Ez egyike azoknak az uniós direktíváknak, amelyek elvben beépültek a nemzeti jogrendszerekbe, de ezekről a nagyközönség alig értesül. Az AirHelp társaság, amely a légi utasok kártérítési igényeinek érvényesítésére specializálódott, nemrég hétezer európai légi utast kérdezett meg. A válaszokból kiderült, hogy 85 százalékuknak fogalma sincs a jogairól. Az Európai Unió hivatalos közlönyeit kevesen olvassák, csak a szakemberek. A légitársaságokról szóló, pr-cikkeket, illetve az extra olcsó utakat kínáló reklámokat viszont milliók. És a hatás nem marad el.

Az AirHelp vizsgálata szerint a repülőjegyet vásárlók kétharmada nem kapott információt a társaságtól, hogy milyen jogok illetik meg késés vagy járattörlés esetén. A dolgok jelenlegi állása szerint csak azok az utasok indítanak kártérítési eljárást, és ők az átlagnál vélhetően sokkal tehetősebbek, akik egy légitársaság hibája miatt komoly üzleti veszteséget szenvednek. A többség viszont a késést, a járatkimaradást az utazás természetes velejárójának tekinti és beletörődik a megváltoztathatatlanba. Továbbá: a pórul járt utasok nem jogi szakemberek, miközben a légitársaságok nagyon is fel vannak vértezve remek ügyvédekkel a kártérítési perek ellen.

 Ha viszont egy elszánt egyén mégis belevág a kártérítési perbe, a Le Figaro cikke szerint leginkább egy bennfentes, jól tájékozott cég segítségével számíthat eredményre. Amely minimum 25 százalékot zsebre tesz az utas kártérítéséből siker esetén. Mindezen tényezők alapján a légitársaságok alapvetően jól jönnek ki a problémás ügyekből. Az AirHelp kalkulációja szerint az utóbbi években az európai légitársaságok 5 milliárd eurót spóroltak meg azzal, hogy nem fizettek kártérítést 13 millió, késés vagy a járatkimaradás miatt pórul járt utasaiknak.