Hozz létre egy linket előfizetéssel nem rendelkező barátaid számára

Összesen 6 milliárdot kezelhetnek Hernádi és Garancsi cégei

Hernádi Zsolt, illetve Garancsi István vadonatúj magáncégei 3-3 milliárdos, mikrocégek tőkehelyzetét javító alap kezelését nyerték el az NFÜ pályázatán.

  • hvg.hu hvg.hu
  • +${remainingCount} szerző
Összesen 6 milliárdot kezelhetnek Hernádi és Garancsi cégei

Szűkszavú közlemény tudatja a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) honlapján, hogy az Új Széchenyi Kockázati Tőkeprogramok Közös Növekedési Alap Alprogram (GOP-2013-4.3/B/2 kódszámú) kiírása keretében közzétett pályázati felhívás beérkezett pályázatainak értékelési folyamata lezárult. A pályázati kiírás forrását az Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.

Az összesen a 2011-2015 közötti időszakra rendelkezésre álló összesen 6 milliárdos összeg kezelésére két társaság pályázott eredményesen. A két nyertes cég (közvetítő) kiléte azonban érdekes: kiíráshoz kapcsolódóan a Gran Private Equity Zrt. és a Garangold Investment Befektető Zrt. pályázott eredményesen, és nyerte el az egyenként három milliárd forint összegű uniós társfinanszírozással létrehozandó alap kezelését. A Gran Private a horvátok által erősen szorongatott Mol-vezér, Hernádi Zsolt, a Garangold pedig a Videoton-tulajdonos Garancsi István tulajdonában áll. Más tulajdonos egyik társaságban sincs a két ekoceleben kívül. További érdekesség, hogy a zrt.-ket egy nap eltéréssel idén nyáron június 11-én, illetve 12-én hozták létre és mindkét társaságban igazgatósági tagok is az egyszemélyi tulajdonosok, s mindkét társaságban rajtuk kívül két-két további gazgatósági tagot tüntet fel az Opten céginformációs szolgáltató nyilvántartása. Mindkét társaság jegyzett tőkéje 50 millió forint. A pályázati kiírás 2013. június 17-i dátummal olvasható az NFÜ honlapján. A pályázatokat 2013. július 2-án délelőtt lehetett benyújtani a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt.-hez.

A pályázat célja a korai (magvető és induló), illetve növekedési szakaszban lévő, Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban székhellyel, illetve Magyarország kivételével az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén, nem a közép-magyarországi régióban fiókteleppel rendelkező mikro-, kis- és középvállalkozások tőkehelyzetének a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt., illetve magánbefektetők által létrehozott közös kockázati tőkealap (a Közös Növekedési Alap) befektetései útján történő javítása, ezen belül is elsődlegesen a növekedési életszakaszban lévő, innovatív vállalkozások tartós forráshoz juttatása sikeres gazdálkodásuk elősegítése érdekében. Az alapok 5 évesnél nem régebbi bejegyzésű, és 5 milliárd forint árbevételű cégekbe fektethetnek cégenként legfeljebb 750 millió forintot (2,5 millió eurót).

A kiírás szerint a közvetítő a befektetővel/befektetőkkel kötött megállapodása alapján, az abban meghatározatott mértékben, a Közös Növekedési Alap likvidálásakor (jogutód nélküli megszűnésekor/megszüntetésekor) részesedhet sikerdíj jogcímén a Közös Növekedési
Alap hozamából, feltéve, hogy 1. a Közös Növekedési Alap tartozások és kötelezettségek kielégítését követően fennmaradó likvidáláskori, az esetleges futamidő alatti kifizetésekkel korrigált saját tőkéje legalább az elvárt hozamnak megfelelő részesedésarányos éves hozamot biztosít és 2. a Közvetítő kizárólag az elvárt hozamot meghaladó hozamrészből részesedik.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

A végtelen lehetőségek iparága

Az űrgazdaság egyre szélesebb lehetőségeket kínál már a kisebb cégek számára is. Pályázati források is rendszeresen elérhetők a vállalkozások számára.

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Ilyen egyszerűen lopták el egy nő több száz millió forintot érő budai telkét

Nyolc nap leforgása alatt elajándékoztak, majd eladtak egy jelenleg 300-400 millió forintot érő telket Budapest XII. kerületében – mindezt úgy, hogy a tulajdonos erről semmit sem tudott. Azóta egy konténer is megjelent a területen, a csalás áldozata pedig nem tehetne semmit egy esetleges építkezés ellen sem, mert jogilag már nem az övé a telek. A HVG információi szerint egyre több a hasonló ügy.