Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Az amerikai ExxonMobil energiaipari vállalat beperli az Európai Uniót (EU) az olajipari cégekre kivetett új extraprofitadó miatt – írja a BBC. Extraprofitadót azokra a cégekre vetnek ki, amelyek rajtuk kívülálló okok miatt tesznek szert többletjövedelemre. Az energetikai cégek például sokkal több pénzt kapnak az olajért és a gázért, részben az Oroszország ukrajnai invázióját követő ellátási aggodalmak miatt.
Az Exxon azonban azzal vádolta Brüsszelt, hogy túllépi a jogi hatáskörét, és kontraproduktívnak nevezte az intézkedést. Az amerikai energiaóriás októberben közel 20 milliárd dollárra (kb. 7500 milliárd forintra) rúgó negyedéves nyereségről számolt be. A vállalat – az olaj- és gázágazat más nagyobb szereplőivel karöltve – azzal érvelt, hogy a plusz adók elriasztanák a befektetőket.
Szeptemberben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság vezetője bejelentette, hogy a nagy olaj-, gáz- és szénipari vállalatoknak a 2022-ben megnövekedett nyereségük után „válságjárulékot” kell fizetniük, ami az eredeti elképzelések szerint 56 ezer milliárd forintnyi eurót jelentene összesen. Az idei nyereségre 33 százalékos adót jelentettek be – ezek a nyereségek több mint 20 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző három év átlaga.
Az Exxon az EU luxemburgi székhelyű törvényszékéhez benyújtott keresetében azzal is érvelt, hogy az adó aláássa a befektetői bizalmat. „Az, hogy befektetünk-e itt, elsősorban attól függ, hogy mennyire lesz vonzó és globálisan versenyképes Európa” – mondta Casey Norton, az Exxon szóvivője a Reuters hírügynökségnek. A hónap elején egy befektetői találkozón az ExxonMobil pénzügyi vezetője úgy becsülte, hogy az uniós adó „több mint 2 milliárd dollárba” (kb. 750 milliárd forintba) kerülne a csoportnak.
Az Európai Bizottság közölte, hogy tudomásul veszi az Exxon keresetét. Szóvivőjük csütörtöki nyilatkozatában elmondta, hogy most a bíróságnak kell döntenie az ügyben. „A Bizottság fenntartja, hogy a szóban forgó intézkedések teljes mértékben megfelelnek az uniós jognak” – jelentette ki Arianna Podesta.
