szerző:
Szlavkovits Rita
Tetszett a cikk?

Tucatnyi homokháti település vonul ki a szegedi központú, milliárdokból felépített regionális hulladékgazdálkodási rendszerből. A kiválók szerint nem politikai okok miatt szakítottak a Botka László vezette város cégével.

„Nem vették figyelembe az igényeinket” – ezzel indokolta egy sajtótájékoztatón Nógrádi Zoltán, Mórahalom fideszes polgármestere, hogy miért vonul ki 10 homokháti település, abból a hulladékgazdálkodási fejlesztési beruházásból, amely már lényegében két éve fut uniós pénzből.

A Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulás még Magyarország uniós taggá válása előtt, az úgynevezett előcsatlakozási forrásokból nyert milliárdokból felépített egy régióra szabott hulladékgazdálkodási rendszert. Ráadásul már a megvalósítás fázisában van egy újabb, a rendszer bővítését szolgáló projektje, amelyre szintén társulásként nyert újabb milliárdokat.

A helyzetet az teszi bonyolulttá, hogy a társulással időközben szakító önkormányzatok, köztük Mórahalom, Kistelek és társai ugyanebből a forrásból szintén hulladékgazdálkodási program megvalósítására nyertek el támogatást. Így akár az is előfordulhat, hogy a "szakadár" településeken minden családnak két szelektív kukája is lesz.

Egyelőre kérdés, hogy az uniós források felhasználását ellenőrző Irányító Hatóság hogyan ítéli meg a helyzetet: fennállhat-e a kettős finanszírozás, ami veszélyezteti a fejlesztéseket, illetve a rendszer működtetését? A legrosszabb forgatókönyv szerint több milliárd forint mehet a kukába.

Messzebb, de biztosabb?

„Nem engedélyezték számunkra újrahasznosítási központhoz, válogatóműhöz, zöldhulladék hasznosításhoz szükséges infrastruktúrák megépítését” – sorolta a mórahalmi polgármester, hogy miért válnak ki a húsz éve működő társulásból. A "szakadár" kistelepülések arra panaszkodnak, hogy a szegedi központ magának zsákolt be mindent, holott például a tanyás térségben sokkal több zöldhulladék termelődik, így praktikusabb lett volna a komposztálót is a közelükben felépíteni.

A kilépés bejelentésének időzítése meglehetősen furcsa. A kilépő tíz önkormányzat ugyanis csak most közölte, hogy kiválik a pályázatból, kettő pedig a társulásból is, és a vagyonát is viszi. Csakhogy ezzel a bejelentéssel egy időben az is elhangzott, hogy a tízek még a szakítás hivatalos kimondása előtt, tavaly novemberben elnyertek 2,2 milliárd forintot hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére. Vagyis az a különös helyzet állt elő, hogy éppen arra nyertek pénzt, mint amire még a 33-as társulás tagjaként is szereztek forrást.

Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere
©

A Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulás önkormányzatainak közreműködésével 2010-re Szegeden elkészült egy régióra méretezett komplexum, amely fél Csongrád megye hulladékát képes begyűjteni, feldolgozni: épült komposztáló telep, biogázkezelő-hasznosító telep, szennyvíz- és csurgaléktisztító, de létesítettek a településeken hulladékgyűjtő udvarokat és gyűjtőszigeteket is.

Két évvel ezelőtt nyújtották be a rendszer fejlesztését, bővítését szolgáló pályázatot is, erre kapott a társulás hétmilliárd forintot, és lényegében ugyanerre kapott tavaly novemberben 2,2 milliárd forintot a "szakadár" társaság. Érdemes azt is hozzátenni, hogy miközben megy a csata a fejlesztési forrásokért, a 2010-ben megnyílt szegedi hulladékfeldolgozó komplexum nem működik teljes kapacitáson. Nógrádi Zoltán mórhalmi polgármester mindenesetre azt mondja, nem politikai okai vannak a szakításnak a szocialista Botka László vezette Szegeddel.

Ha nem a politika, akkor mi?

A szemétszállítás központosítása előtt a legtöbb önkormányzat maga intézte azt, erre zömmel a nagyobb településeknek volt lehetőségük. Így volt ez Csongrád megyében is, itt a hatvan település felében, főként a falvakban a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szállította a szemetet. Ennek a kft.-nek volt a tulajdonosa már 1998-tól az akkor még 33 tagú hulladékhasznosító önkormányzati társulás. Szeged súlya a tulajdoni arányokban is megmutatkozott, a város 74 százalékos részesedéssel, valamint 59 százalékos szavazati aránnyal vett részt a cég irányításában, működtetésében. A nagyváros szemetét egy másik vállalkozás, jelenlegi nevén a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. gyűjtötte be.

Két évvel ezelőtt jött a szemétszállító rendszer nagy átalakítása: bár a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Csongrád Megyei Településtisztasági Nonprofit Kft. is megkapta az átalakítás eredményeként megalakult állami csúcsszervezettől, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től a működési engedélyt, ekkor más több megyei település is elpártolt a tőlük, és a bajai központú FBH-NP Nonprofit Kft.-vel szerződött a szemétszállításra. Ez a bajai cég kötött közszolgáltatási szerződést egészen Makótól, Hódmezővásárhelyen keresztül Lakitelekig, körbeölelve Szegedet. De ők viszik a szemetet a Duna-Tisza közének déli részéről is, és a dolog itt nem is áll meg, hiszen az ország jelentős részét lefedő Vertikál Zrt.-vel is összebútorozott már az FBH-NP NKft.

A fúzió szövevényes menetét nehéz nyomon követni, a lényeg, hogy megalakult a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási NKft, amelynek tagjai között van a már említett FBH-NP NKft. és a Vertikál Nonprofit Zrt., valamint Kecskemét önkormányzati cége. Az FBH-ban és a Vertikálban az önkormányzatok tucatjai mellett egy-egy magáncég is szerepel a tulajdonosok között. Az FBH esetében ez a magáncég a V-DBK Kft. (január 23-án Vertikál Vagyonkezelő Kft.), míg a Vertikálban a Geosec Kft. A fúzióval létrejött nonprofit szervezeteknél, az őket létrehozó tagszervezetek jelentős részénél az FHB, valamint a Vertikál vezetői töltenek be meghatározó pozíciókat, ahogy a magáncégek tulajdonosai között is megtaláljuk őket.

A fúzióval létrejött nonprofit szervezetek összesen félezer településről viszik a szemetet (ha viszik, hiszen voltak olyan panaszok, hogy ez nem mindig sikerül). Nem mellesleg pedig egy KEHOP-pályázaton a felsorolt cégek tagtársulásai összesen 12 milliárd forintot nyertek olyan infrastruktúrára, amellyel a hulladékhasznosítást készítik elő. A szemétszállítás a hatósági árszabályozás, a rezsicsökkentés jelszavával érvénybe léptetett árbefagyasztás miatt nem igazán vonzó üzleti lehetőség. A hulladékhasznosítás viszont az, abban ott van a nagy pénz reménye. De hogyan lesz ebből üzlet?

Képünk illusztráció
©

Ugrásra készen várják, hogy beszálljanak a szemétbizniszbe

A nonprofit szervezetekben a cégbeszámolók szerint 20-25 százalékos tulajdonrésszel tagok a Ferencz-család érdekeltségébe tartozó Geosec Kft., és a V-DBK Kft. (utóbbi neve január 23-i bejegyzéssel Vertikál Vagyonkezelőre változott), az előbbiben az FBH–NP NKft. vezetője is tulajdonos. A Geosec Kft. alapvető tevékenységi köre a hulladék-újrahasznosítás, de egyelőre nullán áll. Az elmúlt két évben egy KEHOP-pályázaton harmincan (köztük Kecskemét, Felgyő, Hódmezővásárhely) nyertek milliárdokat a válogatók és a hulladék hasznosítását előkészítő infrastruktúrára. Szeged, a 33-as társulás élén szintén nyert pénzt erre a célra, ebből csippentene le Mórahalom és társai a kiválással. A lecsippentett pénzből megépülő infrastruktúrával a hulladékhasznosításra szakosodott, a nonprofit szervezetekben tulajdonosként jelen lévő magáncégek járnának jól hosszú távon, miközben a 15 év alatt, több uniós beruházással felépült szegedi komplexum kihasználtsága tovább csökkenne, ezért írtuk azt cikkünk elején, hogy (a szegedi hulladékfeldolgozóra költött) több milliárd forint mehet a kukába.

Mire ez a nagy rohanás?

A szemétszállítás még akkor sem számított igazán nagy biznisznek, amikor a szolgáltatók emelhették a lakossági szemét begyűjtéséért kiszabott díjakat, valójában csak a szelektíven begyűjtött, válogatott, hasznosított, és értékesített hulladékban láthat bárki is üzleti lehetőséget. A hulladék értékesítését viszont nem végezhetik azok a cégek, szervezetek, amelyek szemétszállítással foglalkoznak és szerepelnek az úgynevezett közszolgáltatói listán.

A nemzeti kukaholding, az NHKV Zrt. ír ki árveréseket a hulladék értékesítésére. Az NHKV honlapján feltüntetett adatokból úgy tűnik, hogy van ugyan néhány ügyesebb közszolgáltató, amely nagyobb mennyiségben szállít be fóliát, műanyagot, de a Szegedet éppen kiszorító cégek egyike sem tűnik túl aktívnak ezeken az árveréseken.

Az állhat a háttérben, hogy a szelektív gyűjtés még nem megy zökkenőmentesen nagyon sok helyen, így például a szóban forgó vállalkozások szolgáltatási területén sem. Ha viszont beindul a rendszer, több hulladékhasznosító cég áll már készenlétben, hogy jó pozícióból repülhessen rá a szemétbizniszre.

Kiemelt képünk illusztráció

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Trump távozó “katonája” szerint a 3 megabites internet több mint jó, Kína pedig veszélyes

Trump távozó “katonája” szerint a 3 megabites internet több mint jó, Kína pedig veszélyes

Lehangoló látvány, ahogyan a 20 év rabság után kiszabadított medve még mindig a megszokott köreit rója

Lehangoló látvány, ahogyan a 20 év rabság után kiszabadított medve még mindig a megszokott köreit rója

A kormány egyelőre nem gondolkodik az idősek vásárlási sávjának visszaállításán

A kormány egyelőre nem gondolkodik az idősek vásárlási sávjának visszaállításán