Közmunka, börtön, vagy szőlő – Olaszliszkán ezek az alternatívák egy cigány ember számára, festi le a helyiek kilátásait Fercsák László cégvezető, miközben körbevezet minket a helyi Lapis-dűlőben, amit két év alatt cigány munkásokkal fordítottak termőre, az eredetileg tervezett 3-4 évhez képest. Amikor ottjártunk, esett az eső, ezért nem láthattuk, amint művelik a tőkéket a roma munkások.

Ha az időjárás engedi, a furmint és hárslevelű szőlők egy része itt aszúsodásra is hajlamos. A mostani sok eső és napsütés nagyon jót tett a szőlőnek, így idén bőséges termésre, szép aszúszemekre számítanak.

Tokaj-Hegyalján nagy a szegénység, minden második ember a szőlőből él, sokan feketemunkában dolgoznak. Olaszliszkát többgenerációs munkanélküliség sújtja, különösen a cigányok körében magas az állástalanok aránya. A faluban körülbelül 1800-an élnek, közülük 800 cigány ember. A faluban a legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, a mindössze három hónapig tartó közmunkaprogramban jelenleg 124 fő dolgozik. Mivel a településen munka alig van, a legtöbben szőlő- vagy bodzaművelésért kapott napszámból és szociális juttatásokból élnek. Így adódott a civil ötlet, hogy a cigányokat a szőlőtermelés révén juttassák rendes bérhez, ráadásul egész évben.

Kitörni a napszámosi létből

A program, amelyet Fercsák László kitalált, két évvel ezelőtt indult a Polgár Alapítvány támogatásával. Az együttműködés lényege, hogy az alapítvány pénzzel és mentorálással segíti a vállalkozást, utóbbi bérelt földeken műveli a szőlőt, bejelentett cigány munkásokat foglalkoztat, majd a nyereségből az év végén visszafizeti a kölcsönt az alapítványnak. A dolog azonban jóval többről szól, mint a pénzbeli támogatás. „Akinek rendes munkája van, az gondolkodni kezd a jövőjéről. Ki tud törni a napszámosi létből, jobb iskolába íratja a gyerekét, vagy például a családjával elköltözik a falu cigánytelepéről a felvégre albérletbe” – mondja Fercsák, akinek az alapítvánnyal együtt négy családot sikerült kihoznia a Dankó Pista utcai cigánytelepről a falu jobb részébe albérletbe.

Az alapítvány évente változó összegben támogatja a programot, attól függően, hogy a vállalkozás éppen hány hektáron dolgozik, mennyi emberrel, milyen eszközökkel. Fercsák cége 2012-ben 8 emberrel kezdte a bérszőlők művelését 10 hektáron. 2013-ban már 27 hektáron, 15 emberrel dolgoztak. Az idei év azonban az eddigieket is felülmúlta: már 80 hektáron, 27 bejelentett munkavállalót foglalkoztatnak. E mellett változó számban dolgoztatnak idénymunkásokat is, napi bejelentéssel, úgyhogy Fercsák cége az idei szüreti idényben már 80-90 embernek fog munkát adni legálisan. Tovább bővítést azonban nem terveznek, inkább gépesítésben gondolkodnak, a kézi permetezőgépeiket traktorokra cserélnék.

Tavaly a Polgár Alapítvány 18 millió forint kamatmentes kölcsönt adott Fercsák cégének, amely az emberek bérköltségének egy részét, a talajmunkák, a bérpermetezés, a permetszer költségét fedezte. Ezt az összeget, és az előző év támogatását is, utolsó fillérig visszafizették az alapítványnak. Fercsák havi elszámolásban dolgozik az alapítvánnyal, a vezetővel itt napi kapcsolatban áll. Kezdetben új volt neki, hogy ilyen szinten előre tervezzen, de mára már belejött az excel táblák kezelésébe. Az alapítvány rajta keresztül sok más dologban is segíti a helyieket. Krumplit, fát, uborkát, ruhacsomagokat, bútorokat, iskolakezdési csomagokat osztanak a rászoruló cigányoknak. Fercsák cége a munkaügyi központtól is kap vállalkozói bértámogatást. Apró szépséghiba, hogy a havi 50 ezer forintot egy személy után csak egy évig adják, így a 9-10 fős alapemberein kívül csak éves munkaszerződéseket tud kötni az új segédmunkásokkal.

Ez a program a közmunka hiteles alternatívája

Szőke Judit, a Polgár Alapítvány igazgatója szerint a program célja, hogy önfenntartóvá tegye a tartós foglalkoztatást Olaszliszkán, így a közmunka hiteles alternatíváját kínálja a helyieknek. „Azt feltételezzük, hogy a szőlőtermelés jövőre önfenntartóvá válik, mert a vállalkozás nyeresége akkora lesz, amihez mi már nem fogunk kelleni. Mi a legálisan működő, nyereségérdekelt piaci vállalkozásokban hiszünk, amely érdekelté teszi a szereplőket hosszú távon, és így jelentős értéket termel számukra” - vall arc poeticájukról Szőke Judit, aki szerint ugyanez a közmunkáról nyilvánvalóan nem mondható el. Szerinte a tevékenységüket a faluban egy csomó ember végignézte, az pozitív módon alakítja a valóságukat, és ez is legalább annyira fontos.

„A közmunkából egyszerűen nem lehet megélni, ráadásul itt Olaszliszkán a kutyába se veszik a közmunkás cigányokat” – panaszolja a négygyerekes Gertner János, aki közmunkásként 47 ezer forintot kapott kézhez, ám szőlőművesként most nettó 80 ezret visz haza. Szerinte az önkormányzat keresi az alkalmat, hogy bizonyos cigányoknak keresztbe tegyen. „Például, ha egy cigány három percet késik a közmunkáról, azonnal kirúgják”, említi. Amióta viszont Fercsáknál dolgozik, elégedett, mert itt megbecsülik, és szeret is a szőlővel foglalkozni. A keresetéhez jön még a családi pótlék és az egyéb alkalmi munkák, így nagyjából nettó 150-170 ezret keres minden hónapban, ami Olaszliszkán nagy szó. A szőlővel való foglalkozást még napszámosként, feketemunkásként tanulta meg, de ma már úgy tekint magára, mint akinek ez a szakmája, és erre láthatóan nagyon büszke. Az alapítványtól kapott már mosógépet, szobabútort, centrifugát, linóleumot is.

Hitelt nem adnak a bankok Olaszliszkának

Fercsák László vállalkozása korábban beruházási hitelfelvétellel is próbálkozott a szőlőtermelésre, de mindegyik bank elutasította. Volt olyan bank is, ahol az elején közölték vele, Olaszliszka náluk tiltólistán van, ezért nem kaphat hitelt, hiába volt szerinte megfelelő üzleti terve. Ezért óriási szerencsének tartja, hogy találkozott a Polgár Alapítvánnyal, nélkülük szerinte sehol sem lenne. Szőke Judit szerint a programjaik fontos eleme, hogy találjanak egy olyan helyi embert, aki a közösség adottságaira építve, képes maga köré csapatot építeni, és a tudását továbbadni, és László ilyen ember. 

Fercsák cége 2013-ban rekordévet könyvelhetett el, több mint 600 mázsa szőlőt szüreteltek a bérelt földeken, idén ennek minimum a háromszorosát várják. A megtermelt szőlőt 6-7 helyi borásznak, illetve cégeknek adják el. A Tokaj Kereskedőháznak kizárólag aszút szállítanak. A borszőlő kilóját tavaly 90-110 forintért, az aszút 2000-2400 forintért tudták eladni. A vállalkozás mindig annak adja el a szőlőt, aki többet fizet érte, akár csak 2-3 forinttal is kilónként.

"Reméljük, majd Orbán Viktor jól megemeli a szőlő árát" - mondja nekünk ezzel kapcsolatban egy cigány férfi a Kossuth utcán. A férfi arra célozhatott, hogy a választások előtt Lázár János bejelentette: az állam 100 milliárd forintot irányít Tokaj-Hegyalja fejlesztésére. A pénzt nem a helyi vállalkozások, hanem az önkormányzatok és az állami Tokaj Kereskedőház kapja, az első részletet "megállapodásos-tárgyalásos rendszerben" fogja utalni a Miniszterelnökség decemberig, ígérte Lázár. Fercsák László erre azt mondja: neki mindegy, ki a miniszterelnök, ő csak üdvözölni tudja, ha az állam valóban ennyi pénzzel támogatja Tokaj-Hegyalját. Számára ugyanakkor nagy kérdés, hogy ebből a pénzből mennyit fognak látni az olaszliszkai cigány és nem cigány szőlészek.

Saját borászatot szeretnének

Fercsák László egyébként civilben a helyi cigány önkormányzat elnöke, de az idei választásokon már nem akar indulni. Azt mondja, azért nem, mert vállalkozóként sokkal többet tud tenni a helyi cigányokért, mint kisebbségi vezetőként. „A szőlőműveléshez pénz kell, ami az önkormányzatnak nincs. A romáknak szóló munkahelyteremtési, állami pályázatok négy évvel ezelőtt megszűntek. Kisebbségiként csak hagyományőrzésre, kultúrára lehet pályázni.”

A másik ok, amiért nem indul, hogy önkormányzati vezetőként minden cigányt ugyanolyan módon kellene támogatnia, cégvezetőként viszont megteheti, hogy azt foglalkoztatja, aki tényleg dolgozni akar, és nem csak a segélyre várni. Az olaszliszkai cigányság ugyanis változatos, nem lehet őket egy kalap alá venni, vallja. Van, aki dolgozni akar, van, aki nem. Ezt alátámasztották a falubeliek is, akik azt mondták a hvg.hu-nak, hogy a dolgosabb cigányok ugyanúgy lenézik a Dankó Pista utcai cigánytelepen élőket, mert ott csak a segélyre várnak, mint ahogy a magyarok egy része is lenézi a cigányokat. Fercsák komoly sikerének tartja, hogy vállalkozóként, és nem önkormányzati vezetőként hozta ki a már említett négy családot a telepről, a korábbi árvízi területről. Tanodát is működtet tavaly óta, amelynek célja, hogy kiemelje a helyi általános iskolából azokat a cigány fiatalokat, akiket eredményeik alapján és a szüleik szerint is jobb iskolát érdemelnek. Idén ősztől már 13 gyermeket fognak szállítani naponta Vámosújfalura az általános iskolába.

A terveiről szólva Fercsák elmondta: saját borászatot szeretnének 1-2 éven belül. Ehhez az kell, hogy a termés 30-40 százalékát saját maguk fel tudják dolgozni. „Szeretnénk asztali és minőségi borokat gyártani a magyar és a külföldi piacra is, nem titkolva a nevünket és a származásunkat” – avat be elképzeléseibe minket. Másik nagy tervük, hogy a náluk dolgozó alapemberekből őstermelőt faragjanak. Ezt hasonló módon képzeli el, mint ahogy a Polgár Alapítvány segített neki. „Családonként 1-2 hektár bérléséhez adnánk kamatmentes kölcsönt, amit az év végén visszafizetnének. Úgy számoltuk, hogy az első évben 5-600 ezer forint nyereség maradna náluk. Hiszek benne, hogy ez sikerülhet, hiszen az alapítványtól megtanultuk: engedni kell, hogy ami bennük van, az működjön” - mondja. Fercsák szerint ha az állam vagy az önkormányzat hasonló módon állna hozzá a munkahelyteremtéshez, mint ahogyan ő együtt dolgozik a Polgár Alapítvánnyal, akkor Olaszliszkán megszűnne a munkanélküliség.