Mindenki számára egyértelmű, hogy ma már nehezen képzelhető el az életünk elektromos gépek és berendezések nélkül. Ezt a tapasztalati tényt a statisztikák is megerősítik: az előrejelzések szerint az idén a globális energiafelhasználás 16 százaléka elektromos áram fogyasztása formájában történik majd meg, ami jelentős emelkedést jelent az 1973-ban feljegyzett 9 százalékos értékhez képest.

Az elektromos áram jelentősége tehát egyre nő, és ezzel párhuzamosan egyre komolyabb gondot okoz az is, hogy az áram eljuttatása a végső fogyasztóhoz csak komoly veszteségek árán oldható meg, azaz az energia egy része útközben egyszerűen “elveszik”.

Alacsony hatékonyság

A statisztikák szerint a jelenlegi áramrendszerek átlagos hatékonysága 33 százalékos, szemben az új generációs rendszerek által nyújtott 60 százalékkal. A Deloitte elemzői szerint a veszteségek az energiaátvitel és energiadisztribúció szintjén 7 százalékosak, a hálózati kimaradások és ingadozások közvetlen költsége pedig évi 180 milliárd dollárt tesz ki egyedül az Egyesült Államokban.

Nagyban játszanak Washingtoni becslések szerint amennyiben az Egyesült Államokban intelligens rendszerek segítségével 5 százalékkal javítani lehetne az áramhálózat működésének hatékonyságát, akkor az 53 millió gépkocsi légszennyezésének megszűntetésével megegyező hatással járna.

A veszteségek és a pazarlás láthatóan jelentős mértékű - már csak az a kérdés, hogy mit lehetne tenni? Az elemzők szerint az egyik megoldás az intelligens elektromos hálózatok (smart grid technologies) alkalmazása lehet a jövőben. Ez a technológia lehetővé teszi az energiafogyasztás 30 százalékos mérséklését, miközben érezhetően csökkenti az új erőművek építése iránti igényt is.

Intelligens hálózatok

Az intelligens elektromos hálózatok, akárcsak az informatikában a “grid computing” ma még inkább egy lehetséges jövőképet - a decentralizált rendszerek fejlesztésének egyik fő irányát - jelentik, mint tényleges architektúrát. Az intelligens hálózatok egyik fő előnye abból adódik, hogy a meglévő villamoshálózatot használják fel, és mindeközben kihasználják a villamosenergia-ellátás új technológiai lehetőségeit is.

Összefoglalva azt lehet mondani, hogy az „okos” hálózatok a jövőben az informatikai megoldásokat és hálózati rendszereket ötvözik a hagyományos elektromos hálózatokkal, és ezáltal növelik ez utóbbiak működésének hatékonyságát – foglalják össze elemzésükben a Deloitte elemzői. 

Az intelligens hálózatok nagy előnye az is, hogy optimalizálják a hálózat feltöltöttségi szintjét, ami lehetővé teszi a kevésbé környezetszennyező erőművek teljes kapacitáson történő működtetését, az olaj- és szénerőműveket pedig csak a csúcsfogyasztási időben kell így bekapcsolni. Az „okos” hálózatoknál az is lehetséges, hogy a meglevő hálózathoz csatlakozassák a megújuló energiaforrásokat felhasználó erőműveket, ami szintén a fenntartható fejlődés irányába mutat.

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az sem egy utolsó szempont, hogy az intelligens hálózatokkal foglalkozó vállalatok 2009-ben az előrejelzések szerint 25 milliárd dollárnyi bevételt hoznak majd össze, amivel a zöld iparágak legdinamikusabban fejlődő szegmensét jelentik majd. A kifejezetten jó kilátások miatt azzal is számolni lehet, hogy a szektorban megjelenhetnek a felvásárlási szándékkal érkező társaságok, és felélénkülhetnek az összeolvadások is.

Zsebre mehet

Az intelligens hálózatok elterjesztése nem csak áttételesen érintheti a fogyasztókat, hanem nagyon közvetlenül is. Az intelligens rendszerek egyik fontos eleme épp az, hogy lehetővé teszik a végfelhasználó számára a tudatos energiafelhasználást. Ennek keretében olyan mérési és szabályozási megoldásokat kínálnak, amellyel el lehet kerülni a fogyasztási csúcson való energiafelhasználást, és ezzel jelentősen lehet csökkenteni a hó végi számlán szereplő összeg nagyságát.

Gruhala Péter, a Deloitte Vezetési tanácsadás üzletágának igazgatója elmondta: Az intelligens rendszerekkel kapcsolatos egyik alapkérdés, hogy mekkora az a “cellaméret” amelyen már megjelennek az átalakítással elérhető eredmények - ország-, regió-, vagy akár kontinens-méretű rendszerek kialakítása szükséges-e tehát a hatékonyságjavulás értelmezéséhez. Ahhoz pedig, hogy meghatározható legyen, hogy az adott szintek hogyan részesülnek az összgazdasági hatékonyságjavulásból, illetve pontosan milyen módon, milyen mértékben járulnak hozzá ahhoz, egy teljesen új működési modell kialakítása válhat szükségessé.

Itt is hat a bizalmi válság

A kormányzatoknak természetesen figyelembe kell venni, hogy milyen költségei vannak egy intelligens hálózat kiépítésének, illetve mennyibe kerülne a jelenlegi, tradicionális hálózati megoldások felfejlesztése.

További fontos szempont lehet, hogy az új technológiával szemben megfogalmazott követelményeken túl a rendszer egyik alappillérét jelentő “összekapcsolódás” a jelenlegi gazdasági – és globális bizalmi - válság közepette komoly bizalmi és biztonsági kérdéseket is feszeget. A gazdasági válság miatt csak kevés országban lehet az intelligens hálózatokba való jelentősebb befektetésre számítani, de az mindenképp jelzésértékű, hogy az Egyesült Államokban Barack Obama elnök egyik első intézkedése az volt, hogy felszólította a Kongresszust egy olyan jogszabály elfogadására, amely lehetővé teszi az intelligens hálózati megoldások elterjedését a világ vezető gazdasági hatalmában – tette hozzá a Deloitte szakértője.

Ecoline