Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Négyből egy kisboltban, ötből egy áruházláncnál szabálytalanságokat talált a mérlegek használatát ellenőrző Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság. Nem kis pénzről van szó: egy vásárlás során átlagosan 200 forinttal csellózzák át a vevőket. Súlypótlás, billegés, érme a súly alján – nem ismer határokat a magyar kreativitás, a trükkök száma szinte végtelen, mutatjuk a leggyakoribbakat.
Átverési razziát futtatott le a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), és arra jutottak, hogy az élelmiszer-áruházláncokban átlagosan a vásárlások 20, a kisebb élelmiszerüzletekben pedig 25 százalékánál lehúzzák a vevőt. A fogyasztókat egy-egy ilyen esetnél átlagosan több mint 207 forint kár éri. Az NFH szerint minden ötödik próbavásárlásnál többet mutatott a mérleg, azaz például több felvágottat fizettettek ki, mint amennyit vásároltak.
A vizsgálat tapasztalatai szerint leggyakrabban az élelmiszer-áruházláncokban és a kisebb élelmiszerüzleteknél fordult elő, hogy többet mutatott a mérleg.
Csomagolóanyag, pluszsúly, érme a súly alján
A többletszámolás oka a legtöbb esetben az volt, hogy a mérést végző alkalmazottak a termék tömegébe a csomagolóanyagot is belemérték. Ez pedig szabálytalan, az a kereskedő, aki így jár el, megtéveszti a vásárlókat.
Szintén jogsértő, amikor a valódi mennyiségnél azért mutat többet a mérleg, mert pontatlanul van beállítva. Volt, hogy kisebb súlypótló eszközzel trükköztek az üzletben, vagy a méréshez manipulált súlyt használtak.
Előfordult továbbá, hogy a mérlegeléshez használt súly aljára tettek egy érmét, ami miatt már nem a valós mennyiséget mutatta a műszer. De arra is volt példa, hogy kitámasztották a mérleget, hogy másként billenjen, az így mért mennyiség szintén nem valós.
Sok a nem hitelesített mérleg
Több száz üzletben fordult elő, hogy a mérleg hitelessége az ellenőrzés idején már lejárt. A legtöbb ilyen szabálytalanság kisebb élelmiszerüzletekben, vásárcsarnokokban, piacokon, hús-hentesáru üzletekben fordult elő. A szabálytalanság oka ugyanakkor sok esetben az, hogy nem tudták a vállalkozók, hogy a mérlegeket 2 évente hitelesíttetni kell. Volt olyan mérleg, amelynek a hitelesítése az ellenőrzés idején 5 éve lejárt.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
„Én itt már minden »hülyére« szavaztam. Értelmes, világlátott, anyagilag stabil helyzetben lévő embernek szerintem tilos politikai párt közelébe mennie itthon” – mondja a magyar „orr”. HVG-portré.
Dopeman a „Jó arcok”-at, Kocsis Máté a „Zebra” nevű kört vezeti. Na de melyik kört vezetheti Schmidt Mária?
Nem kell már tartós tejet venni, jön a világháború, kivéve Magyarországon – üzeni Orbán. Megnéztük, mi igaz az állításaiból.
Kellemes zenei aláfestés jellemzi, egy mosolygó pap is felbukkan benne.