Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
A pályázatokkal kapcsolatos módosítások a korábbinál bővebb pályázói kör számára nyújthatnak megoldást beruházásaik, és egyéb projektjeik finanszírozására. Továbbra is vannak olyan, megoldásra váró problémák, amelyek feleslegesen zárnak ki egyes pályázókat, vagy indokolatlanul nehezítik meg számukra a feltételek teljesítését. A Deloitte szakértői elemezték a 2009-es újításokat.
Hogyan pályázzunk? |
tanácsok, tippek, buktatók a Pályázatblogon. |
A nemrég társadalmi egyeztetésre bocsátott kiírások tartalmi elemei közül elsőként egy alapvető változást érdemes kiemelni. A kiírásokban ugyanis jelentősen erősödött az előleg szerepe a cash-flow nehézségek kezelésére. Ez azt jelenti, hogy a gazdaságfejlesztési pályázatok esetében az igényelhető előleg mértéke 40 százalékra emelkedett, míg a K+F pályázatok esetében az előleg és az időközi kifizetések összege együttesen akár a megítélt támogatás 90 százalékát is elérheti.
A Deloitte szakértője hozzátette, a második számottevő változás, hogy a nagyvállalatok számára is elérhető pályázatok esetében a pályázónak immár elegendő vagy csak az árbevételre, vagy csak a munkavállalók létszámára vonatkozóan vállalást tennie, ami jóval nagyobb mozgásteret biztosít az eddigieknél. A harmadik kedvező változás, hogy a pályázatoknál a vállalt árbevétel-növekedés helyett, immár akár százalékosan meghatározott - nagyvállalatok esetében például 10 százalékos mértékű - árbevétel-csökkenés is elfogadott. A módosítás alapvetően igyekszik megfelelni a jelenlegi gazdasági környezet diktálta feltételeknek, mégis kérdéses, hogy a rendelkezésre álló mozgástér elegendő lesz-e, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a mostani helyzetben nehéz reális üzleti terveket készíteni.
Újabb fontos könnyítés, hogy az eddig előírt, két lezárt üzleti év helyett immár elegendő 1 lezárt üzleti év is a pályázók számára. Az ötödik, egyértelműen pozitív módosítás, hogy a legalább 2 milliárd forint elszámolható költségű projekteket a hazai finanszírozású, egyedi kormánydöntésen alapuló támogatási rendszerből (EKD) az elképzelés szerint intézményesen is átirányítanák a társfinanszírozott, úgynevezett “kis EKD” kiírásba (GOP-2009-2.1.3). Itt kell megjegyezni azt is, hogy ez a kiírás ugyan potenciálisan nagyobb támogatási összeget biztosít a megvalósítandó projekt számára, mégis kevésbé rugalmas az EKD rendszeréhez képest - mondta dr. Márkus Csaba.Dr. Márkus Csaba a megoldandó kérdések között elsőként említette, hogy célszerű lenne, ha a társfinanszírozott pályázatokon elnyert támogatásokat – a támogatási intenzitások betartása mellett – a jövőben más állami támogatásokkal is kombinálni lehetne. A makrogazdasági körülmények előre nem látott megváltozása megnehezítheti számos, ebben a programozási időszakban, illetve a 2004-2006 közötti programozási időszakban pályázó cég árbevétel-vállalásainak teljesítését, ami jelentős számú támogatási szerződés módosításához fog vezetni. Fontos, hogy az intézményrendszer nemcsak megfelelően fel legyen készülve erre, hanem az is, hogy ezeket a szituációkat igyekezzen a kellő rugalmassággal kezelni – emelte ki másodikként a Deloitte szakértője.
Harmadik megfontolandó javaslatként Márkus Csaba arra hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben egyes nagyvállalati pályázati kiírások csak a hátrányos, illetve a leghátrányosabb kistérségű projektek számára biztosítanak támogatást, akkor nem célszerű a pályázók körét az exportorientált cégekre és beszállítókra korlátozni. A korlátozás azt jelenti ugyanis, hogy az exportpiacok beszűkülése, illetve esetleges összeomlása miatt a pályázótól megvonják annak a lehetőségét, hogy a belső piacra fókuszálva valósítsák meg fejlesztési projektjüket.
A Deloitte szakértője elmondta: kedvező folyamatokat indíthatna el, ha a pályázó vállalatok a jövőben divízió-, vagy üzletág-szintű vállalásokat is tehetnének – ennek oka pedig a nagyvállalatok működésében keresendő. Egy nagyobb vállalat az egyes piaci szegmenseket megcélzó projektjeire általában könnyebben vállal kötelezettséget, mintha ezt egy adott projekt miatt a cég egészére vonatkozóan kellene megtennie – tette hozzá.
Végül, de nem utolsó sorban, ötödik problémaként a szükségtelen korlátozó tényezőket említette, amelyek nehezen értelmezhető példája, hogy a per- és igénymentesség feltételei között továbbra is igényként szerepel a “tartós környezetkárosodás” ténye. Ez azt jelenti, hogy például a jogelődje által szennyezett ingatlant a jogutód vállalkozás hiába kármentesíti, az ezen a területen megvalósuló projekthez támogatást nem vehet igénybe. Ez a korlátozás jogilag nem támasztható alá, másrészt ellentétben áll a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakmai álláspontjával, illetve az EKD megfelelő szabályaival is. Harmadrészt pedig indokolatlanul korlátozza az egyébként jó projektek megvalósítását – emelte ki dr. Márkus Csaba.
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk, hogyan!
Egyre több szektorban kötelező a felelősségbiztosítás. Mire nyújt valódi védelmet? És mikor fizetjük hiába a díjat?
Már párszáz milliós hitelnagyság esetén is – akár több tízmillió forinttal – többe kerülhet cégünknek, ha csupán a kamatszint alapján döntünk.
Meghosszabbították a BAY Voucher programot – október közepéig lehet pályázni.
A kocsik hasítanak, de a sztárok csak gügyögnek Brad Pitt új filmjében.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
Nem tudni, mit hoz a jövő, de Litkai Gergely a BKK-leállás után kidolgozta a Fővárosi Csődelodázási Csomagot.