Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Megtriplázódtak a lakbérek három év alatt – olvasható a Tárki Társadalmi riport 2018 című kiadványában. Így aztán hiába stabilizálódik az ingatlanpiac a válság után, a fiatalok és a szegényebbek helyzete egyre rosszabb.
Az állami lakástámogatások 90 százaléka a magánlakások építését segíti, ezzel a felső középosztály és az elit jár jól. Már a közepes jövedelműek is arra kényszerülnek, hogy kisebb lakásba költözzenek, vagy épp arra, hogy több egyedülálló közösen vegyen ki albérletet, és így is gyakran költik a jövedelmük 25-35 százalékát a lakhatásra. A szegényebbek pedig az elemzők finom megfogalmazása szerint „szubsztandard” lakásokba kényszerülnek.
A jómódúak vásárlásai miatt viszont így is pörög a lakáspiac. A csokot 2016-ban és 2017-ben 35 ezren igényelték, a befektetési célú lakásvásárlások aránya pedig a 2012-es 20-25 százalékról 40 százalékra nőtt.
Csakhogy a lakásárak 30 százalékos emelkedése egy átlagos ingatlannál több, mint amennyi a csok átlagos összege.
Nagy baj lehet még a hitelekből is. Az alacsonyabb jövedelműek már nagyobb arányban vesznek fel hitelt, mint a felső középosztály és a gazdagok. Sőt, a leszakadó csoport 12 százalékának is van hitele. A Tárki arra jutott: a lakás megfizethetőségének problémája a hitellel rendelkező családok és az önkormányzati lakásokban élők esetében a legsúlyosabb.
