Céges bankkártyák – Hogyan osszunk?
Folyamatosan bővül a céges bankkártyapiac. A kínálaton egyre inkább látszik, hogy a neobankok megjelenése versenyre készteti a hagyományos bankokat is.
„Nem vették figyelembe az igényeinket” – ezzel indokolta egy sajtótájékoztatón Nógrádi Zoltán, Mórahalom fideszes polgármestere, hogy miért vonul ki 10 homokháti település, abból a hulladékgazdálkodási fejlesztési beruházásból, amely már lényegében két éve fut uniós pénzből.
A Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulás még Magyarország uniós taggá válása előtt, az úgynevezett előcsatlakozási forrásokból nyert milliárdokból felépített egy régióra szabott hulladékgazdálkodási rendszert. Ráadásul már a megvalósítás fázisában van egy újabb, a rendszer bővítését szolgáló projektje, amelyre szintén társulásként nyert újabb milliárdokat.
A helyzetet az teszi bonyolulttá, hogy a társulással időközben szakító önkormányzatok, köztük Mórahalom, Kistelek és társai ugyanebből a forrásból szintén hulladékgazdálkodási program megvalósítására nyertek el támogatást. Így akár az is előfordulhat, hogy a "szakadár" településeken minden családnak két szelektív kukája is lesz.
Egyelőre kérdés, hogy az uniós források felhasználását ellenőrző Irányító Hatóság hogyan ítéli meg a helyzetet: fennállhat-e a kettős finanszírozás, ami veszélyezteti a fejlesztéseket, illetve a rendszer működtetését? A legrosszabb forgatókönyv szerint több milliárd forint mehet a kukába.
Messzebb, de biztosabb?
„Nem engedélyezték számunkra újrahasznosítási központhoz, válogatóműhöz, zöldhulladék hasznosításhoz szükséges infrastruktúrák megépítését” – sorolta a mórahalmi polgármester, hogy miért válnak ki a húsz éve működő társulásból. A "szakadár" kistelepülések arra panaszkodnak, hogy a szegedi központ magának zsákolt be mindent, holott például a tanyás térségben sokkal több zöldhulladék termelődik, így praktikusabb lett volna a komposztálót is a közelükben felépíteni.
A kilépés bejelentésének időzítése meglehetősen furcsa. A kilépő tíz önkormányzat ugyanis csak most közölte, hogy kiválik a pályázatból, kettő pedig a társulásból is, és a vagyonát is viszi. Csakhogy ezzel a bejelentéssel egy időben az is elhangzott, hogy a tízek még a szakítás hivatalos kimondása előtt, tavaly novemberben elnyertek 2,2 milliárd forintot hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére. Vagyis az a különös helyzet állt elő, hogy éppen arra nyertek pénzt, mint amire még a 33-as társulás tagjaként is szereztek forrást.
Nógrádi Zoltán Mórahalom polgármestere
MTI / Rosta Tibor
A Dél-alföldi Hulladékgazdálkodási Társulás önkormányzatainak közreműködésével 2010-re Szegeden elkészült egy régióra méretezett komplexum, amely fél Csongrád megye hulladékát képes begyűjteni, feldolgozni: épült komposztáló telep, biogázkezelő-hasznosító telep, szennyvíz- és csurgaléktisztító, de létesítettek a településeken hulladékgyűjtő udvarokat és gyűjtőszigeteket is.
Két évvel ezelőtt nyújtották be a rendszer fejlesztését, bővítését szolgáló pályázatot is, erre kapott a társulás hétmilliárd forintot, és lényegében ugyanerre kapott tavaly novemberben 2,2 milliárd forintot a "szakadár" társaság. Érdemes azt is hozzátenni, hogy miközben megy a csata a fejlesztési forrásokért, a 2010-ben megnyílt szegedi hulladékfeldolgozó komplexum nem működik teljes kapacitáson. Nógrádi Zoltán mórhalmi polgármester mindenesetre azt mondja, nem politikai okai vannak a szakításnak a szocialista Botka László vezette Szegeddel.
Ha nem a politika, akkor mi?
A szemétszállítás központosítása előtt a legtöbb önkormányzat maga intézte azt, erre zömmel a nagyobb településeknek volt lehetőségük. Így volt ez Csongrád megyében is, itt a hatvan település felében, főként a falvakban a Csongrád Megyei Településtisztasági Kft. szállította a szemetet. Ennek a kft.-nek volt a tulajdonosa már 1998-tól az akkor még 33 tagú hulladékhasznosító önkormányzati társulás. Szeged súlya a tulajdoni arányokban is megmutatkozott, a város 74 százalékos részesedéssel, valamint 59 százalékos szavazati aránnyal vett részt a cég irányításában, működtetésében. A nagyváros szemetét egy másik vállalkozás, jelenlegi nevén a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. gyűjtötte be.
Két évvel ezelőtt jött a szemétszállító rendszer nagy átalakítása: bár a Szegedi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. és a Csongrád Megyei Településtisztasági Nonprofit Kft. is megkapta az átalakítás eredményeként megalakult állami csúcsszervezettől, a Nemzeti Hulladékgazdálkodási Koordináló és Vagyonkezelő Zrt.-től a működési engedélyt, ekkor más több megyei település is elpártolt a tőlük, és a bajai központú FBH-NP Nonprofit Kft.-vel szerződött a szemétszállításra. Ez a bajai cég kötött közszolgáltatási szerződést egészen Makótól, Hódmezővásárhelyen keresztül Lakitelekig, körbeölelve Szegedet. De ők viszik a szemetet a Duna-Tisza közének déli részéről is, és a dolog itt nem is áll meg, hiszen az ország jelentős részét lefedő Vertikál Zrt.-vel is összebútorozott már az FBH-NP NKft.
A fúzió szövevényes menetét nehéz nyomon követni, a lényeg, hogy megalakult a Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási NKft, amelynek tagjai között van a már említett FBH-NP NKft. és a Vertikál Nonprofit Zrt., valamint Kecskemét önkormányzati cége. Az FBH-ban és a Vertikálban az önkormányzatok tucatjai mellett egy-egy magáncég is szerepel a tulajdonosok között. Az FBH esetében ez a magáncég a V-DBK Kft. (január 23-án Vertikál Vagyonkezelő Kft.), míg a Vertikálban a Geosec Kft. A fúzióval létrejött nonprofit szervezeteknél, az őket létrehozó tagszervezetek jelentős részénél az FHB, valamint a Vertikál vezetői töltenek be meghatározó pozíciókat, ahogy a magáncégek tulajdonosai között is megtaláljuk őket.
A fúzióval létrejött nonprofit szervezetek összesen félezer településről viszik a szemetet (ha viszik, hiszen voltak olyan panaszok, hogy ez nem mindig sikerül). Nem mellesleg pedig egy KEHOP-pályázaton a felsorolt cégek tagtársulásai összesen 12 milliárd forintot nyertek olyan infrastruktúrára, amellyel a hulladékhasznosítást készítik elő. A szemétszállítás a hatósági árszabályozás, a rezsicsökkentés jelszavával érvénybe léptetett árbefagyasztás miatt nem igazán vonzó üzleti lehetőség. A hulladékhasznosítás viszont az, abban ott van a nagy pénz reménye. De hogyan lesz ebből üzlet?
Képünk illusztráció
Marton Szilvia
Ugrásra készen várják, hogy beszálljanak a szemétbizniszbe
A nonprofit szervezetekben a cégbeszámolók szerint 20-25 százalékos tulajdonrésszel tagok a Ferencz-család érdekeltségébe tartozó Geosec Kft., és a V-DBK Kft. (utóbbi neve január 23-i bejegyzéssel Vertikál Vagyonkezelőre változott), az előbbiben az FBH–NP NKft. vezetője is tulajdonos. A Geosec Kft. alapvető tevékenységi köre a hulladék-újrahasznosítás, de egyelőre nullán áll. Az elmúlt két évben egy KEHOP-pályázaton harmincan (köztük Kecskemét, Felgyő, Hódmezővásárhely) nyertek milliárdokat a válogatók és a hulladék hasznosítását előkészítő infrastruktúrára. Szeged, a 33-as társulás élén szintén nyert pénzt erre a célra, ebből csippentene le Mórahalom és társai a kiválással. A lecsippentett pénzből megépülő infrastruktúrával a hulladékhasznosításra szakosodott, a nonprofit szervezetekben tulajdonosként jelen lévő magáncégek járnának jól hosszú távon, miközben a 15 év alatt, több uniós beruházással felépült szegedi komplexum kihasználtsága tovább csökkenne, ezért írtuk azt cikkünk elején, hogy (a szegedi hulladékfeldolgozóra költött) több milliárd forint mehet a kukába.
Mire ez a nagy rohanás?
A szemétszállítás még akkor sem számított igazán nagy biznisznek, amikor a szolgáltatók emelhették a lakossági szemét begyűjtéséért kiszabott díjakat, valójában csak a szelektíven begyűjtött, válogatott, hasznosított, és értékesített hulladékban láthat bárki is üzleti lehetőséget. A hulladék értékesítését viszont nem végezhetik azok a cégek, szervezetek, amelyek szemétszállítással foglalkoznak és szerepelnek az úgynevezett közszolgáltatói listán.
A nemzeti kukaholding, az NHKV Zrt. ír ki árveréseket a hulladék értékesítésére. Az NHKV honlapján feltüntetett adatokból úgy tűnik, hogy van ugyan néhány ügyesebb közszolgáltató, amely nagyobb mennyiségben szállít be fóliát, műanyagot, de a Szegedet éppen kiszorító cégek egyike sem tűnik túl aktívnak ezeken az árveréseken.
Az állhat a háttérben, hogy a szelektív gyűjtés még nem megy zökkenőmentesen nagyon sok helyen, így például a szóban forgó vállalkozások szolgáltatási területén sem. Ha viszont beindul a rendszer, több hulladékhasznosító cég áll már készenlétben, hogy jó pozícióból repülhessen rá a szemétbizniszre.
Kiemelt képünk illusztráció
