Lleginkább az állami szférában dolgozókat motiválták a válaszadók 67 százaléka átlagban 116 ezer forintot. A külföldi tulajdonban lévő cégeknél dolgozóknál ez az arány jóval alacsonyabb: 32 százalék, ám az átlagos összeg magasabb: 158 ezer forint. Legritkábban a belföldi tulajdonban lévő cégek alkalmazottai jutnak 13. havi fizetéshez: mindössze 18 százalékuk, s ők átlagosan 118 ezer forintot kapnak. A felmérésben résztvevők csupán 33 százaléka számíthatott decemberben, illetve januárban a 13. havi fizetésre, amelynek átlagos összege bruttó 128 ezer forint.

A felmérés eredményei alapján elmondhatjuk, hogy a 13. havi fizetésnél gyakrabban alkalmazott motivációs eszköz az év végi jutalom, jutalék, prémium, de a magyarországi dolgozóknak kevesebb, mint a fele – 43 százaléka –, részesül ebben, ennek átlagos összege bruttó 143 ezer forint. Igazán nagy különbség nem mutatkozik e tekintetben megyék vonatkozásában: a legjobb helyzetben lévő Komárom-Esztergom megyében a dolgozók 47 százaléka részesül ilyen juttatásban, míg Tolna megyében a válaszadók 39 százaléka.

Leginkább a külföldi tulajdonban lévő vállalatok gyakorlatára jellemző az ösztönzésnek ez a formája: de az itt dolgozó munkavállalóknak is csak 55 százaléka kap év végén jutalmat, prémiumot. Alig maradnak el tőlük az állami tulajdonban, köztulajdonban lévő vállalatok: a résztvevők 52 százaléka számolt be ilyen juttatásról. A felmérés szerint legkedvezőtlenebb a belföldi magántulajdonban lévő cégeknél alkalmazásban lévők helyzete: csupán 32 százalékuk számíthat év végi jutalomra, prémiumra.

A jutalmak nagysága földrajzi összehasonlításban: a felmérés adatai szerint átlagos összegük legmagasabb Budapesten: bruttó 177 ezer forint, legalacsonyabb Jász-Nagykun-Szolnok megyében: 108 ezer forint. A vizsgálatban résztvevők adatait alapul véve azt mondhatjuk, legvastagabb borítékot az államigazgatásban dolgozó főosztályvezetők vihetnek haza, méghozzá a válaszadók 68 százaléka, átlagosan mintegy 700 ezer forintot. Nem sokkal maradnak el tőlük a médiában, lap- és könyvkiadásban dolgozó főszerkesztők, ők átlagosan bruttó 589 ezer forintot kapnak év végén.

Egy key account menedzser év végén átlagosan 364 ezer forintot kap, míg érdekes adatként kiemelhető, hogy a felmérésben résztvevő ügyvezetőknek csupán 32 százaléka részesül jutalomban év végén, amelynek átlagos összege 346 ezer forintot. Az egészségügyben dolgozók helyzete év végi jutalom szempontjából sem rózsás: a szülészasszisztensek mindössze 25 százaléka kap bármilyen jutalmat, és annak átlagos összege is csupán 34 ezer forint volt. A radiológus asszisztensek 40 százaléka kap jutalmat év végén, ennek átlagos összege 64 ezer forint. Igaz, a főnővéreknek is csupán 26 százaléka kap jutalmat, de annak átlagos összege 116 ezer forint volt.

A felmérés szerint elmondható, hogy az építőiparban dolgozók számíthatnak legkisebb arányban év végi jutalomra: az ácsok, épületlakatosok, burkolók, szobafestők kevesebb, mint 20%-a. Ők a 13. havi fizetéshez is legkisebb arányban jutnak hozzá az összes munkakör összehasonlításában: szobafestőknek csupán 9 százaléka. Az év végi plusz jövedelmeket vizsgálva is igaznak fogadhatjuk el a szülői intelmet: „Az életnek tanulsz, fiam!”. Vagyis hogy a tanulásba fektetett energia később jobb jövedelem formájában is megtérülhet. A középfokú végzettséggel, ám érettségivel nem rendelkezők 34 százaléka számolt be arról, hogy év végén jutalom, prémium, jutalék formájában ismerik el egész éves munkáját, átlagosan 100 ezer forinttal. Az érettségizettek 43%-a kap jutalmat, melynek átlagos összege 132 ezer forint. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők még nagyobb arányban – 50%-uk számíthat év végén plusz jövedelemre jutalom formájában, s ennek összege 180 ezer forint átlagosan.

A merces.hu bérinformációs honlap a Workania internetes állásbörze égisze alatt, saját ötlet alapján indult tizenöt hónappal ezelőtt (2007. október 1-én), miután közismert, hogy napjainkban a vállalati protokoll sok esetben nem teszi lehetővé még a közvetlen kollégák körében való munkabérről folytatott diskurzusokat sem, s ha nem is tiltja, az etikett értelmében „nem illő” ezeket a kérdéseket firtatni. A témával foglalkozó, komolyan vehető fórumok pedig egyszerűen nem léteznek. A Merces kutatóinak köszönhetően összehasonlíthatóvá válik az azonos régióban, azonos beosztásban, szakmában eltöltött évek számában egymáshoz közel eső és hasonló tapasztalatokkal rendelkező kollégák bérezése. Megválaszolhatóvá válik a sokakat foglalkoztató kérdés: „elég jól keresek a saját szakmámban?” Kiküszöbölhetővé válik a megpályázott állástól való elesés a túlzott, vagy túlságosan alacsony bérigény okán. Ezen felül pedig az érdeklődők jobban el tudnak igazodni az egyes ágazatokban való munkavállalás anyagi vonatkozásait illetően, s nem utolsó sorban az is mérlegelhetővé válik, milyen fizetésbeli eltérések adódnak az egyes iskolai végzettségek megszerzése után.