról, hogy év végén jutalom, prémium, jutalék formájában ismerik el egész éves munkáját, átlagosan 100 ezer forinttal. Az érettségizettek 43%-a kap jutalmat, melynek átlagos összege 132 ezer forint. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők még nagyobb arányban – 50%-uk számíthat év végén plusz jövedelemre jutalom formájában, s ennek összege 180 ezer forint átlagosan.
A merces.hu bérinformációs honlap a Workania internetes állásbörze égisze alatt, saját ötlet alapján indult tizenöt hónappal ezelőtt (2007. október 1-én), miután közismert, hogy napjainkban a vállalati protokoll sok esetben nem teszi lehetővé még a közvetlen kollégák körében való munkabérről folytatott diskurzusokat sem, s ha nem is tiltja, az etikett értelmében „nem illő” ezeket a kérdéseket firtatni. A témával foglalkozó, komolyan vehető fórumok pedig egyszerűen nem léteznek. A Merces kutatóinak köszönhetően összehasonlíthatóvá válik az azonos régióban, azonos beosztásban, szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső és hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák bérezése. Megválaszolhatóvá válik a sokakat foglalkoztató kérdés: „elég jól keresek a saját szakmámban?” Kiküszöbölhetővé válik a megpályázott állástól való elesés a túlzott, vagy túlságosan alacsony bérigény okán. Ezen felül pedig az érdeklődők jobban el tudnak igazodni az egyes ágazatokban való munkavállalás anyagi vonatkozásait illetően, s nem utolsó sorban az is mérlegelhetővé válik, milyen fizetésbeli eltérések adódnak az egyes iskolai végzettségek megszerzése után.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
A nemzeti kisebbségek közötti feszültségek kiaknázását nevezik hamis zászlós hadműveletnek, régi eszköze ez az orosz/szovjet háborús eszköztárnak. Buda Péter nemzetbiztonsági szakértő véleménye.
Ruszin-Szendi Romulusz korrupciógyanús ügyeinek felelőséről is kérdeztünk a minisztert.