Közös ötlet volt az állammal az, hogy a Mol alapítványokban vegyen részt – erről is beszélt a Telexnek Hernádi Zsolt, a társaság elnök-vezérigazgatója. „Az állam gondolkodásában ott voltak az alapítványok, a miénkben pedig az, hogy az új stratégiánkkal együtt meg kell újítani támogatási politikánkat is, hogy hosszú távon fenntartható pályára tegyük” – tette hozzá a szakember, aki szerint, bár korai még értékelni, de a Corvinus új működési modelljét elfogadták az érintettek, és sikeresnek mondható, hiszen a felvételizők közül 30 százalékkal többen jelölték be első helyre az intézményt.

Arra a felvetésre, hogy a Mol Hernádi vezetésének 21 éve alatt „mindvégig kooperált a mindenkori hatalommal”, Hernádi úgy válaszolt: „Az ország GDP-jének a 2 százalékát mi adjuk, ellátás-biztonsági szerepünk is van, nem tehettük meg, hogy ne keressük az együttműködés lehetőségeit, különben nem tudtunk volna olyan stratégiai projektekben részt venni, mint egy nagy gáztároló vagy egy fontos gázvezeték. A jövőben pedig az együttműködés talán még fontosabb lesz, hiszen a fenntarthatóság, a környezetvédelem és a dekarbonizáció közös céljaink, legyen szó államról, nagyvállalatról vagy helyi közösségekről. Ez külön-külön egyszerűen nem kivitelezhető.”

Az alapítványokon kívül Hernádit kérdezte a Telex a horvátországi büntetőügyéről is, amelyben 2019 decemberében született meg az elsőfokú döntés, amelyben Ivo Sanader volt kormányfőt és a Mol-vezért is elmarasztalta a bíróság, ezért fellebbezést nyújtottak be Hernádiék a horvát legfelsőbb bírósághoz. Ennek az ügynek a tárgyalása július 6-án és 7-én lesz – számolt be.

Azokra a hírekre, amelyek szerint a Mol a budapesti reptér egyik potenciális vevője lenne, Hernádi így reagált: „Nézzük. Jó nagy befektetés lenne, de mindent meg kell vizsgálni, ami a fosszilis lábunkat majd helyettesíteni tudja.”

További részletek a Telex nagyinterjújában.