Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Akciós szezon van a kiskereskedelemben, de kérdés, hogy valóban leengedik-e érdemben a kereskedők az árakat? Az év elején sok kereskedő nyomja ki az árut a csövön, ám a nagy engedmények csak pár termékre érvényesek, céljuk leginkább a figyelemfelhívás.
Javában tart a kiskereskedelemben a téli árleszállítás, a kereskedők igyekeznekmegszabadulni a szezonális, illetve kifutó termékektől, ám az öles betűkkel hirdetett nagy, 20-70 százalékok rendszerint csak néhány termékre vonatkoznak, a kirakatokban hirdetett akciók célja döntően a figyelem felhívása, a vásárlók becsalogatása.
Két éve tapasztalható, hogy az akciózást a kereskedelem sokkal inkább marketingeszköznek tekinti, semmint készletgazdálkodási technikának: a nemzetközi láncok készletgazdálkodása szigorú, a válság előtti időszakhoz képest kisebb mozgásteret kapnak a boltok a készletezésre – írja a Napi Gazdaság Online. Az anyavállalatok logisztikai rendszere szigorúan ügyel arra, hogy a valós igényekhez messzemenőkig passzoljon az árubeszerzés, ne álljon nagyobb mennyiségű áru az üzlet raktárában, polcain, minél kisebb készletet kelljen leértékelve értékesíteni.
Az élelmiszereknél nem január-február az akciós időszak, ez a karácsonyi és a húsvét előtti, illetve az augusztusi szezonban jellemző. Ráadásul az élelmiszer-forgalmazók, illetve -gyártók a decemberi feldolgozóipari alapanyagokból szállítanak januárban is, így az árnyomás januárban nem csökken.
A deflációs hatás az iparcikkeknél lenne tetten érhető, ám az év elején ismét gyengült a forint és több ok miatt növekszik a kiskereskedelem költsége (például tranzakciós illeték, közműadó), ami óvatosságra inti a piacot a nyakló nélküli akciózásban. Az euróalapú bérleti díjakat ki kell fizetni (gyenge forint mellett ez jelentős költségnövekedést jelent), és hiába a kereslet januári élénkülése, az értékesítés volumene továbbra is a válságnak megfelelő, nincs olyan pozitív fejlemény a gazdaságban, ami nagyobb ráfordítást engedélyezne (például rendkívüli akciók, keresletélénkítő reklám-marketing befektetés). Az év eleji kiárusításban a vásárlók így alig-alig nyernek valamit.
Mindent összevéve az idei január-február a tavalyihoz hasonló trendet hozhat a kiskereskedelemben, bár ettől függetlenül az infláció enyhülhet, például a rezsicsökkentés miatt. Ez összességében kedvező környezetet teremt, főleg a statisztikában, de valós forgalomtöbbletet nem generál.
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A vállalkozások számára egyre vonzóbb lehetőség saját célra villamos energiát termelni, különösen a napenergia hasznosítása révén.
A forint jelentős árfolyamingadozása érdemben megnehezíti az olyan beruházások finanszírozását, amelyek importhányadot tartalmaznak.
Komoly eszközt kaptak a kezükbe a klímaváltozás ügyét szívükön viselők a klímatörvényt részben megsemmisítő alkotmánybírósági határozattal. A kormány immár nemcsak, hogy nem háríthatja át a teendőket a jövő generációkra, de le sem szerelheti őket azzal, hogy „De hát van klímatörvény!”.
Tavaly már 9 milliárd forint veszteséget fialt a kormány által felhizlalt Magyar Vagonnak a nagy egyiptomi kocsimegrendelés.
Izrael komoly csapást mért már az iráni nukleáris képességre, de a legfontosabb célpont, Fordo, ahol több ezer urándúsító centrifuga üzemel, még sértetlen, mert mélyen a föld alatt van.
Átláthatóbbá és rugalmasabbá szeretnék tenni a kerti kutak bejelentésének, engedélyezésének és ellenőrzésének folyamatát.
Hideg ételre lehet majd költeni az utalványt, pénzre nem váltható át.
Az ukrán dróntámadások pedig az orosz polgárok türelmét is tesztelik.