„Kormányzati döntés, ezeket lehet hallani, de nincs még leírva sehol, az országban tíz helyen fognak kialakítani égetőerőművet” – ezekkel a mondatokkal nyitott Mondok József, Izsák egy hónappal ezelőtt megválasztott polgármestere azon a rendkívüli ülésen, amelyet azért hívtak össze, hogy a testület véleményezze a településükön működő hulladéklerakó bővítését. A polgármester azért nyithatott ezzel, mert így azt erősítette, hogy csak rövid ideig lesz a helyi hulladéklerakón a 67 település szemete az eddigi 24 helyett, az is azzal a céllal, hogy feldolgozzák, válogassák azt, és azt is, hogy lényegében egy rendszer részeként nem is nagyon tehetnek mást, mint támogatják a bővítést.

Az izsáki hulladéklerakó bővítése az időközi választás kampányában került terítékre, Varga István, Mondok József kihívója aláírásokat is gyűjtött, hogy ne szállítson több szemetet a településre az a cég, amely az izsáki lerakót üzemelteti. A területileg illetékes kormányhivatal által kiállított engedélyből derült ki, hogy a Duna-Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft azt tervezi, hogy az eddigi 24 helyett 67 település hulladéka kerüljön az izsáki lerakóra. Bár az időközi kampányban a természetvédelmi területen levő közeli Kolón-tó elszennyezése volt a fő érv a bővítés ellen, az a mostani rendkívüli ülésen kiderült, hogy a Kiskunsági Nemzeti Park nem kifejezetten tiltakozik, mivel a lerakó nem a természetvédelmi területen van.

Jöhet több szemét, csak zöldüljön

Az október 26-án megtartott ülésen végül Mondok József előterjesztését fogadták el, miszerint a helyi zöldhulladék kezelését végző komposztáló létesítmény építését támogatják, illetve olyan válogató üzem létrehozását, amellyel növelik a hasznosítható anyagokat, és csökkentik a végleges ártalmatlanításra váró anyagokat. Magyarul zöld utat adtak a több településről ideszállított szemétnek azzal, hogy itt azt úgy kell feldolgozni, válogatni, hogy további hasznosításra alkalmas legyen. Az előterjesztés a több szemét egyszerű lerakását nem támogatja.

Az ellenzék kifejezetten azt támogatta volna, hogy a jelenleg is a hulladéklerakóra beszállító településeket név szerint felsorolják, hogy több szemét semmilyen céllal ne kerülhessen ide, illetve azt, hogy addig semmilyen bővítést ne végezhessen el a cég, amíg a szerintük jelenleg is szabálytalan működést nem korrigálják. Végül öt-négy arányban Mondok előterjesztését fogadták el, és küldték meg a javaslatot a hatóságnak. A lakosok is véleményezhetik a bővítést, erre még néhány hetük van.

Széllel szemben

Olyan túl sok beleszólása persze aligha lehet akár az önkormányzatnak, akár a helyieknek. A beruházáshoz még hatástanulmányt sem kellett készíteni, mivel nem új tevékenységhez kérte a Duna-Tisza Közi NKft. az engedélyt. Az önkormányzatnak arról kellett nyilatkoznia, hogy a helyi építési szabályzattal összhangban van-e a tervezett bővítés, és észrevételeket, javaslatokat tehettek.

Az izsáki hulladéklerakót egyébként maga az önkormányzat gründolta még 1998-ban Mondok József vezetésével, ekkor az üzemeltető az Izsák-Kom Kft volt. Egészen 2017-ig működtették a 24 település szemetét befogadó lerakót. 2017 áprilisában a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt nem adta meg a cégnek a működési engedélyt, még abban az évben 5 millió forintért értékesítették a DTKH NKft-nek. Ahogy azt az értékesítéssel kapcsolatban a cégvezető az izsáki képviselőknek beszámolt, az állami holding, a jogszabályi változások olyan finanszírozási környezetet teremtettek, hogy képtelenség volt nyereségesen üzemeltetni az önkormányzati vállalkozást. Jelenleg a DTKH Nkft részeként az izsáki lerakó csak egy kis része a nagy rendszernek, amely félmilliónál is több háztartást lát el.

A gigacég 2017-ben egy közel nettó 10 milliárd forintos projekthez nyert támogatást, amelynek megvalósítása jelenleg is folyik. Ennek a KEHOP programnak a tavaly nyári tárgyalásakor az izsáki lerakót is említik, mint egy láncolat végpontját. Azt írják, hogy Dömsöd a legalkalmasabb hely egy átrakó létesítésére, amelyen keresztül a kiskunlacházi régió hulladékát az izsáki lerakóba juttathatják. Tehát a terv kész, az izsáki lerakó pedig e terv része.

Bekebelezték a kicsiket

Négy évvel ezelőtt a nemzeti kukaholding megalakulásával nem titkoltan is egy egységes rendszer felépítése volt a cél. Már a működési engedélyek akkori kiadásával is szelektálta a többnyire önkormányzati vállalkozásokat a holding. Az izsáki céget bekebelező DTKH NKft tagjai zömében önkormányzatok, de a körben felbukkannak magáncégek is. Tavaly írt a hvg.hu arról, hogy a korábban jól működő, korszerű hulladékgazdálkodási rendszert felépítő Szegedi Környezetgazdálkodási Kht településeinek egy részét is elcsábította a DTKH-ban tulajdonos FBH-NP NKft, ezzel csökkentve a szegediek bevételeit, de csökkentve a már megépített infrastruktúra kihasználtságát is. A kormányzati hátszéllel is megtámogatott gigacég meg tarol. Nem véletlen, hogy míg például a szegedi hulladékgazdálkodási cég évek óta veszteséges, addig az előbbiek elég rendes nyereséget értek el az elmúlt években, maga a DTKH NKft, de a tagcégek is.

Az izsáki hulladéklerakó bővítése bizonyára megvalósul, de nem a szemétlerakás lesz a cél, hanem az odaszállított hulladék kezelése. Ha Mondok József értesülései jók, és valóban kétmegyénként épülhet hulladékégető erőmű, az még egy következő meccs lehet, bár előbb-utóbb valamit kell kezdeni majd a rengeteg szeméttel, mert mindent nem lehet csak egyszerűen eltemetni az idők végezetéig.

Izsáki vadászház

Generál Centrál Kft.