Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A Hell szerint anno a Magyar Nemzetben, a Magyar Hírlapban, illetve az Indexen megjelent írások azzal sértették meg a cég jó hírnevét, hogy a rivális cég – a Bomba gyártója – a Hell akkor még csak épülő szikszói palackozóüzeméről olyan információkat küldött szét a médiának, amelyekben a beruházáshoz elnyert uniós pénzek felhasználásával kapcsolatos állítólagos visszaélésekre „világítottak rá”.
A tavaly ősszel a bíróságra kerülő ügy jellemzésére csak megismételni tudjuk azt az akkor a hvg.hu által megírt szituációt, melyben a bírósági szakaszt magyarázva, a Bomba kiadott egy közleményt, amit aztán a cég megpróbált letagadni, majd mikor szembesültek azzal, hogy erre nincs mód, a marketingvezetőjük azzal védekezett, hogy a Bomba nem érti, mi baja a versenytársnak azzal, hogy felhívták a figyelmet néhány általuk vélelmezett szabálytalanságra és összefüggésre. A levélben az állt, hogy: "Amikor felmerült a gyanú, hogy a Hell Energy Magyarország Kft. nem a pályázati céloknak megfelelően használta a támogatást, kötelességünknek éreztük ezt jelezni a hatóságok felé, nemcsak magunk, hanem a tisztességesen eljáró további piaci szereplők, és az uniós támogatások kapcsán Magyarország hitelességének megőrzése érdekében is".
MTI / Nyikos Péter
A két legnagyobb piaci szelettel rendelkező energiaitalcég tusakodásának újabb állomása az volt, amikor 2011 októberében a Bomba került amiatt bajba, hogy a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság - egy fogyasztói feljelentést követően - vizsgálatot indított. Azt vizsgálták, hogy a gyártó az energiaital összetételét valóban úgy változtatta-e meg, hogy arról a termék csomagolásán nem értesítette a fogyasztót. A gyanúba került gyártó "viszontgyanúja" szerint az ügy mögött a Hell állt, ezért rövidesen egy "ellen-botrány" is megjelent a bulvár médiában, aminek a fókuszában viszont a Hell került azzal, hogy az ital egészségügyi problémát idézett elő egy koffeinérzékeny fogyasztónál. Ám míg az előbbi ügy az NFH által bizonyítást nyert, utóbbiról kiderült, hogy semmi alapja sincs.
A piaci vircsaft mögött azonban egyre világosabban kirajzolódott, hogy a cégek ingerlékenysége mögött a piacot hátrányosan érintő népegészségügyi termékadó (neta) is állhat. Mert bár a nagy energiaital-gyártók rövid időn belül képesek voltak a koffeinre és taurinra hivatkozva sarcoló neta rögzített határértékei alá szállítani az italaik "károsanyag-értékeit" (a Hell a koffein egy részét kiváltó mate tea kivonattal és teobrominnal, a Bomba a drasztikusan csökkentett koffeintartalommal, a Red Bull a cukor minimalizálásával), és a tavalyi utolsó negyedévet rekorddal zárta a Bomba, és masszívan nyereséges maradt a piacvezető Hell is, a piac az idén egyértelműen beszakadt.
Mint arról júliusban beszámoltunk: az évek óta csak növekedést mutató eladási indexek márciustól egyre gyorsuló mértékű csökkenésbe fordultak át, és a nyarat a mennyiségi és az eladott palackok szerinti bontásban is már egy közel ötödével kisebb piac várta. A helyzetből egyetlen cég látszik profitálni: a Coca Cola, mely sikerrel lobbizott a neta rá vonatkozó értékének csökkentéséért, és a Nemzetgazdasági Minisztériummal is stratégiai partnerséget kötött.
MTI / Marjai János
A bíróság ítélete ebben a helyzetben vélhetően alig több a Hellnek, mint elégtétel. A szikszói gyár ugyanis hónapok óta termel, a szektorra kivetett egészségügyi adó újabb szigorítása viszont rövidesen a parlament elé kerül. Ehhez képes az, hogy a Fővárosi Ítélőtábla jogerős határozatában kimondta, hogy megtörtént a jó hírnév megsértése, és emiatt kötelezte a Bombát erről egy sajtóközlemény 15 napon belüli közzétételére, nem több, mint szépségtapasz.
