Két finn turista teljes menetfelszerelésben jelent meg március közepén a Dynamo (bike & bake - azaz bringa és süti) kerékpárkölcsönzőben, mivel már hetekkel korábban online lefoglaltak két bringát három napra. A cégvezető Borogdai Bea hiába magyarázta nekik élő szóban ugyanazt, mint néhány nappal korábban e-mailben, hogy térdig érő hóban nem mennek majd sokra, a finn turisták nevetve anekdotáztak arról, hogy odahaza milyen magas hófalak közt tekernek nap mint nap.

A finnek tehát nem tágítottak, GPS segítségével bejelöltek a városban és környékén kéttucatnyi helyszínt, amit meg akarnak nézni, szóval viszik a bicikliket. „A nap vége előtt visszajöttek, mert a behavazott városban csak egyetlen út volt letakarítva, az meg Csepelre vezetett. Nem tudtam mivel vigasztalni őket” – meséli a cégvezető, akinek most kezdődik majd az első, teljesen önálló szezonja.  

 Dynamo, ha pörög

A Képíró utcában nyitott Dynamo tipikus cégnek számít a ma már működő kerékpárkölcsönzők között: inkább kisméretű, legfeljebb néhány tucat bringából álló kerékpárflottával dolgozik, ügyfelei zömében külföldiek, azaz inkább az idegenforgalomhoz, mint a városi közlekedéshez kapcsolódik.

Bea 17 bicajból álló flottájának minden darabját egy magyar feltalálóhoz kötve számozta meg – ez tetszik is a turistáknak, akik többségében Hollandiából, Belgiumból és Nagy-Britanniából érkeznek. Az ügyfelek többnyire online foglalnak előre maguknak nyerget, ha mégsem, úgy azokból a hotelekből, hostelekből szereznek tudomást a Dynamóról, ahol kitehették a cég szóróanyagait. A Dynamo összeköti a bringát és a sütit, a külföldi bicikilikölcsönzőkben ugyanis a kerékpáros kellékek árusítása mellett teaházat, könyvkölcsönzőt, internetkávézó jelleget is társítottak a bringák mellé, és az ügyfelek itt is keresik az ilyen extrákat – a cégvezető pluszként a cukrásztudását vitte a kölcsönzőbe.

Nem robbantja szét a piacot a Bubi

Elvileg akár fel is boríthatja a jelenlegi idilli viszonyokat, hogy a főváros saját, ezer kerékpárral induló bérlési rendszer építésébe kezd. A budapesti piacon jobbára a Dynamóhoz hasonló szűk, speciális ügyfélkörre szakosodott "garázskölcsönzők" működnek, amelyek úgy vélik, bőven van még tér a piacon, nem zavarják egymást a fővárosban majdan – a mostani állapot alapján jövőre – megjelenő, hozzájuk képest mamut, a tervek szerint ezer kerékpárral belépő, Bubival – ráadásul nem is azonos ügyfélkört céloznak meg.

Fülöp Máté

A Yellow Zebra a VI. kerületben az angolokra és a amerikai-kanadai turistákra szakosodott, a kerékpárkölcsönzést internetkávézós, könyvkölcsönzős, teaházas feelinggel toldották meg. Itt, ahogy a Bikebase-nél is, szinte csak a külföldi turistákra fókuszálnak, így ők is úgy látják: a Bubi megjelenése aligha fogja az ő üzletüket zavarni. Pláne, hogy a közbringa-rendszer kerékpárjait inkább strapabírásra tervezik, és a turisták számára fontos kiegészítők helyett az alapfelszereltség, lopásbiztosság és a szétszerelhetetlenség a szempont.

A Buda Bikenál hasonlóan nyugodtak. Wolfgang Lehner, utóbbi cég vezetője azon a véleményen van, hogy az a biciklis kultúrának használni fog, ha akár több ezer kölcsönözhető kerékpár is megjelenik a belvárosi kerületekben.

Ezer szétszerelhetetlen bicikli 75 terminálon

A tervek szerint jövő év tavaszától lehet közbringákat használni Budapesten. A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) február végén írta ki a közbicikli-rendszer kiépítéséről szóló pályázatot. A rendszert Bubinak nevezték el (a Budapesti Bicikli összevonásával). Kiépítéséhez 900 millió forint Európai Uniós támogatást lehet felhasználni, az önrészt pedig Budapest Főváros Önkormányzata biztosítja a BKK számára. A főváros már 2008 óta tervezi, hogy más európai országokhoz hasonlóan Budapesten is bárki közösségi kerékpárral közlekedhessen. A feladattal már akkor a fővárosi tulajdonú Parking Kft.-t bízták meg, és megszületett a döntés hetvenöt gyűjtőállomás helyszínéről is.

Az eljárás nyertesének a szerződéskötés után mintegy fél év alatt kell a hálózatot úgy felépítenie, hogy Budapesten − a tervek szerint jövő tavasszal − beindulhasson a közbringarendszer. A pályázat győztesének feladata a gyűjtőállomások tervezése, 75 terminál gyártása és telepítése, a szoftverek biztosítása, és mobilalkalmazás fejlesztése. A kerékpárokat dokkolókban helyezik el az állomásokon. A közbringákat egységes arculatú tárolókból lehet majd elvinni, és használat után bármely másik tárolóban leadni. Első ütemben 75 helyszínen 1000 kerékpárt lehet majd kölcsönözni; a pesti oldalon a Nagykörúton és a Városligeten belül, Budán pedig Vízivárosban, valamint a dél-budai egyetemi negyedben és a Margitszigeten. A kerékpárokat kétféle módon lehet majd igénybe venni: személyes regisztrációval és egyszeri díj befizetésével – így azonosítják a bringát használót –, vagy bankkártyás fizetéssel a terminálnál – ez kaucióhoz kötött megoldás.

A használat 30 percig ingyenes lesz, azt követően meredeken emelkedik a díj. Pár órát meghaladó időre már nem éri meg igénybe venni, ezzel ösztönzik a rendszer kihasználtságát, hogy akinek szüksége van rá, találjon a tárolókban bringát. (A Bubi rendszerről részleteiről a BKK oldalán olvashat.)

Fülöp Máté

A BKK az elkövetkező években a Bubi rendszer további bővítését tervezi, ezért a mostani kiírásban vannak olyan opciós tételek, amelyek lehívásával további 150 terminál kiépítésére és 2200 kerékpár beszerzésére van lehetőség.

Megférnek egymás mellett

„Jó, hogy végre megépül, mert segít elhitetni az emberekkel, hogy lehet Budapesten kerékpáros életet élni. A Bubi a biztonság érzetét keltheti, s úgy látom, hogy elsősorban a helyieknek lesz kitalálva, és az élhetőbb város képét fogja erősíteni, nem az idegenforgalom lesz a fő profilja” – véli Borogdai Bea. A Dynamo vezetője szerint így a Bubi nem jelent majd komoly érvágást, pláne, hogy sok turista eleve „last minute” dönt a kerékpárkölcsönzés mellett, és így biztosan nem fog regisztrálgatni.

De ettől még az észak-európai, amerikai, ausztrál, francia és holland, belga turisták nem fognak tömegével elfordulni a mostanra Budapesten kialakult rendszertől. „Konkurencia lesz, de én ezzel kapcsolatban pozitív vagyok, mert több ember bringázik majd, ami csak még több embert fog arra rávenni, hogy  nyeregbe üljön. A Bubi szerintem inkább diákokat és késő középkorúakat "ülteti" kerékpárra, nem a turistákat" – véli Lehner, aki szerint Bécsben és Párizsban sem regisztrálnak, és nem ad hoc jelleggel ülnek fel egy-egy félórára a bringákra.

A kerékpárkölcsönzőket nem érinti hátrányosan a közbringarendszer kiépítése, ugyanis előbbiek szinte kizárólag városi turizmust szolgálnak ki – mondta a hvg.hu-nak László János, a Magyar Kerékpárosklub elnöke. A közbicikli viszont nem erre szolgál, és úgy alakítják ki díjait, hogy ne érje meg fél-egy napra, egy túra idejére használni. Hosszabb időre jobban megéri a kerékpárkölcsönzés. Így a két rendszer teljesen megfér egymás mellett.

A kerékpárosklub elnöke attól sem tart, hogy a közbringarendszerrel a fővárosi utakon megjelenő ezer kerékpár problémát okozna a keskeny vagy nem létező kerékpárutak miatt (például a Nagykörúton). Mint mondta, Párizsban ennek több mint a tízszerese jelent meg egyszerre az ottani közbringarendszerrel, és nem okozott gondot. Emellett az új rendszerhez kapcsolódik egy olyan intézkedésterv is, amely olcsón kerékpáros-baráttá teszi a belvárosi utcákat (például piktogrammok felfestése, útkereszteződések, lámpák hozzáigazítása a kerékpáros közlekedéshez, egyirányú utcákban a biciklizés engedélyezése).