Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Nemcsak az európai exportőrök, de az amerikai fogyasztók is dühösek Donald Trump amerikai elnök új büntetővámjai miatt.
Közeledik a karácsonyi vásár, amikor az Egyesült Államokban a leginkább kelendőek az Európából importált whiskyk, borok és sajtok, de miután ezek megdrágulnak a büntetővámok miatt, kisebb lesz a kereslet, és sok ezer amerikai munkahely kerülhet veszélybe – így panaszkodik a Specialty Food Association, mely több tízezer élelmiszer-kiskereskedőt képvisel.
Trump hírhedt Airbus-tarifái kicsapták a biztosítékot az óceánon túl is, de természetesen jóval nagyobb a felháborodás Európában, ahol az exportőrök nem értik, hogy mi közük az Airbus-vitához, mely hosszú évek óta folyt, és a Kereskedelmi Világszervezet végül is az amerikaiaknak adott igazat. Trump megragadta az alkalmat, és büntetővámmal sújtotta a francia vörösborokat, a skót és az ír whiskyt, az olasz sajtokat is.
Ellencsapásra készül az EU
Erre figyelmeztetett Cecília Malmström, az unió kereskedelmi biztosa mondván, hogyha az amerikaiak kereskedelmi csatározást kezdenek, akkor Brüsszelnek sem lesz más választása, minthogy visszavágjon. Bruno Le Maire francia pénzügyminiszter egyértelműbben fogalmazott: mindenképp lesz visszavágás, de előbb egyeztetnek az uniós partnerekkel.
A francia pénzügyminiszter érthetően dühös, hiszen nemrég ő egyezett meg Steve Mnuchin amerikai pénzügyminiszterrel Biarritzban, hogy Franciaország lemond a GAFA adóról (a Google, az Apple, a Facebook és az Amazon) megadóztatásáról, ha az USA is eltekint a francia vörösborok büntetővámjáról. Trump ugyanis nagy hangon fenyegetőzött, hogy a kaliforniai borosgazdák nem hagynak neki nyugtot, és folyton kérdezgetik: miért engedi be az USA-ba a konkurens francia borokat olyan olcsón? Hiába egyeztek tehát meg Biarritzban nemrég, most mégiscsak itt vannak a büntetővámok a francia borok ellen. Pedig a francia borosgazdák gyönyörű válogatást küldtek Trumpnak a legfinomabb borokból Biarritzba, ám úgy tűnik, ez sem volt elég.
Az olasz sajtkészítők is a plafonon vannak
Mi közünk nekünk az Airbus–Boeing-vitához? – tudakolják a tejtermékek előállítói Itáliában, hiszen Trump döntése miatt 5 dollárral többe kerül majd egy kiló parmezán az USA-ban. Aggódnak, hogy ki fogja ezt megfizetni az Egyesült Államokban, mely az uniós sajtexportálók legnagyobb külső piaca, ahova évi 133 ezer tonna sajtot szállítanak.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium viszont jelezte: nem lesz kegyelmi időszak, október 18-tól minden európai exportőrnek meg kell fizetnie a büntetővámot, akinek a terméke a listán szerepel. Mivel a sajtok érlelése hosszú folyamat, ezért nem azonnal érzik meg a termelők a válságot, de jogosan merülhet fel a kérdés, hogy egy ilyen bizonytalan piaci helyzetben ki vállalkozik befektetésre az európai élelmiszeriparban. Persze lehet új piacokat találni a Távol-Keleten, mindenekelőtt Kínában és Japánban. De az semmiképp sem pótolja az amerikai piacot.
Airbus kontra Boeing, avagy miért mosolyognak Pekingben?
2004 óta az ügyvédek milliós honoráriumot tettek zsebre az amerikai és az európai repülőgépgyártó vitájában – írja a párizsi Le Figaro. Mindkét fél azt állította a másikról, hogy jelentős állami támogatást kap. Ez nyilvánvaló mindenki számára, de az amerikaiak érveit a WTO meggyőzőbbnek találta. Ezen az alapon hatalmazta fel a Kereskedelmi Világszervezet Trumpot a 7,5 milliárd dolláros büntetőhadjáratra, aminek most a levét isszák az európai élelmiszerexportőrök. Közben pedig a nevető harmadik: Kína mosolyog.
A kínaiak nagy terve az, hogy az Airbushoz és a Boeinghoz hasonló nagy repülőgépgyárat hoznak létre, ez pedig a COMAC. Minthogy Kína a világ legnagyobb légipiaca, ezért Peking úgy köt üzletet az amerikai és az európai óriással, hogy azok vállalják közös vállalkozások létesítését az ázsiai óriásban. Ott pedig a modern technológia lenyúlásának szinte korlátlan lehetőségei kínálkoznak. A kínaiak tehát nevető harmadikként megnyerhetik az amerikai-európai testvérháborút – állapítja meg kissé búsan a párizsi Le Figaro.
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
Megvan a fővárosi költségvetés az év végéig, a kormány pedig kedvezményes lakáshitelt és az állami cégeknél folytatódó spórolást jelentett be. Eközben a nemzetközi színtéren arra készülnek, mi lesz, amikor hamarosan lejár a vámháború három hónapos tűzszünete.
Az Amerika Párt megalapítását az elnöktől elhidegült topmilliárdos az X-en szavaztatta meg a követőivel.
David Zucker, a Naked Gun rendezője biztosan nem nézi meg a Liam Neesonnal készült negyedik részt, mert az szerinte ötlettelen másolat lesz csupán. A rendezőtrió egyharmadával Leslie Nielsen fingógépéről, a pilótás pedofilpoénokról, a Top Secret bukásáról és O.J. Simpsonról is beszélgettünk.